Dolgozz otthon is stílusosan!

Ha meggondoljuk, hogy az otthonában dolgozó ember az íróasztalánál tölti ideje nagy részét, természetes, hogy munkahelyét is igyekszik saját képére formálni.

Ahhoz, hogy irodánk kellemes, megnyerő része legyen otthonunknak, nincs szükség külön e célra tervezett bútorokra, méregdrága berendezésre. Ötletesen és célszerűen elrendezve, az olcsó darabok is jól mutatnak: a munkasarok szinte kínálja magát, jó érzés leülni az íróasztal mellé, és ilyenkor környezetben termelékenyebb is a munka. Fontos, hogy az ember úgy érezze, az otthoni munka nem az élet kényszerű velejárója, hanem annak tartalmas, értékes része.

A stílus megválasztása

A távközlés és az elektronika fejlődésével egyre többen választják vállalkozóként (olykor kényszervállalkozóként) az otthoni munkát a lakás egyik szobájában berendezett irodában. Az igényektől függ, milyen áron és mennyi utánajárással sikerül kialakítani a vállalkozást szolgáló helyiséget (helyiségeket) és hogy minden más funkciót mennyire rendelünk alá a hivatali munkának. Sohase felejtsük el azonban, hogy a kellemes, kényelmes, esztétikus és személyre szabott környezet segíti az elmélyült szellemi munkát is, ezáltal az üzlet, a vállalkozás sikerét. Egyáltalán nem biztos persze, hogy a legdrágább berendezés, a legfényűzőbb holmik a leghasznosabbak. Inkább a körültekintő tervezés, a megfelelő stílus, az adott célnak megfelelő eszközök választása a leghatékonyabb módszer.

Ha csak a nappali vagy a hálószoba sarkát rendezzük be irodának, stílusát nagyban meghatározza a környezete, a meglévő bútorok, tárgyak. Választásunk csak akkor lehet teljesen szabad, ha egy üres helyiség áll rendelkezésünkre, amelyet tetszésünk szerint alakíthatunk.

Alapelvek

Még ha módunkban is áll tetszésünk szerint alakítani a teret, ne essünk abba a hibába, hogy fantáziadús dekorációkat alkossunk. Díszítőhajlamunkat ne az irodában éljük ki. Munkakörnyezetünk legyen inkább rendezett, az üzlet világának megfelelő, fölösleges részletektől mentes, szolgálja a nyugodt, elmélyült, hatékony munkát. Ne legyenek hivalkodó részletek, rikító színű és feltűnő foltok, tarka minták, akkor sem, ha a divat azt diktálná. De az ellenkezője sem kellemes és teljesen egyszínű, egyhangú, unalmas környezet is gátolja a munkát. Nem valók az irodába az értékes bútordarabok, az akármilyen kedves emlékeket felidéző tárgyak, amelyekre különösen vigyázni kell.

Szép vonalú, a szemnek is kellemes, de ne antik és ne ultramodern bútorokkal, berendezési tárgyakkal vegyük körül magunkat. Elkerülhetetlen, hogy néha ki ne boruljon egy kávéscsésze, el ne dőljön, le ne essen valami. Nem aggódhatunk állandóan az értékes régiségekért vagy művészi alkotásokért.

Az iroda és annak a vendégfogadó, tárgyalósarka sugározzon komolyságot, megállapodottságot, hogy a rendszeresen idelátogató vendégek, ügyfelek érezzük, megbízható partnerrel van dolguk. Ha maga a vállalkozás valamilyen kreatív tevékenységet (formatervezés, belsőépítészet) folytat, irodája is lehet formabontóbb, egyénibb, meglepőbb, de a hagyományos szolgáltatások irodái, például a könyvelőké hasson inkább „békebelinek”. Figyeljünk rá, hogy irodánk olyan benyomást tesz-e a látogatókra, amilyet szerettünk volna.

Az összkép

Általános szabály, hogy egy ház vagy lakás valamennyi részletét kösse össze valamilyen stílusjegy. Ezt nem kell úgy érteni, hogy minden helyiség kötelezően azonos stílusú legyen, csak létezzen közöttük valamilyen vizuális kapocs. A nehéz függönyökkel, viktoriánus bútorokkal berendezett házban igen kényelmetlen érzés lehet egyenes vonalú, modern irodabútorok között dolgozni. Persze nem kötelező antik darabokat beszerezni, mert elegáns, hagyományos formájú és anyagú, tompa, sötétebb árnyalatú bútort ma is gyártanak. A díszes antik bútorok mellett ezek ugyan visszafogottabbnak hatnak, és nem érzünk bántó stílustörést. Az alkalmazkodás kényszerétől csak az mentesíti a berendezőt, ha teljesen különálló épületben kell irodát vagy több helyiségből álló munkahelyet kialakítania.