Egy nagy zsidó misztikus, Hillel mondta a következőket, melyen igen jól megvilágítja a problémát: „Ha Te nem állsz saját magad mellett, ki fog melletted állni?"
Persze, hallom válaszod... hát az Angyalok. Valóban, ők mindig mellettünk állnak, és mindenben a segítségünkre vannak. De ahhoz, hogy ők is végezni tudják dolgukat, az kell, hogy Te is elfogadd magad, az életed. Nem is elfogadd... annál mélyebb dologról van itt most szó, és talán nehezebbről: Szeresd! Szeresd magad, az életed, a múltad, a gondolataid, mindazt, ami vagy.

Megint nehezet kértem, ugye?

Tudom... Hisz' ha a tükörbe nézünk, sok esetben nem egy bombázó, a mai (média)kor követelménye néz vissza ránk. Nem tudunk megfelelni a kor trendjének, hibát hibára halmozunk, káros szenvedélyekkel ártunk magunknak (hm... belegondoltál, vajon erre mi szükség van? Talán ezzel is tudat alatt bünteted magad? Tudom, most az mondod, de hát ez az egy szál cigi, meg az a kis ital nem árt... Valóban?) Helytelenül viselkedünk szeretteinkkel, akaratlanul is megbántunk olyanokat, akiket nem kellene, így csak még jobban mélyül az önostorozás. Ebből kifolyólag nem is bízunk magunkban, mert ugyan, „Pont én lennék a szerencsés? Pont nekem sikerülne? Ááá, dehogy!" Ismerős szavak?

Kérhetjük persze ilyenkor is az angyali segítséget, mert mint tudjuk, ők mindig a segítségünkre vannak, de van, hogy a válasz elmarad. Hogy miért? Talán mert az ego sötét, önmarcangoló, önutálkozó, önbizalom hiányos mocsarán nem tudnak átkelni. Ők nap mint nap biztosítanak Téged szeretetükről, hisz számukra Isten Tökéletes gyermeke vagy. Miért ne lennél az? Csak gondolj bele, hogy élsz! Már ez is egy nagy csoda! Isten, vagy Létező, vagy nevezd, aminek jól esik, annyira szeretett (és szeret a mai napig), hogy megadta az élet lehetőségét, hogy boldogan élj, hogy tanulj, hogy tapasztalj. Napi száz meg ezer csoda vár Rád, hogy felfedezd, akár magadban is. Mindennap megkapod az Égtől a megerősítést, hogy szeretnek, hogy tökéletes vagy... Szeretet nélkül nincs élet. Szeretet árad felén az egész Univerzumból, és ez az, ami éltet.

Nem szereted önmagad?

A másik legnagyobb gond azzal, ha nem szeretjük magunkat és nem bízunk magunkban, hogy akkor ki fog? Elárulom: senki. Ha Te nem fogadod el magad, ha Te nem szereted magadat, senki nem is fog tudni sem szeretni, sem bízni benned. Tudom, kemény szavak, de igazak. Igen, nem tetszhetünk mindenkinek, nem lehetünk szimpatikusak mindenkinek, de nem is ez az, ami számít. Ha TE képes vagy szeretni és elfogadni magadat, mint az élet nagy csodája, és képes vagy bízni magadban, az ítéleteidben és őszintén, tiszta szívből kommunikálni, sokan fognak melléd állni. Sokan fognak szeretni és sokan fognak bízni benned. Lesznek persze ellenségek, de ők arra jók, hogy tanuljunk tőlük. Őket is örömmel kell fogadnunk, mert nem véletlenül küldik őket utunkba. Általuk fejlődünk, tanulunk.

Így hát, kedves Olvasó, tudom, hogy nehéz feladatra hívtalak, de ha valóban boldog életet akarsz élni, akkor annak a nyitja az önszeretetben, önelfogadásban rejlik. Ha egyedül nem megy, folyamodj angyalaidhoz, hogy segítsenek megtisztítani az előítéletektől, a múlttól, és lásd meg magadban a gyermeki énedet, aki hosszú évek óta csak arra vár, hogy végre átöleld, magadhoz szorítsd, és szeresd... hidd el, meghálálja.