Minósz király labirintusa Kréta szigetén

A minószi civilizáció Kréta szigetén Kr. e 1600 és 1450 között élte fénykorát. A régészek szerint Krétán öt ókori királyi komplexum állt, melyek közül a a legnagyobbnak romjai a mai Heraklion mellet található. Az egyiptomi Herakleion is a görög mitikus hős, Heraklész után kapta a nevét. A palota négy szárnya, amelyek egy központi udvart öleltek körül, bonyolult, labirintusszerű belső elrendezést követett.

A mindegy 1300 szobát, melyek közt királyi hálók, kézműves műhelyek, szentélyek, raktárak, egy színház, egy trónterem, illetve egy díszes étkezéskor használt terem is helyet kapott, különböző hosszúságú folyosók kötötték össze egymással, ami számos történészt emlékeztet a mitológiai labirintusra, amelybe Minósz király zárta be a Minótauroszt. A labirintus a klasszikus görög mitológia szerint szobákból és folyosókból álló áthatolhatatlan építmény, amelyet Minósz, krétai király parancsára Daidalosz, a legendás hírű ezermester készített a knósszoszi királyi palotában. A király ide zárta be a Minótauroszt, az ember testű, bikafejű szörnyet, akit Thészeusz, Athéné hercege a krétai királylány, Ariadné segítségével legyőzött. Minósz király leánya egy gombolyagot adott Thészeusznak, aki miután megküzdött a szörnnyel és végzett vele, a fonalat visszafelé követve kijutott a labirintusból.

A palotabeli élet igen kellemes volt. A szökőkutak és csapok ivóvízzel való ellátását bonyolult terrakottacsövekből álló rendszer segítségével oldották meg. A szennyvíz szintén csöveken keresztül távozott. A királynéi hálóhoz vízöblítéses vécé is tartozott, az egyik közeli fürdőben pedig egy kád is helyet kapott. Az építtetők igyekeztek beengedni a természetes fényt, máshol pedig cserépből készített olajlámpások szolgáltattak világosságot. A palota falait számos ábrázolás tarkította. Mozaikok, freskók örökítették meg a minószi civilizáció mindennapjait.. A freskókon egyaránt láthatók a virágszedéstől a halászatig különféle elfoglaltságok, és sportteljesítmények ábrázolásai is. A festett edénytöredékek, a színes mozaikdarabok, a méh- és lepkemotívumokkal díszített nyakláncok és a delfinekkel díszített urnák mind-mind kifinomult eleganciáról és stílusról árulkodnak.

A minószi civilizáció bukását több tényező okozta. Kr. e. 1500 körül Thíra (Szantorini) vulkánjának kitörése lerombolta Akrotirit, és földrengés, illetve szökőár formájában pusztított Kréta szigetén is, lerombolva a palotákat. A kegyelemdöfést azonban a Kr. e 1150 körül zajló dór invázió jelentette.

Ez a cikk az Elveszett városok atlasza című könyv alapján készült.