Mi láttuk a kilátókat

 

Citadella

Az 1848-49-i szabadságharc leverése után Haynau megbízást adott hazánk erődrendszerének megtervezésére. Ennek első és egyetlen elemeként készült el a Citadella a Gellérthegyen. A citadella olasz szó, fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt. Lőrései az udvar, a Duna és a budai hegyvidék felé nyílnak. Az osztrák katonaság 1854-ben vette birtokba 60 ágyúval. Hadászati szempontból már saját korában sem volt korszerű, inkább a lakosság „sakkban tartására" épült. Utálták is eléggé: a közvélemény és a korabeli sajtó állandóan a lerombolás gondolatával foglalkozott. Pedig a tüzérség évente egyszer kapott csupán munkát. A király születésnapján innen adták le a díszlövéseket.

Amikor 1897-ben a városi tanács birtokába került, képletesen lerombolták: megbontották a bejárat feletti falrészt, a bástyafalakat és a főerődöt. Ezzel jelezték, hogy katonai szerepe megszűnt. Hadászati jelentőséget 1919-ben és a második világháborúban kapott. Súlyosan meg is sérült. Az 1960-as évek elején helyreállították. Idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért át is alakították: szállót és vendéglőt nyitottak benne. Vonzerejét elsősorban a falairól nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti: a hegy lába előtt elterülő város képe valóban páratlan.

A Citadella déli fala

Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll a Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása. A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és átszállították a budatétényi szoborparkba. Ma több funkciót is betölt a monumentális Citadella erődje. Üzemel vastag falai között étterem és szálloda, míg a hadtörténelem iránt érdeklődők megnézhetik a kazamatáiban berendezett, 1944-es ostromra emlékeztető háborús panoptikumot. A békésebb korszakra emlékeztet a „Budapest anno” fotókiállítás, amely felidézi a rohamosan fejlődő nagyváros képeit a XIX. század végéig. Egy kis kiállítás is látható, ami a Gellérthegy történetét dolgozza fel kilenc tárlóban.

Halászbástya

A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A hagyományok szerint a budai városfalnak ezt a részét a vízivárosi halászok védték. A középkori, téglából épült falszakasz újraformálására Schulek Frigyes építész kapott megbízást. Az eredeti várfalszakaszra gazdag, új építészeti köpeny került hazai kemény mészkőből.

Halászbástya a Duna felől

Toronyudvarok, árkádsorok, vízköpők, lépcsők teszik változatossá a látványt. Pest felől is ez az egyik meghatározó pontja a budai oldalnak. Az északi toronyban korábban a Budapesti Történeti Múzeum kőtára kapott helyet, most étterem működik itt és a hozzá tartozó árkádos folyosón.

Széchenyi-kilátó

A Svábhegy déli részét 1860-ban Széchenyi-hegynek nevezte el Scitovszky János hercegprímás. A hegy legkiemelkedőbb pontját egy kőoszloppal jelölték. Később, 1898-ban a Svábhegyi Egyesület javaslatára egy kis kilátót állítottak. Az Ybl Miklós tervezte emlékmű eredetileg a Hősök terén volt, az első pesti artézi kút felett.

A kilátóhoz autóút, a meredek északi oldalon pedig két rövidebb szerpentin vezet a kőfalban elhelyezett Széchenyi-szoborhoz. Ezt nem sokkal felállítása után elrabolták, és Bécsbe vitték, kizárólag a bronz értékéért. A tolvajokat sikerült lefülelni, mielőtt összetörték és eladták volna. A másodszori beépítés nagyobb körültekintéssel történt.

A Széchenyi-kilátó

A kilátó körül ápolt kis park van pihenőpadokkal. Éppen ezért furcsa, hogy hagyták a fákat olyan magasra nőni. Erdőt ugyan látunk, ám panoráma csupán egy-egy pontról tárul elénk.

János-hegyi Erzsébet kilátó

Az Erzsébet-kilátó több száz éve közismert kirándulóhely, mely Budapest legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó kupola formájú János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon áll. A negyedik teraszról tiszta időben 75–80 km-es körkilátás nyílik, ritka tiszta időben még a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők. A szocializmus éveiben a kilátó tetejét messzire világító vörös csillag díszítette, melyet azóta természetesen eltávolítottak. Az 1990-es évekre a kilátó állaga teljesen leromlott. Életveszélyes állapota miatt az első szinteket a látogatók elől lezárták. 2001 és 2005 között azonban teljesen felújították.

Erzsébet királyné egyik kedvelt kirándulóhelye volt ez a környék. Sissy a fővárosi erdész kíséretében járta be a vidéket. A legenda szerint gyakran fölkereste azt az ormot, ahonnan a legszebb kilátás nyílt a tájra. Havas Sándor, a fővárosi erdészeti és kültelki bizottság elnöke 1883-ban javasolta, nevezzék a helyet Erzsébet oromnak, és emeljen ott a főváros kőemléket. Először mégis csupán egy faalkotmány készült.

Erzsébet-kilátó a János-hegyen

Glück Frigyes tervei alapján 1910 szeptemberében adták át a román stílusban, süttői és borosjenői terméskőből épült tornyot. Az előcsarnokból lépcsők vezetnek föl az első (8,2 méter), a második (16,14 méter) és a harmadik (22,35 méter) szint teraszára.

A kilátó megközelíthető a libegővel is. Ha kocsival érkezünk, akkor is a libegő fenti végállomásánál lévő parkolóban kell hagyni. Innen egy meredek erdei út és egy szelídebb betonút vezet a csúcsig.

A kilátó valaha jó nevű étterme zárva van. Több vállalkozó is próbálkozott már üzemeltetésével. Bár télen is járnak erre kirándulók, az igazi szezon tavasszal és ősszel van.

Árpád-kilátó

A Látó (Gugger) hegy 377 méteres, fenyőerdős csúcsán népies stílusban épült. A turisták kedvelt kirándulóhelye volt 1929 óta. A nyolcvanas évek közepén,, építési engedéllyel ugyan, de attól eltérve fölépült a közelben egy lakóház, majd ezt tekintve mércének még öt. Az akkoriban szokásos, nem túl magas bírságot kifizették. Eredetileg a Honvédelmi Minisztérium építtette a házakat, de azóta többször gazdát cseréltek. Az Árpád-kilátót - valószínűleg szándékosan - felgyújtották.

Az Árpád-kilátó

Szent István-bazilika

A Szent István-bazilika vagy Lipótvárosi plébániatemplom Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, Budapest egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A Szent István-kultusz fő helyszíne: a bazilika névadója az államalapító király, I. (Szent) István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik.

A Szent István-bazilika Budapest második, Magyarország harmadik legmagasabb épülete a maga 96 méterével. Hossza 87,4 méter, szélessége 55 méter. Mintegy 8 ezer személyt képes befogadni.

A Szent István-bazilika kupolája

Valaha színház állt a helyén. Hild József 1845-ben kapott megbízást a templom megtervezésére. A földmunkák 1848-ban kezdődtek, Hild halála után Ybl Miklós vette át az építés vezetését. Némileg át is tervezte: a kupola formája és a főhomlokzat még Hild klasszicista stílusa szerint, míg a hátsó homlokzat már Ybl neoreneszánsz felfogásában készült. Hajdanán csak gyalog, 3651 lépcsőn lehetett feljutni a kupolába. Most lift visz a kupolakörig. Innen még 124 lépcsőfok a körerkélyig.