Kövesd friss cikkeinket RSS csatornánkon

2024. 12. 11. Árpád

NAPI HOROSZKÓP >

NAPI TAROT >

NAPI ANGYAL >

UTAZÁS

Kíváncsiság és borzongás - Katakombák Európában

Szerző:

Szabó Anna

Róma, Palermo, Párizs – néhány város, azok közül, ahol földalatti járatok, alagútrendszerek szolgáltak a régmúlt idők és letűnt korok embereinek örök nyughelyéül. A katakombák többsége nyitva áll a látogatók előtt, de így is kevesen szánják rá magukat, hogy végigsétáljanak a halál birodalmán, pedig így néhány perc erejéig összeolvadhat a jelen és a múlt.

A katakombák eredetileg ókeresztény temetkezési helyek voltak. I. sz. 150 körül kezdték
kialakítani a föld alatti járatokat, ahol, az akkori keresztényüldözések miatt istentiszteleteket celebráltak, és később temetkezési helyként is használtak. Egyes feltételezések szerint az őskeresztények a római zsidóktól vették át ezt a szokást, akik már az i. e. 1 században alkalmazták ezt a temetkezési módot, viszont ennek megerősítéséhez több összehasonlító vizsgálatra lenne szükség, így ez a feltételezés nem teljesen megalapozott.

{KEPGALERIA}

Római katakombarendszerek

A római katakombák az i. sz. 2-5 században alakultak ki, és a keresztények, valamint a zsidó közösség temetkezési helyéül szolgáltak. A folyosók oldalában lociulikat, vagyis vízszintes
sírüregeket alakítottak ki, amikbe a holttesteket helyezték el. Ezek a föld alatti járatok körülbelül 1000 évig háborítatlanul őrizték a halottak földi maradványait.

1578-ban munkások véletlenül bukkantak rá a temetőrendszerre, ami 100 km hosszúságával hálót font Róma városa alá. A turisták a sírhálózatban 5 katakombát tekinthetnek meg: a Callixtus, a Szent Sebestyén, a Domitilla, a Priscilla, valamint a Szent Ágnes nevét viselő temetkezési helyeket.

A fotón loculik láthatók.