UTAZÁS

Akszúm, Etiópia szent városa

Akszúm Etiópia egyik virágzó városa volt az 1-7. században. Sokan úgy tartják, itt rejtette el Sába királynő fia a Frigyládát, és a mai napig itt is van.

 

A szent tárgyat a Sioni Szűz Mária templom és Kincstár őrzi, amely régóta zarándokok fő úti célja. A többször lerombolt és újjáépített Sioni Szűz Mária templom mai formájában 1635-ben épült. A templom előtt áll a koronázási kő, ahol Etiópia császárait hagyományosan megkoronázták.

Hogy került a frigyláda Etiópiába?

A frigyládát eredetileg a nagy jeruzsálemi templom legbelső szentéjébe helyezték el. Egy ismeretlen időpontban azonban a tárgy eltűnt, és egyesek szerint Akszúm városába került. Egy etióp legenda szerint a ládát Meneliknek, Sába királynője és Salamon király fiának kísérete lopta el Jeruzsálemből. Akszúmba hozatta a ládát, és állítólag azóta is ott található. A 4. században az akszúmi királyok felvették a kereszténységet, és az első Sioni Szűz Mária templomot egy régi pogány szentély helyén építették fel. Ez a templom századokon keresztül állt, és az itt megfordult utazók különösen nagynak és nemesnek írták le. Az 1500-as években muszlim betolakodók lerombolták, de 1635-ben újjá lett építve, és ez az épület ma is áll. A templom négyzetes szerkezete szíriai hatást tükröz. Erődszerű falait színpompás freskók díszítik. Egy 1964-ben befejezett modern templom áll a zarándokok rendelkezésére. A két templom között egy bekerített és őrzött épület áll, a Kincstár. Ezt az épületet Hailé Szelasszié etióp császár építtette a frigyláda részére.

Egyiptomi obeliszkek

Asszúm eredeti vallása több istenhit volt, de amikor a 4. században a királyok felvették a kereszténységet, kinyilvánították, hogy Akszúm keresztény állam. Az akszúmiak azonban csak Krisztus isteni eredetét fogadták el, egyiptomi gyökerű hagyományt követve. Valószínűleg, ezért állítottak hatalmas obeliszkeket és sztéléket a Sioni Szűz Mária templom közelében. Ezt a hitet azonban 451-ben eretneknek nyilvánították, ezt a vallást azonban ettől függetlenül még ma is sokan gyakorolják Etiópiában. Az akszúmiai kereszténységnek számos más egyedi jellegzetessége is volt. Az 5. században a görög liturgia helyett saját nyelvüket, a gaezt kezdték alkalmazni. A 6. században Akszúm elfoglalt számos kisebb zsidó királyságot az Arab-félszigeten, és a vallásgyakorlásba zsidó szokásokat is beolvasztottak. Sémi őseik miatt az akszúmiak Dávid király leszármazottjainak, így a frigyláda jogos örököseinek tekintették magukat.

A kereszténység egyedi formája fennmaradhatott

Akszúm a 7.században, az iszlám felemelkedése után indult hanyatlásnak, mivel a muszlim arabok az egész Közel-Keleten megerősödtek. De az iszlám hajnalán, Mohamed híveinek egy csoportja menedéket kapott Akszúmban üldözői elől, ezért a várost soha nem kényszerítették, hogy behódoljon az iszlámnak. Az abesszinek különös keresztény vallása a mai napig fennmaradt.

A cikk az Elveszett városok atlasza – Legendás városok újrafelfedezése című könyv alapján készült.

 


 

Szólj hozzá Te is !
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL