UTAZÁS

A világ legnagyobb templomvárosa

Angkor, a khmer templomok és szentélyek ősi városa Kambodzsa szívében. Az építészeti csodát az elmúlt hatszáz év alatt szinte teljesen ellepte a dzsungel, és még napjainkban is tart a terület visszahódítása a természettől.

 

A 20. században 200 négyzetkilométeres területet tisztítottak meg az őserdőtől, melyen több száz templom és szentély áll – közöttük a világ legnagyobb vallási célú épülete, Angkorvat. Csak a templomokat rakták kőből, az összes többi építményt – a királyi palotákat is – fából ácsolták, mára tehát ezek mind az enyészeté lettek, így Angkor ma egy hatalmas „templomváros” képében mutatkozik, noha természetesen nem csak vallási épületek voltak annak idején a városban. A Khmer Birodalom fénykorában a fővárosnak hatszázezer–egymillió lakója lehetett, több mint a világ bármely korabeli európai városának.


A 15. században számos alkalommal, így 1431-ben is a sziámi thaiok megtámadták Angkort. A város hét hónapos ostrom után elesett, majd nem sokkal a támadók visszavonulása után elnéptelenedett, ha nem is teljesen. A khmerek új fővárost alapítottak a délebbre fekvő mai főváros, Phnompen közelében, az őserdő pedig lassan benőtte, elrejtette az épületeket, és a város hírét csak legendák őrizték. Angkort francia kutatók „fedezték fel” újra a 19. század közepén. Ma Angkor Délkelet-Ázsia egyik leglátogatottabb helye, és a Világörökség része.


A kambodzsai őserdőben rejtőző templomvárosokat, II. Szurjavarman istenkirály építtette. A páratlan szépségű szentélyhegy, Angkorvat a XII. században épült. Angkorvatot a király a hinduizmus istenségének, Visnunak emeltette, és mauzóleumként önmagának. A királyt Visnu földi megtestesülésének tekintették, és istenként tisztelték. Angkorvat az államvallás legfőbb szentélye, egyben uralkodói rezidencia, és kormányzati székhely volt.



A templomváros, Angkor tulajdonképpen egy csatornával kerített, négyszögletű, mesterséges sziget. Óriási méretét mutatja, hogy a falak 1,95 négyzetkilométernyi területet zárnak körbe. A bejárati csarnokon átjutva az alsó nagygalérián haladhatunk körbe, amely az alépítményt övezi. Belső udvarok, galériákból összeálló csarnokok és lépcsők vezetnek fel a második teraszra, ebből nő ki a harmadik, amely a szentélyeket hordozó piramis. A szentélyeket a tornyok belsejében alakítottál ki. Az öt torony közül a középső a legnagyobb, 61 méter. Kapupavilonok, tornyos galériák szövevényes kapcsolódása az építmény. A földközeli szigorú, négyzetes vízszintest a tornyok kitörésével és harmóniájával a függőlegessé, az ég felé törekvéssé tudja átalakítani. Angkorvat látvány az élet nagy ajándékai közé tartozik. Ugyanazokkal a „szavakkal mindig valami mást mond. A formák ismétlődése egy magasabb szinten tér vissza önmagához.


Akkoriban nem ismerték még a boltív és a kupolaépítés módját, így más eszközökkel hoztak létre egy páratlan szépségű együttest. A díszítőelemek mozgalmassága ellentétben áll a szigorú mértani elrendezéssel. A falakon a khmer birodalom történelmi figurái mellett ott sorakoznak az indiai mitológia istenei és istennői. Telt idomú alakjaik egymásba fonódnak, erotikus jelenetekké formálódva. A leggyakrabban mintázott nőalak Apszara, Indra mennyei táncosnője. Mivel Ankort gyakran fosztogatták thai harcosok, domborművei sok helyen harci eseményeket ábrázolnak.


A nagy főváros tornyain, négy hatalmas, mosolygó szoborfej is látható: ők már azt a boldog állapotot jelképezik, amikor Buddha eljutott a Nirvánába. Nem véletlen, hogy Angkorban a hindu és a buddhista befolyás is tetten érhető, hiszen mindkét vallás egyforma tiszteletnek örvendett.

 

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL