Lynn Picknett és Clive Prince, a nagy hatású A templomosok titka és A Sion-rend titka szerzői legújabb könyvükben a történelmi Jézus Krisztus felé fordítják figyelmüket.
Lynn Picknett és Clive Prince történelmi rekonstrukciója az evangéliumokkal és egyéb korai szövegekkel kapcsolatos legfrissebb kutatások és régészeti felfedezések eredményeit ismertetve – és számba véve a számos teóriát, amelyek próbálnak magyarázattal szolgálni a ténylegesen a földön járt Jézus személyét illető problémákra és ellentmondásokra – radikálisan új képet tárnak elénk a kereszténység központi alakjáról.
Történelmi perspektívából szemlélve az egyetlen dolog, ami minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a Jézus személyével kapcsolatos konvencionális nézeteink tévesek. Az elmúlt két évszázadban történt felfedezések sora megmutatta, hogy az evangéliumi történetek jelentős részét félreértették vagy eltorzították – és pontosan ez az, amiért a hozzánk hasonló kutatók szükségét érzik, hogy megpróbálják kideríteni, mi is történt valójában, és alternatívákat kínáljanak, egyszerűen mert a hagyományos elbeszélésekben oly sok kínos és zavarba ejtő hézag, következetlenség és ellentmondás található.
Úgy éreztük, szükség van egy könyvre, amely összefoglalja az újszövetségi felfedezések aktuális helyzetét, és rendszerezve bemutatja, jelenleg miről tudjuk, hogy pontos, miről bizonyították be, hogy téves, és mi az, ami még mindig kétséges Jézus életével és küldetésével kapcsolatban.
A szerzőpáros klasszikus művének naprakész átdolgozása, mely a legutóbbi régészeti és nyelvészeti kutatásokra támaszkodva mutatja be a nagyszabású bibliai történetek mögött meghúzódó történelmi valóságot.
A beszámoló a héber Biblia történeti kontextusára irányul, és feltárja a teremtés, az özönvíz, és hasonló történetek különféle eredetét a Közel-Kelet kultúráiban. A szerzők bemutatják a megdöbbentő párhuzamokat az alapul szolgáló történetek korabeli egyiptomi, perzsa, görög és héber változati között.
A Közel-Kelet legfontosabb kultúrái Mezopotámia, Egyiptom és Izrael, és mint látni fogjuk, Görögország is szorosan kapcsolódott hozzá. A terület nemcsak saját jogán tart számot jelentőségre, hanem azért is, mert a nyugati kultúra is innen ered. Mezopotámia volt Sumer, Babilon és Asszíria szülőhazája, melyek művészete és irodalma még saját korunkban is feltárás alatt áll. De a régészeti felfedezésektől eltekintve ott van még a mezopotámiai hatos számrendszer, mely a mi tudományainkban is tovább él, kezdve a 360 fokra osztott körtől (melyben minden fok 60 percre, illetve minden perc 60 másodpercre oszlik), egészen az óráinkig, melyek számlapján egy óra 60 percből, egy perc pedig 60 másodpercből áll.
Egyiptom olyan civilizációt hozott létre, melynek bája és folytonossága a piramisainak és a templomainak tömegével vetekszik. De még ha minden műemléke porrá omolna is, az egyiptomi hatások akkor is fennmaradnának naptárainkban és a holdtól független hónapjainkban, hiszen még ma is az egyiptomi naptárt használjuk, jóllehet a Julianus- és a Gergely-féle módosításokkal.
Mezopotámiával és Egyiptommal ellentétben Izrael nem tartozott az ókori világ nagy politikai hatalmai közé. Izrael sem az építészetével, sem a szobrászatával, sem a festészetével vagy az iparművészetével nem jeleskedett. De a vallás, az etika, az irodalom és a történetírás területén tanúsított géniusza magasabbra emelte, mint azt kis népessége és területe indokolta volna. Ahol csak a judaizmus – illetve „gyermekei”, a kereszténység és az iszlám – megvetette lábát, ott Izrael hatása tovább él.
A Fekete-tenger a Vízözön kulcsa?
Törökországból származott Ábrahám?
Kánaánita emberáldozat okozta a Szodomát és Gomorrát elpusztító tüzes katasztrófát?
Hogyan özönlötték el az izraeliták Észak-Egyiptomot?
A valódi csapások és távoli „kapcsolójuk”
Hogyan vált ketté a tenger Mózes előtt?
Megtalálták Józsue oltárát?
Mikor és miért omlottak le Jerikó falai?
Debora „bíra” és „ligete”
Hogyan foglalta el Dávid „királyi városát”?
Salamon király vörös-tengeri aranykikötője
Izebel – a stílus és ízlés királynője?
Az asszír kudarc – a vízben volt valami?
Kiéheztetve – Jeruzsálem kifosztásának komor tanúsága
Ezdrás – a Perzsiában tanult bibliaíró
„Szent” pénzcsinálás – Heródes király csodálatos temploma
A Jézus kivégzését elrendelő főpap
Keresztre feszítés – leírhatatlan kivégzés?
Haláltagadás – miért „egyszerű” halászok alapították a kereszténységet?
Századunk legmegosztóbb és leghevesebb vitáit váltotta ki az a kérdés, hogy tartalmaz-e a Biblia bármiféle történelmi igazságot. A modern egyházi személyek és zsidó tudósok számára a Könyvek könyve szövege mítoszok, tévedések és félreértelmezések elegye, ami ennek ellenére mégis jelentős tényanyagot rejt. Míg egyesek olyan hihetetlen felfedezéseket tulajdonítottak maguknak, mint például Noé bárkája, a vörös-tengeri átkelés helyszíne, vagy a frigyláda, mások még Dávid és Salamon bibliai királyok történetiségét is elutasítják.
Ian Wilson magával ragadó és meghatározó könyve sorra veszi a legkiválóbb bibliai régészek és tudósok legújabb eredményeit, és kritikus perspektívába helyezi a vitákat. Kitér a vizek és a kontinentális lemezek mozgására, bepillantást enged az ókori népek mítoszaiba, és közel-keleti sírok mélyén kutatva feltár néhány megdöbbentő lehetőséget. Megmagyarázható lenne a Vízözön azzal, hogy a jégkorszakot követő áradások átcsaptak a száraz Boszporuszon az akkor még édesvizű tóba, a mai Fekete-tengerbe? Valóban Hebron vitatott hovatartozású városában nyugszanak Ábrahám földi maradványai? Létezhetett Szodoma és Gomorra a Holt-tenger geológiailag instabil partvidékén, és egy hatalmas földrengés tűzesője pusztította el a két várost? Egyiptomban járt egy Jákob nevű izraelita, de vajon valóságos esemény volt-e a bibliai Kivonulás?
A csodálatos fényképeket, térképeket és rekonstrukciókat felvonultató könyv egyszerre vizuális élmény és hatalmas intellektuális teljesítmény, mely történelmet, vallást és filozófiát egyaránt felölve egyetlen kötetben többet mutat be a nyugati kultúra legfontosabb örökségéről, mint Werner Keller fél évszázada megjelent mesterműve, A Biblia mint történelem óta bármelyik mű.
Ha Mózes valóban létezett, akkor joggal állíthatjuk róla, hogy a történelem egyik legnagyobb hatású alakja: a modern világ nagy monoteista vallásainak – a judaizmusnak, a kereszténységnek és az iszlámnak – az alapítója volt. De vajon tényleg élt, és ha igen, mikor?
Graham Phillips A mózesi örökség című könyvében izgalmas utazásra invitálja olvasóit a bibliai korba, s egyaránt felhasználja a legújabb régészeti felfedezéseket és az Ószövetség új olvasatát a héber nép őstörténetének rekonstruálásához. Bemutatja, hogy az Ószövetség jelentős része – Kánaán meghódításától és a hét egyiptomi csapástól kezdve egészen Dávid és Isbaal Gibeon-tónál vívott csatájáig – bizonyítékokkal is alátámasztható.
Ám Phillips mindenekfelett Mózest mutatja be. A Kivonulás könyve zavaros kronológiáját felfejtve amellett érvel, hogy Mózes nem egy, hanem két, különböző korban élt személy volt. A Kamosze nevű héber pap, aki elsőként fedezte fel Istent és vitte el a hébereknek az új vallást, illetve Tuthmószisz herceg, aki kivezette a népet a szolgaságból. A szerző emellett egyértelműen azonosítja a világ egyik legszentebb helyét, Isten hegyét, ami nem a mai Sínai-hegy, hanem egy másik, még ősibb szakrális hely az edomi királyság területén.
Graham Phillips saját egyedi történelmi nyomozása révén összerakja mindazt, amit a héberekről és vallásuk kialakulásáról tudunk. A mózesi örökségben egyesülnek a megtámadhatatlan kutatási eredmények a meggyőző érveléssel, s együttesen egy figyelemre méltó történetet beszélnek, mely igaz lévén még inkább méltó az olvasók figyelmére.
Graham Phillips közel húsz éve folytat kutatásokat a megoldatlan rejtélyek területén. Az 1980-as években Martin Keatmannel közösen írta A nagy kő és a tűz szeme című művet, mely az 1605-ös „puskapor-összeesküvés” után elrejtett Meonia-kő és a ma Lord Lichfield, a királynő rokona tulajdonában lévő Ranton-harang felfedezését örökíti meg. Az 1990-es években Phillips és Keatman nagy sikerű Arthur király igaz története című könyvben megdöbbentően új bizonyítékokat tárt fel Arthur történelmi létezéséről, A Shakespeare-összeesküvés pedig nemzetközi vitát váltott ki azzal a felvetésével, hogy William Shakespeare a kormánynak kémkedett. Graham Phillips történelmi rejtélyeket vizsgáló könyvei közé tartozik még a Robin Hood – a mítosz mögött rejlő ember; A Szent Grál keresése, az Isten akarata és A Mária-összeesküvés.
A Fáraók és királyok a korai izraeliták valós világába kalauzolja el az olvasót.
Bemutatja:
• Salamon királyságának pompáját és magas fokú kultúráját,
• Saul király leveleit, melyeket ma a British Museumban őriznek,
• a leomlott jerikói falak feltárt maradványait,
• az egyiptomi szolgaság városát,
• a szolgaság és az Exodus fáraóit,
• végül József vezír palotáját és sírját, a legendás pátriárka csodálatos kultuszszobrával
Kevés, az Ótestamentum történelmi hitelességét alátámasztó bizonyíték került napvilágra a régészeti kutatások elmúlt két évszázadában. Mióta a múlt század végén megkezdődtek az ásatások a bibliai tájakon, a bibliatudomány képviselői sorra dobják félre a bibliai elbeszéléseket – József, Mózes, Józsué, Saul, Dávid és Salamon történetét –, melyeket a mítosz és a néphagyomány tárgykörébe száműztek.
David Rohl egyiptológus és ókortörténész fontos felfedezést tett, mely kétségbe vonja az ótestamentumi történelemről kialakult mai szkeptikus nézetet. Forradalmian új elmélete rámutat arra, hogy a régészek megfelelő helyeken keresték ugyan eddig is az izraeliták nyomait, de nem a megfelelő időben.
A kötetben bemutatásra kerülő új kronológia valódi történelmi környezetükbe helyezi a bibliai történeteket, és megdöbbentő régészeti bizonyítékokkal szolgál az Ótestamentum legkarizmatikusabb alakjainak létezésére. József, Mózes, Józsué, Saul, Dávid és Salamon életét történelmi perspektívából vizsgálva David Rohl bemutatja városaikat, palotáikat és sírjukat. A Fáraók és királyok olyan régészeti csodákat tár az olvasók elé, mint amilyen például József kultuszszobra vagy az egyiptomi szolgaság izraelita városa – ahol a kutatók megtalálták a bibliai csapások régészeti bizonyítékait – és Saul király levelei.
A Fáraók és királyok a Biblia legfigyelemreméltóbb értelmezését adja közre az óvilág csodáit feltáró első régészeti ásatások óta.
JÉZUS TANÍTÁSAI ÉS KORA A BIBLIAI ÉS RÉGÉSZETI KUTATÁSOK LEGFONTOSABB FELFEDEZÉSEINEK FÉNYÉBEN.
AZ EGYIK LEGELISMERTEBB JÉZUS-KUTATÓ ÉS EGY ZSENIÁLIS RÉGÉSZ együtt kutatja az ókori szövegeket és köveket, hogy megrajzolja Jézus eddigi legteljesebb portréját. JOHN DOMINIC CROSSAN és JONATHAN L. REED a bibliakutatás és a régészet legjavát egyesítve ás le a Biblia és az ókori világ legkorábbi rétegeibe, a legjelentősebb modern felfedezéseket használva ablakul Jézus életére és azokra a küzdelmekre, melyek során tanai megfogantak. Ezt a lenyűgöző és igen olvasmányos utazást gazdag képanyag egészíti ki, mely segít abban, hogy kövessük a Jézus nyomában járó két vezető szaktekintélyt.
Képesek lehetnek az ókori Palesztina kövei bármit is mondani a valódi Jézusról és üzenetéről? Megismerhetjük a történelmi Jézust azáltal, hogy átvizsgáljuk az evangéliumok és egyéb korai szövegek rétegeit? John Dominic Crossan bibliakutató és Jonathan L. Reed régész két különböző nézőpontból kutatja Jézust és világát. Míg a kereszténység eredetének történelmi és textuális megértésében látványos előrelépéseket tettünk, addig az ugyanolyan jelentős régészeti felfedezések sokkal kevésbé közismertek. Crossan és Reed a bibliakutatás tíz legjelentősebb textuális felfedezése és az ókori Palesztina városaiban és falvaiban folytatott tíz legjelentősebb régészeti ásatás eredményei alapján minden eddiginél teljesebb képet fest Jézusról, tanításairól és híveiről. A két szerző együttes erőfeszítései életre keltik a római hatalom és a szenvedélyesen az egyetlen Istenben hívő nép közötti küzdelmet.
Tartson Crossannal és Reeddel, amint bemutatják Péter apostol capernaumi házát, egy I. századi halászhajót a Galileai-tóról, és egy keresztre feszített férfi csontvázát – illetve az olyan textuális felfedezéseket, mint a Holt-tengeri tekercsek vagy Tamás evangéliuma. A szerzők által elénk tárt világban az emberélet bármikor váratlan és véres véget érhetett egy király, egy helytartó vagy akár egy közönséges római katona szeszélye miatt. Az így megismert nép harcolni, sőt meghalni is kész volt azért a jogáért, hogy hitének megfelelően élhessen.
A Jézus nyomában színes tábláin Balogh Balázsnak, napjaink legelismertebb izraeli régészeti festőjének tizenkét alkotása látható, melyeket fekete-fehér illusztrációk is kiegészítenek. Az I. századi települések történelmileg pontos rekonstrukciói a legújabb régészeti felfedezéseken alapulnak, s többet tudhatunk meg általuk arról a világról, melyben Jézus, a hívei és az ellenségei éltek, mint korábban bármikor. Az evangéliumok világának legújabb vizsgálata egyedülálló és lenyűgöző lehetőséget teremt arra, hogy megismerjük a bizonyítékokat, és mi magunk döntsük el, mit hiszünk Jézusról és üzenetéről.
A LEGENDÁS CIVILIZÁCIÓK című könyv felfedi a bibliai Genezisben rejlő történelmi valóságot.
Megtudhatjuk, hol az Édenkert és hol találhatók ma Noé bárkájának maradványai.
Bebizonyosodik, hogy a Genezisnek legjelentősebb alakjai valós történelmi személyiségek.
Fény derül arra is, honnan származtak az első egyiptomi fáraók, és hol található az egyiptomi mítoszok ősdombja.
Tudósok és felfedezők tucatjai keresték hosszú évszázadokon át Éden földjét és a mesés Édenkertet. David Rohlnak sikerült megtalálnia ezt a helyet, ahol az emberi civilizáció bölcsője ringott.
A Genezis forrásainak mélyreható elemzésével, az egykorú kultúrák írott és tárgyi emlékanyagának felhasználásával Rohl bebizonyítja, hogy a Biblia első könyvének több története valós eseményeken alapul, és voltaképpen civilizációnk kialakulásának történetét beszéli el.
A szerző végigköveti Ádám leszármazottainak hosszú vándorlását a nyugat-iráni Zagrosz-hegységen túlról Dél-Mezopotámia sík, mocsaras vidékére. Az ókori mezopotámiai epikus költemények vizsgálatával olyan részleteket tár fel, melyek alátámasztják a Genezisben leírtak történelmi valóságát. Hitelt érdemlően bebizonyítja, hogy a bibliai özönvíz valóban bekövetkezett, és azonosítja a helyet, ahol a bárka megfeneklett.
A LEGENDÁS CIVILIZÁCIÓK további részéből kiderül, kik hozták létre a fáraókkorabeli egyiptomi civilizációt. A Keleti-sivatagba vezetett expedíciója során a szerző cáfolhatatlan bizonyítékokat talált arra, hogy az i. e. 4. évezredben idegen hódítók érkeztek az afrikai kontinensre, és megteremtették az ókori világ egyik legcsodálatosabb civilizációját a Nílus völgyében. Kik voltak ezek a hódítók? Honnan jöttek? A válasz ott van a Genezisben.
David Rohl hosszú éveken át kutatta szigorúan tudományos módszerekkel az emberi civilizáció kezdeteit, és közel került ahhoz, hogy megtalálja a válaszokat az eredetünket érintő nagy kérdésekre. A Legendás civilizációk c. könyv ennek a munkának az eredményeit tárja az olvasóközönség elé.
Az igazi rejtély a valódi isteni jelenlét. A Szent Grál történetei olyan rejtélyes vonzerővel bírnak, amelyek évszázadok óta megigézik az emberek képzeletét. Ezek a történetek egy végre feltáruló, nagy titokról regélnek: egy meglepő válaszról az élet legnagyobb kérdéseire, és egy rejtett misztériumról, amely legmélyebb vágyakozásunkat is kielégíti. Az utóbbi 1700 évben írók, költők, művészek, zeneszerzők és filmrendezők sora igyekezett megragadni a Grál rejtélyét. A nagy kutatás az Artúr-legendák fő mozgatóereje, ez ösztönzi Indiana Jonest a legizgalmasabb kalandokra, és ez sarkall sokakat A Da Vinci-kód elolvasására.
A keresésről, csodákról, becsületről, hitszegésről és árulásról szóló varázslatos történetek azért ragadják magukkal ilyen erővel és oly régóta az embereket, állítják A Grál-kód szerzői, mert valóban megérintenek valamit mélyen a szívünkben. Felfedik legbensőbb sóvárgásunkat, hogy megismerjük Krisztust, hogy közösséget vállaljunk az istenivel. A Grált éppen az tette szentté, amit populáris alakváltozásai közben elvesztettünk: ez pedig nem más, mint bensőséges kapcsolata az oltáriszentséggel.
A Grál-kód egy évszázadokon átívelő irodalmi és teológiai detektívtörténet, amely ott ér véget, ahol a Grál-legenda kezdetét vette – a szobában, ahol Jézus utoljára összegyűlt legközelebbi tanítványaival, áldást mondott, megtörte a kenyeret, és körbeadott egy szent serleget.
Jézus tényleg megnősült és gyerekei születtek?
Ha igen, mi történt a családjával?
Ez a Messiás vérvonaláról szóló történet felöleli az elmúlt 2000 év egyik legszínesebb és legszentebb területét. A királyi és titkos irattárakba bejáratos Gardner most bemutatja Jézus eltitkolt nyugati örökségének dokumentált bizonyítékait és a Szent Grál kutatásának legújabb felfedezéseit. A Szent Grál vérvonala az Arthur-románcok kalandosságát idézve tárja fel a valaha létezett legnagyobb összeesküvést.
A Szent Grál vérvonala figyelemre méltó teljesítmény a genealógiai kutatás területén. Ritka az olyan történész, aki ismeri a jelen munkában összegyűjtött tényeket. Leleplezései teljességgel lehengerlőek, és biztosan sokan lesznek, akik úgy fogják becsülni, mint a megvilágosodás igazi kincseit. Magában hordozza azoknak a fundamentális kérdéseknek alapvető fontosságú történetét, melyek részt vettek a keresztény egyház megformálásában Európában és a keresztes államokban.
Egyeseknek talán a könyv nézőpontjai eretnek természetűeknek fognak tűnni. Bárkinek joga van ehhez az állásponthoz, hiszen a benne rejlő közlések némileg eltávolodtak az ortodox hagyományoktól. Azonban tény marad, hogy Chevalier Labhràn mélységében vizsgálta a témával összefüggő elérhető kéziratokat és irattári adatokat, messze túlhaladva az elfogadott határain. A tudást, melyről ilyeténképpen fellebbentette a fáty¬lat, nagyon világos, érdekes és figye¬lemfelkeltő módon adja elő.
„...odavonszolták egy nagy faajtóhoz, ráállították egy zsámolyhoz hasonló valamire, jobb karját a feje fölé emelték és egy durva szöggel rögzítették, amelyet a csuklója fölött, az orsó- és a singcsontja közé vertek be. Bal karját oldalra feszítették ki és szintén szöget vertek bele. Ezt követően a zsámolyt kirúgták alóla, amelynek következtében a függőleges karra nehezedő teljes testsúlynak köszönhetően a jobb váll azonnal kiugrott a helyéről. Végül egy harmadik szöget vertek a jobb láb második és harmadik lábközépcsontja közé, behajlítva a térdet. A két talp az ajtón feküdt, egyik a másik fölött. A kifeszített ember, kétségbeesett próbálkozásában, hogy enyhítse a karjában érzett fájdalmat, megpróbált ráállni a vasszögre, azonban térdének tartása ezt a kis megkönnyebbülést is lehetetlenné tette. A tapasztalt inkvizítorok az ajtót egyszerre találták megfelelőnek és hatékonynak, mivel kiválóan tudták fokozni általa a szenvedést. Elég volt néha kinyitni és előre-hátra lengetni, vagy erősen becsapni az ajtót, hogy a fájdalomtól félőrült áldozat teste borzalmasokat remegjen.
...A szabadkőművesség titkos rituáléi nem hagynak kétségeket. Így szenvedett Jeruzsálem utolsó főpapja; az az ember, akit a második Messiásnak tartanak!”
Csaknem hét és fél évszázadon keresztül óriási tisztelet övezett egy anyagdarabot, mivel az a keresztrefeszített Krisztus képét hordozta magán, azonban egy 1988-ban elvégzett vizsgálat eredményei kimutatták, miszerint a lepel 1260-nál korábbról nem származhat. Az új bizonyíték egyértelműen igazolja, hogy bár a lepel nem hamis... a rajta látható kép nem Jézus Krisztusé. Christopher Knight és Robert Lomas pontosan megállapították, hol és mikor keletkezett a lepel, és megnevezték a vele kapcsolatban álló embereket. A legmodernebb tudományos módszerek alkalmazásával megmagyarázzák azokat a különös molekuláris folyamatokat, amelyek ezt az egyedülálló változást előidézték a leplen. A lepel háttereként szolgáló történet Jézus keresztrefeszítésével kezdődik, amikor, ahogyan az írók mondják, a titkos tanításait követők illegalitásba kényszerültek. A jeruzsálemi templom i. sz. 70-ben történt lerombolását és a zsidó nép lemészárlását követően Jeruzsálem füstölgő városából sikerült néhány főpapnak elmenekülnie, akik elindultak Európa felé, hogy ott várják ki a visszatérés pillanatát, ahogyan azt János apostol megjövendölte. Pontosan ezer évvel később vérbeli leszármazottaik meg is jelentek a szent városban, hogy visszaköveteljék ősi örökségüket és létrehozzák a templom papjainak új rendjét... a templomos lovagok rendjét. A romok alatt rábukkantak az elveszett tanításokra, és kifinomult, rejtett jelentésű Tarot kártyákat terveztek titkos kultuszuk védelmére. Titkukat azonban nem őrizhették örökké, és 1307-ben elfogták őket. Utolsó vezetőjüket Jézus keresztrefeszítésének bizarr paródiájaként végezték ki, és szenvedése lassan materializálódott a halotti leplen, amelybe később becsavarták. Amint a fekete halál végigsöpört Európán, az egyház léte legmélyebb pontjára süllyedt, és az régi idők óta jövendölt új megváltó gondolata egyre jobban megragadta az emberek elméjét. Kialakult bennük egy új megváltó, a Második Messiás képe. A lepel titkának megoldása mellett e könyv egy sokkal mélyebb rejtélyt is feltár: mégpedig azt, hogyan kapcsolódik ez a középkori lelet Jézushoz. Az őrzői megpróbálták elrejteni e nagy titkot a világtól, de még saját rendtársaiktól is. A bizonyítékot azonban elmulasztották elpusztítani... és ez a szabadkőművesség elfeledett rituáléiban lapul.
Írhatott Henoch Newgrange-ről?
A régészet ismeretei szerint ebben a korai időszakban a világon sehol nem létezett egyetlen hasonló méretű épület sem. Olyan pedig bizonyosan nem, amiről tudnánk, hogy kristályból építették. Ki vonhatná ezt kétségbe? Henoch „hatalmas, kristályokból épült háznak” írja le az épületet, ahová elvitték, melynek „falai kristálymozaikkal borított padlóhoz voltak hasonlatosak”. Mindeddig nem találkoztunk még egyetlen fehér kvarckristállyal borított épülettel sem, különösen olyannal nem, ami Henoch látogatását alapul véve a megfelelő helyen és időben állt volna. Ráadásul a mozaikkal borított padlóhoz hasonló falak leírása is pontos, mivel a kvarcot általában víz kerekítette fekete kövek tarkítják, gyémánt alakzatot alkotva az egész felszínen... Félelemmel vegyes tisztelettel folytattuk a lelőhely feltárását. Valóban lehetséges, hogy ez az a hely, amiről a zsidó legendák ősi alakja írt, majdnem 2000 évvel Mózes születése előtt?
Lehetséges, hogy a tudomány és az írás egy fejlett, történelem előtti civilizáció kebelén, a brit szigeteken alakult ki?
Lehetséges, hogy a Holt-tengeri tekercsek írásos bizonyítéka Nyugat-Európa megalitikus történelmét örökíti meg, és egy olyan gépezet terveit tárja elénk, ami egy globális katasztrófát követően képes lehetett újjáépíteni a civilizációt?
Lehetséges, hogy Jézus és testvére, Jakab megalitikus csillagászattal foglalkoztak?
A legújabb felfedezések új, teljességgel váratlan magyarázattal szolgálnak civilizációnk eredetére. A körülbelül 10 000 évvel ezelőtti hirtelen felvirágzás elméletét megingatni látszanak egy régebbi civilizáció folyamatosan feltárás alatt lévő leletei.
Christopher Knight és Robert Lomas A múlt üzenetében meggyőző új bizonyítékokkal támasztja alá, hogy bolygónk összeütközött egy hét, hegy méretű darabból álló üstökössel, s a becsapódást követő szökőársorozat végigsöpört a Földön.
A vezető geológusok legújabb eredményeit és saját szenzációs régészeti felfedezéseiket egymás mellé téve megmutatják, hogyan emelkedett fel egy civilizáció, és hogyan építhetett ki egy csillagvizsgálókból álló nemzetközi hálózatot, ami pontos naptárakat készített, meg tudta mérni bolygónk átmérőjét, és több évre előre képes volt megjósolni az üstökösök érkezését. A szerzők rávilágítanak, hogy ez volt a valódi rendeltetése Nyugat-Európa nagy kőemlékeinek, melyek jóval az egyiptomi piramisok előtt épültek. Továbbá megmutatják, hogy Henoch könyve – mely régóta részét képezte a szabadkőművesség ősi hagyományának, hogy aztán a Holt-tengeri tekercsek között kerüljön újra napvilágra – pontos utasításokat tartalmaz annak a gépezetnek a megépítéséhez, aminek az elpusztult világ újjáépítése volt a feladata.
Knight és Lomas a tudományos tényekre és az őskori technológia saját maguk általi, a mai módszereknél sok szempontból kifinomultabb módon történő rekonstrukciójára támaszkodva olyan felfedezéseket tár elénk, amik megváltoztatják az emberiség távoli múltjáról alkotott nézeteinket – és talán segítenek jövőnk jobb megértésében.
MINDEN IDŐK LEGTÖBB VITÁT KAVARÓ RÉGÉSZETI FELFEDEZÉSE
Amit Jézus családjának sírboltja kínál:
- Egy magával ragadó detektívtörténetet, amiben együtt van a történelem, a régészet, valamint a tudomány élvonala, és ami végre feltárja az igazságot egy kétezer éves rejtély mögött.
- Tudományos részleteket a Jézus családjának sírjából való csonttartó urnákról, melyek feliratainak eredete, illetve olvasata akadémiai körökben vitán felül áll.
- A DNS-tesztek eredményeit, melyeket Jézus csonttartó urnájából és Mária Magdolna csonttartó urnájából vett emberi maradványokon végeztek.
- Tizenhat oldalas színes fényképes illusztrációt a sírról és a csonttartó urnákról.
A Jézus családjának sírboltja egy olyan felfedezés történetét meséli el, ami könnyen lehet, hogy minden idők legnagyobb régészeti felfedezése: a názáreti Jézus családi sírjának felfedezését. 1980-ban Jeruzsálem egyik külvárosában egy lakókomplexum építkezése során véletlenül ledózeroltak egy sírt, mire azonnal a helyszínre hívták az Izraeli Régészeti Hivatal régészeit. Odabent a régészek tíz csonttartó urnára, vagyis koporsóként szolgáló I. századi mészkő ládára bukkantak. Hatra nevet is írtak, többek között Jézusnak, József fiának, két Máriának, és Júdásnak, Jézus fiának a nevét. A csapat arra a következtetésre jutott, hogy a nevek szokatlan egybeesése pusztán véletlen. Miután elvitték és katalogizálták a csonttartó urnákat, hagyták a sírt, hogy az építők befejezhessék, amit elkezdtek.
Huszonöt évvel később Simcha Jacobovici – Emmy-díjas újságíró – felkutatta az urnákat az Izraeli Régészeti Hivatal raktáraiban, és úgy döntött, utánanéz a nevek figyelemre méltó egybeesésének. Simcha feltérképezte, majd lokalizálta az eredeti sír helyét, ami meglepetésére még akkor is épségben volt. Miután példátlan módon engedélyt kapott, hogy felnyissa, hamarosan rádöbbent, hogy a régészek olyan kulcsfontosságú bizonyíték felett siklottak el, ami ezt a leletet rendkívüli – az ember életében csak egyszer adódó – felfedezéssé tette.
Ez a történet méltó rá, hogy a világon mindenhol az újságok címoldalára kerüljön, és alapvető kérdéseket vet fel a történelmi Jézussal kapcsolatban. Vajon a feliratokban szereplő „Jézus” és „Mária” az evangéliumi Jézus és Mária Magdolna? Az olvasó nagyszerű utazáson vehet részt, ami egy statisztikai elemzéstől indul, és egy kétezer éven átívelő időutazásba torkollik, egy Helyszínelőket megszégyenítő nyomozásba a DNS-ek és a nyomok után, melyeket az idő hagyott a sírokon. A Jézus családjának sírboltja rendkívüli megoldást kínál egy ókori rejtélyre.
Ez a könyv a régészet, a történelem és a teológia figyelemre méltó kombinációja, ami megváltoztatja majd a gondolkodásunkat Istenről, a vallásról, és mindenről, amit Jézus életéről és haláláról tanultunk.
OLVASS TOVÁBB!
6 játék, ami biztosan kimozdítja a gyereket a monitor elől
A mai digitális világban nehéz rávenni a gyerekeket, hogy felálljanak a monitor elől, és inkább olyan tevékenységekbe merüljenek bele,...
SZÓRAKOZÁSHogyan indítsd el saját webáruházadat sikeresen?
Az online vásárlás világában egyre növekvő szerepet kapnak azok a webáruházak, amelyek kényelmes és gyors megoldásokat kínálnak a f...
SZÓRAKOZÁSÉrkezik a Temu konkurens Amerikában, itt az Amazon Haul
Minden 20 dollár alatt lesz....
Nilu27: Az új csillag a hiperautók világában
Egy új játékos lépett a hiperautók exkluzív piacára, és lenyűgöző debütálásával minden szem rá szegeződik. A Nilu27 nem csupán ...
SZÓRAKOZÁSErről a furcsa hobbiról még bizonyára nem hallottál: kik és miért szeretnek "larpolni"?
A larp, vagyis élőszereplős szerepjáték nem a közönség szórakoztatásáról szól, hanem arról, hogy magadnak teremts élményt....
SZÓRAKOZÁSTechno-buli is jár a dolgozóknak a Berlin melletti Tesla-gyárban
A Tesla gyárban technoclub is működik....
Adja meg születési időpontját!
VAGY
EZT EL KELL OLVASNOD
ÁLLATI CUKISÁGOK