PASISZEMMEL

Férfias nyelvlecke

Nyár van. A fagyi királysága. Finom nyalogatni. Esetleg még a jégkockát is lehet. Enyhülést talán ad, de közel sem annyira finom. Viszont Pasiszemmel van még egy másik dolog az életben, amelyet évszaktól függetlenül is nagyon szeretünk nyalogatni…


Így van, ahogy mondom: szeretjük nyalogatni. Szendécskéim, meg ne kérdezzétek, hogy mit! Hát persze, hogy azt! Óriási téveszme a részetekről, hogy nem szeretünk titeket nyelvvel kényeztetni. És most sem arra céloztam, amikor a szavainkkal bűvölünk el benneteket… Egyes nők azt hiszik, hogy csak kötelességből csináljuk. Azt. Ej, de nehéz virágnyelven írni erről. Visszatérve: bizonyos Hölgyek úgy vannak vele, hogy ők nem annyira kedvelik, amikor orálisan ereszkednek elénk térdre, így biztosan mi is megvagyunk anélkül, ha nyelvleckére kell mennünk. Tévedés. Hogy ezt bebizonyítsam nektek, megkérdeztem erről a kanfalka néhány tagját. Ízlések és tapasztalatok beszéltek válaszaikban. Ízlések és ízlelések. Állításaik szerint valamennyien zsenik „nyelvészetben” – legalábbis az általuk csúcsra juttatott nők ezt nyögték nekik. Abban persze egyetértettünk: egy nő szavainak hinni…

 

Professzorok, ha összegyűlnek

Tehát csupa szakember sietett a segítségemre a meglátásaival és az élményeivel. A haverok egyike alattomosan meg is jegyezte: biztosan azért fordultam hozzájuk, mert nekem nincs kellő rutinom ezen a téren. Ezt természetesen elengedtem a fülem mellett: a sas nem kapkod legyek után. A Hölgyek után viszont mindannyian ezer örömmel kapkodunk, hogy a combjaik közé omolva örömet okozzunk nekik. Meg magunknak is. Mert szeretünk nyalakodni. Becsszó. Bár ahogy az egyik történetből kiderült, azért ez mégsem minden férfinél van így. „Egy edzőtábor alkalmával, mikor nagyjából 15 éves lehettem, a sportág élő legendája beszélt nekünk arról, hogy Ő bizony nem nyalakszik” – idézte fel kamaszkorát a vívóedzőként tevékenykedő Berci. „Amikor ez a kijelentés elhangzott tőle, már túl volt a nyolcvanon, két éve hunyt el, 96 esztendősen. Haláláig aktívan vívott és csajozott! Az igazsághoz hozzátartozik, hogy boldogult Emil bá’ körszakállt viselt, ami állítása szerint sokáig megőrizte a Hölgyek zamatát”. Vagyis azért a vén kecske is megnyalta a sót néhanap. No meg van is mit tanulni az idősebbektől. Például azt, hogy nem mindegy az íz, az illat és a „tereprendezés” sem.

 

Puncs

Jaj, annyira odaírnék az alcím végére egy i betűt. De megőrzöm úriemberi méltóságomat. Térjünk át inkább a zenére. Ugye azt az egyik magyar sláger is megénekelte, hogy „nyalni csak úgy lehet, ha élvezzük az ízeket”. Nem mondtak hülyeséget. Maradva a fagyis hasonlatnál: ha nem ízlenek a tölcsérem tetején egyensúlyozó gombócok, hát fogom az egészet, és kihajítom a szemétbe. De mi az ábra, ha nem szívesen veszem rá magam arra, hogy szájrátétellel korbácsoljam fel a nőm nemi vágyát? „Az íz, az illat és a látvány mind fontos” – foglalt állást a témában Domi. „Amikor napközben csak arra tudsz gondolni, hogy mikor láthatod a kis ’kedvest’ újra, és mikor érezheted a ’szamóca ízt’… az igen! Nekem volt már olyan, hogy nem ízlett a csaj, ami miatt dobtam is”. Lám, nem csak a fagyi végezheti a kukában. Szerencsénkre elenyészőek az ilyen tapasztalataink, Bence például még nem nyalt bele semmi kellemetlenbe. „Rossz ízűvel én még nem találkoztam, az viszont kifejezetten zavaró, ha nincs rendesen gondozva a ’gyep’ a célterület környékén. Szép dolog a hippi mentalitás, de a bokor-stílus inkább maradjon a múlté” – intett búcsút a peace and love eszméknek barátom. Ezzel nektek is egyet kell értenetek, Hölgyeim. Hiszen annyira nektek sem pálya, ha egy egész dzsungelen kell keresztülvágnotok azért, hogy szemtől szembe kerüljetek a „kígyóval”…

Fagyizva nehéz furulyázni…

Azt tehát már tudjátok, hogy szeretjük csinálni, amit nem győzök elégszer hangsúlyozni. De azért a kölcsön kenyér visszajár ősi igazságáról itt se feledkezzünk meg. „Amikor 20 éves voltam, előfordult, hogy eljuttattam a csajt nyelvvel a csúcsra, én viszont hoppon maradtam. Később aztán figyeltem arra, hogy ez ne történjen meg többet.” – nosztalgiázott ismét Berci. Ezzel kapcsolatban azért vitába szálltunk a cimbivel, mert hát önzetlenség is van a világon, amit egy igazi lovag időről időre gyakorol is. „Biztos volt olyan, hogy viszonzás nélkül maradt a nyelvi tevékenykedésem, de a csajoknak is jár a kényeztetés. Amúgy általában viszonozzák a dolgot, ritka, ha nem” – védett meg Domi benneteket, kedves Hölgyeim. Bence pedig egy egészen érdekes véleménnyel járult hozzá ehhez a fejezethez. „Szerintem sok minden kiderül a lányról az akció közben. Ha például nem akarja, hogy nyelvvel kényeztesd, abból arra lehet következtetni, hogy Ő sem fog furulyázni. Illetve, ha a finom nyelvmunkát szereti, akkor érdemes a folytatásban is gyengédebbnek maradni; ha viszont durvább ajkakra vágyik, akkor a szex többi részében is szeret vadulni”.

 

FelNYALábolva

Hozzátenném, hogy a nyári hőségben egész kímélő lehet, ha nem kell csatakossá izzadnunk, mindössze a nyelvünket vetjük be annak érdekében, hogy a Tündérkénk kellemesen érezze magát. Amúgy meg túlontúl durr-bele-a-közepébe lenne, ha a nyalakodást mindössze egyetlen pontra koncentrálnánk. Hiszen egy nőnek annyi bámulatos, felfedezésre csábító testrésze van! Vagyis a nyelvjárás különösen izgató – mindkét félnek. Ennek megfelelően Domi és Berci gyakorlatilag mindenevő – pontosabban mindennyaló -, míg Bence inkább csak a kebleknél szeret „fagylaltozni”. Pedig ezzel kihagyja a kívánatos női lábak és lábujjak, karok, csuklók és nyakak bebarangolásának élvezetét. Egy hamvas popsi nyalogatásáról már nem is beszélve… „A menyasszonyom szereti, ha én csinálom neki, de azt is, ha Ő kényeztethet így engem. Ami egészen új tapasztalat, és elárulhatom: extra élmény. De úgy hiszem, ez már egy másik téma…” – vallja Berci, és egyet kell értenem vele. Az már valóban egy másik téma, amibe nem is megyünk bele. Mélyebben semmiképpen sem.

 

 

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL