Egy új életmód - mediterrán diéta
2008-04-29
Nem kell mást tenned, mint követned a mediterrán konyha sajátosságait. Bőségesen fogyaszthatsz zöldséget, gyümölcsöt, fehérhúst, tengeri halakat, természetesen olívaolaj felhasználásával. Segítségével nemcsak alakodat, hanem életmódodat is megváltoztathatód.
A mediterrán diéta nem fogyókúra , ami tart egy rövidebb vagy hosszabb ideig. Ez a diéta egy olyan életvitelt ajánl, ami egy egész életen át folytatható anélkül, hogy hosszú távon bármilyen hiánybetegséghez vezetne.
Kutatások és eredmények
Tudományos kutatások támasztják alá, hogy a Földközi-tenger mentén fekvő országok lakóinak körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri, továbbá a krónikus megbetegedésekben szenvedők aránya, mint a más vidékeken élők körében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint egy washingtoni vizsgálat, ahol 202 olyan személyt vizsgáltak meg, akik a megelőző hat hétben, szívinfarktuson estek át. A páciensek 25%-át zsírszegény diétára fogták, 25%-ukat mediterrán diétán tartották, a többiek (50%) pedig a hagyományos, kórházi szokások szerint étkeztek. Az eredmények igen meglepőek voltak: a zsírszegény diétán és a mediterrán diétán élők 83%-a élte túl problémák nélkül az elkövetkezendő négy évet, a hagyományos étrendet követő csoport tagjainak viszont csak 53%-a.
Miért is jobb?
Mint már említettem a mediterrán diéta sok zöldség és gyümölcs, gabonafélék, hal, olívaolaj, valamint mérsékelt mennyiségű bor fogyasztásán alapul. Mára már jól tudjuk, hogy a tengeri halak és sovány húsok gazdag forrásai az omega 3 zsírsavaknak. Melyek elősegítik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését, ráadásul A-, B1-, B2-vitamint, szelént, vasat, kalciumot, cinket, jódot, és foszfort is tartalmaznak.
Az olívaolaj a mindennapi életük részét képezi, hiszen állati zsiradékot szinte egyáltalán nem használnak. A benne található egyszeresen- és többszörösen telítetlen zsírsavak megakadályozzák az érelmeszesedést, antioxidánsai pedig a szabadgyökök sejtromboló hatásaitól védenek. A hagyományos mediterrán konyha kevés félkész ételt és sokféle zöldfűszert használ, így a sótartalma csekély.
A mediterrán étrend része a rendszeres, napi 2-3 dl vörösbor elfogyasztása, melynek flavonoid-tartalma csökkenti az érelmeszesedés előfordulását, így érrendszervédő hatású.
Diéta szabályai
A diéta alapja szerint az egészséges táplálkozáshoz naponta legalább 5 adagnyi zöldség és gyümölcs, gabonaféleség (ha teljes kiőrlésű, akkor még több rostanyagot biztosít a szervezet számára), hal fogyasztása ajánlott, olivaolaj hozzáadásával.
A 10 alapszabály
1. Gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék, főtt tészta, rizs, bab, dió és krumpli bőséges fogyasztása.
2. Az évszaknak megfelelő friss élelmiszereket részesíti előnyben. Hiszen a primőr áru több vegyszermaradványt tartalmazhat, ráadásul igen drágán szerezhető be.
3. Az ételek elkészítése során minden egyéb zsiradék - beleértve a vajat és a margarint is - olívaolajjal kell helyettesíteni.
4. Zsírszegény joghurt és sajt beiktatása a napi étrendbe, mérsékelt mennyiségben.
5. Hetente kétszer hal és egyszer szárnyas, illetve legfeljebb négy tojás fogyasztása. Ám lehet mindezt helyettesíteni alacsony kalória tartalmú sajtokkal.
6. Vörös húsok fogyasztása csupán havonta néhány alkalommal ajánlatos, 340-450 gramm mennyiségben.
7. Az elfogyasztott zsír az összenergia 25-35 százaléka legyen (ebből a telített zsír lehetőleg ne legyen több 7-8 százaléknál).
8. A napi desszert elsősorban friss gyümölcs; egyéb édesség csak hetente néhány alkalommal megengedett.
9. A rendszeres testmozgás nagyon fontos az ideális testsúly mielőbbi elérésének és a jó közérzet kialakításának érdekében.
10. Mérsékelt mennyiségben ajánlott az étkezés közbeni borfogyasztás: a férfiaknak napi 1-2 pohár, a nőknek 1 pohár javasolt.
Kutatások és eredmények
Tudományos kutatások támasztják alá, hogy a Földközi-tenger mentén fekvő országok lakóinak körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri, továbbá a krónikus megbetegedésekben szenvedők aránya, mint a más vidékeken élők körében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint egy washingtoni vizsgálat, ahol 202 olyan személyt vizsgáltak meg, akik a megelőző hat hétben, szívinfarktuson estek át. A páciensek 25%-át zsírszegény diétára fogták, 25%-ukat mediterrán diétán tartották, a többiek (50%) pedig a hagyományos, kórházi szokások szerint étkeztek. Az eredmények igen meglepőek voltak: a zsírszegény diétán és a mediterrán diétán élők 83%-a élte túl problémák nélkül az elkövetkezendő négy évet, a hagyományos étrendet követő csoport tagjainak viszont csak 53%-a.
Miért is jobb?
Mint már említettem a mediterrán diéta sok zöldség és gyümölcs, gabonafélék, hal, olívaolaj, valamint mérsékelt mennyiségű bor fogyasztásán alapul. Mára már jól tudjuk, hogy a tengeri halak és sovány húsok gazdag forrásai az omega 3 zsírsavaknak. Melyek elősegítik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését, ráadásul A-, B1-, B2-vitamint, szelént, vasat, kalciumot, cinket, jódot, és foszfort is tartalmaznak.
Az olívaolaj a mindennapi életük részét képezi, hiszen állati zsiradékot szinte egyáltalán nem használnak. A benne található egyszeresen- és többszörösen telítetlen zsírsavak megakadályozzák az érelmeszesedést, antioxidánsai pedig a szabadgyökök sejtromboló hatásaitól védenek. A hagyományos mediterrán konyha kevés félkész ételt és sokféle zöldfűszert használ, így a sótartalma csekély.
A mediterrán étrend része a rendszeres, napi 2-3 dl vörösbor elfogyasztása, melynek flavonoid-tartalma csökkenti az érelmeszesedés előfordulását, így érrendszervédő hatású.
Diéta szabályai
A diéta alapja szerint az egészséges táplálkozáshoz naponta legalább 5 adagnyi zöldség és gyümölcs, gabonaféleség (ha teljes kiőrlésű, akkor még több rostanyagot biztosít a szervezet számára), hal fogyasztása ajánlott, olivaolaj hozzáadásával.
A 10 alapszabály
1. Gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék, főtt tészta, rizs, bab, dió és krumpli bőséges fogyasztása.
2. Az évszaknak megfelelő friss élelmiszereket részesíti előnyben. Hiszen a primőr áru több vegyszermaradványt tartalmazhat, ráadásul igen drágán szerezhető be.
3. Az ételek elkészítése során minden egyéb zsiradék - beleértve a vajat és a margarint is - olívaolajjal kell helyettesíteni.
4. Zsírszegény joghurt és sajt beiktatása a napi étrendbe, mérsékelt mennyiségben.
5. Hetente kétszer hal és egyszer szárnyas, illetve legfeljebb négy tojás fogyasztása. Ám lehet mindezt helyettesíteni alacsony kalória tartalmú sajtokkal.
6. Vörös húsok fogyasztása csupán havonta néhány alkalommal ajánlatos, 340-450 gramm mennyiségben.
7. Az elfogyasztott zsír az összenergia 25-35 százaléka legyen (ebből a telített zsír lehetőleg ne legyen több 7-8 százaléknál).
8. A napi desszert elsősorban friss gyümölcs; egyéb édesség csak hetente néhány alkalommal megengedett.
9. A rendszeres testmozgás nagyon fontos az ideális testsúly mielőbbi elérésének és a jó közérzet kialakításának érdekében.
10. Mérsékelt mennyiségben ajánlott az étkezés közbeni borfogyasztás: a férfiaknak napi 1-2 pohár, a nőknek 1 pohár javasolt.
Együttműködő partnerünk
Hozzászólások a cikkhez
« Hozzászólások elrejtése