Californian - a rejtélyes hajó: 2. rész

Lord kapitány 4:30-kor visszatért a hídra. Stewart jelentette neki Stone megjegyzését a rakétákról.

- Igen, tudom, nekem is mondta – válaszolta Lord kapitány.

Reggel 6 órakor rádiójelzést kaptak a Frankfurt nevű hajótól, aztán pedig a Virginiantől:

- Tudjátok, hogy a Titanic jéghegynek ütközött, és most süllyed?

Lord kapitány beindíttatta a motorokat, és a Titanic utolsó ismert tartózkodási helye felé vette az irányt. Huszonöt perc múlva Lord rádión üzent a Virginiannek, hogy már elég közel vannak: látják a Carpathiát, amely éppen utasokat vesz fel csónakokból.

Stewart körülbelül ekkor az alábbi bejelentéssel ébresztette Groves harmadtisztet:

- A Titanic elsüllyedt, és az utasok mentőcsónakokban vannak a vízen, éppen előttünk.

Groves harmadtiszt 6:50-kor érkezett a hídra, és azt látta, hogy a Carpathia és a mentőcsónakok pontosan tőlük keletre vannak – kevesebb mint egy óra alatt odaértek, ahol a mentőcsónakok voltak.

Az utolsó túlélők éppen akkor szálltak a Carpathia fedélzetére, amikor a Californian végül megérkezett a Carpathia mellé.

Amikor a Californian folytatta útját Boston felé, a hajónapló aznapi feljegyzéseiben egyáltalán nem említették meg a „végzetes éjszakán” látott rakétákat.


Stanley Lord kapitányt azóta úgy hívják: „a kapitány, aki nem tett semmit”

Amikor a Titanic nekiütközött a jéghegynek, a Californian tőle csupán 17 kilométerre állt. A Californian őrt álló tisztjei látták a Titanic által kilőtt nyolc vészjelző rakétát, és többször is jelentették ezt Lord kapitánynak. Ő azonban semmit sem tett, és így 1523 ember tőle szinte karnyújtásnyira fagyott meg a jeges vízben.

Ha azonnal cselekedett volna, akkor a Titanicot még az elsüllyedése előtt egy órával elérték volna. A tragédia után Stanley Lord kapitányt elmarasztalták a brit és az amerikai nyomozások, a karrierje kettétört, és 1927-ben történt visszavonulásáig csupán aprócska, senki által nem kedvelt munkákkal bízták meg.

Lord kapitány 84 éves korában halt meg, 1962-ben.