A Tunguzkai esemény Szibéria közepén történt 1908, június 30-án reggel 7 óra 13-kor. Ekkor egy ismeretlen égitest a légkörbe lépett, majd tűzgömbbé vált, ami még a légkörben felrobbant. Ezt követve még 4-500 métert süllyedt, hogy végül a robbanás helyszínén 30 kilométeres körzetben minden élőlényt hamuvá égessen, és minden fát gyökerestül kitépjen. A letarolt terület 2200 négyzetkilométer. A legközelebbi település a helyszíntől 65 kilométerre található (Vanavara), ahol a szemtanúk állítása szerint ekkor minden ablak üvege betörött, a tajga pedig teljesen letarolódott, a lökéshullám pedig minden embert ledöntött a lábáról. A transzszibériai vasútvonal utasai, akik ekkor 500 kilométerre utaztak éppen, rendkívül világos fénycsóvát és erős rengést érzékeltek. A vasút sínpárja felemelkedett és meggörbült. Szemtanúk szerint a legnagyobb fényjelenség a test felrobbanása után pár perccel volt észlelhető, illetve az 50 kilométeres körzetben is érezhető elektromágneses sugárzás többek bőrét megperzselte. Az elektromágneses vihar négy órán át tartott, a fényjelenségek pedig Portugáliáig és Nagy-Britanniáig is eljutottak.

Helyszíni következmények

Az esemény rejtélyességét növeli, hogy a helyszínen nincs nyoma becsapódásnak, nincs kráter a környéken leszámítva a Cseko-tavat, amely a robbanás feltételezett epicentrumától 8 kilométerre található 300 méter átmérőjű, meredek, kúpalakú vízzel kitöltött mélyedés. Azonban a környező tavak igen sekélyek a talaj állandó fagyott állapota miatt, ami miatt e tóra terelődik a gyanú. Vizsgálatok szerint a tó alján kb. 10 méter mélyen az üledéktől eltérő anyag terül el, amely lehet akár a becsapódott test maradványai, vagy a beomlott kráterperem anyaga. A kutatók eddig azonban csak 1,8 méterig tudtak mintákat venni az üledékből.

Az élővilágra gyakorolt hatása igen pusztító volt, ugyanis mintegy 100 másodperc alatt nagyjából 8 millió fa dőlt ki a robbanás helyszíne körüli 20-40 kilométeres sávban. Szokatlan, hogy 4-5 kilométerre viszont néhány fatörzs állva maradt, ez az úgynevezett Telegráf-erdő. A hirtelen bekövetkezett környezeti változás miatt ezen a területen megnövekedett a mutációk gyakorisága, a talajban pedig nagy mennyiségben találtak különféle kozmikus anyagokat. Eredetük azonban nem feltétlenül ez az esemény.

Magyarázatok

- Némely forrás állítja, hogy az esemény előtt éjjelente világító felhőket lehetett látni, ezért valószínűleg üstökös csapódott Szibériába, ugyanis a porcsóva-elmélet szerint mielőtt a Föld üstökössel ütközik, áthalad annak porcsóváján. Ez azt jelenti, hogy ekkor nagyszámú por- és jégtörmelék kerül a Föld légkörébe. Feltételezések szerint kb. 1 millió tonna por szóródott szét légkörünkben.
- Vlagyimir Alekszejev orosz tudós szerint egy olyan üstökös robbant fel a Föld légkörében, amely valószínűleg szerves anyagokat tartalmazott, ugyanis a légkörbe kerülve gyors égéssel szén-dioxidot bocsátott a levegőbe. Pontosan nem tudják megállapítani az üstökös összetételét, csak sejthető, hogy magas hőmérsékleten zajló folyamat, vagyis robbanás ment végbe.

- Egy másik kutató, Jevgenyij Kolesznyikov szerint azonban más okozta a robbanást, amire a talajban található tőzegből következtetett. Kimutatható ugyanis az esemény idejéhez köthető talajrétegben található nagy mennyiségű platinoid fémek jelenléte, amelyek a test kozmikus eredetét bizonyítják. Nem elhanyagolható az sem, hogy a robbanás körzetében nem találni C14-es radioaktív szénizotópot, amellyel a Föld minden egyes élőlénye rendelkezik.
- Genagyij Bibin fizikus elmélete szerint Földünk felszínébe egy fagyott vízből és szénhidrogén-gázokból álló aszteroida csapódott, amely a légkör forróságára reagálva sebesen elolvadt és felrobbant. Ezt bizonyítja a 20 évvel később a helyszínen talált tőzeggel fedett gáztartalmú jégréteg.
- Vannak olyan feltételezések, amelyek szerint a Föld légkörébe antianyag jutott, amely a normál anyaggal érintkezett, így okozva robbanást. A két anyag kölcsönhatásba lépett egymással, amely során óriási energia szabadult fel. Ez lehet a magyarázata annak, amiért nem találtak anyagmaradványokat.
- Nikola Tesla (1856-1943) szerb származású fizikus egy olyan csodafegyver megalkotásán fáradozott, amely működésének alapelve az, hogy a Föld töltésrezgéseit és az elektromágneses térenergiát kombinálva hatalmas robbanást lehet előidézni. Ő volt az első, aki olyan intenzív nagyfrekvenciájú elektromágneses teret állított elő, amelyben maguktól világítottak a katódsugár csövek. Célja a vezeték nélküli energiaátvitel megvalósítása volt, azonban a tudományos világ igen elutasító volt vele. Némely feltételezések szerint az ő fegyvere lépett működésbe és okozott rejtélyes nyomokat Tunguzka területén.
- Van olyan teória, amely azt állítja, hogy az irtózatos sebességgel közeledő meteort földönkívüliek robbantották szét, mielőtt az a légkörünkbe ért volna. A kutatók egy közeli faluban találtak bizonyítékot, ez pedig a „szarvas kő”. Feltételezik, hogy ez a fémtartalmú kőtömb egy UFO maradványai.