KÖZÉRZET

Melanoma - A bőr daganatos betegsége

Szerző:
Szabó Anna
A Nap fényére márpedig szükségünk van! Ezzel szemben ő okolható korunk legfenyegetőbb betegségei közé tartozik a melanoma, mely a bőrfelszínen kialakuló daganatos megbetegedések egyike. Vagy mégsem?


Ki ne tudná, hogy elsődleges D-vitamin forrásunk a Napból ered? Pedig hajlamosak vagyunk ezt elfejteni, akkor is, ha előszeretettel fekszünk ki simogató, meleg sugarait kiélvezve. Valahogy a lelkünk mélyén ösztönösen érezzük, hogy ez jó nekünk. A D-vitamin mellett azonban öntudatlanul, de mégis csak kiélvezzük baktériumölő és energiaháztartásunkat helyreállító hatását. A Nap fénye elektromágneses sugárzás, hasonló a röntgensugarakhoz, ám annál jóval kisebb energiájú. Ezt a sugárzást ultraibolya (UV) fénynek hívjuk, és hullámhossz szerint három egységre bontjuk. Mindhárom más-más módon hat bőrödre.

A napfény ultraibolya-sugarai áthatolnak a bőr felső rétegét képező hámszöveten, és befolyásolják a sejtszaporodást, valamint a szarusodás folyamatát is, az utóbbi a bőr megvastagodásához és rugalmasságának elvesztéséhez vezet. Bejut a bőr mélyebben fekvő rétegébe, az irhába is. Ott aztán roncsolja a kollagént (a bőr rugalmasságát adó rostokat), amitől megváltozik a bőr szerkezete és vastagsága.

A napozás során bőröd pont azzal védekezik a káros hatások ellen, hogy sötétebbre színeződik. A napsugárzás arra sarkallja a melanocitákat, hogy nagyobb mennyiséget termeljenek a védő festékanyagból, a melaninból, s ez okozza a lebarnulást. A napfény által előidézett károk többnyire visszafordíthatatlanok. Bár a lebarnulás csak átmeneti és rövid idő alatt nyoma vész, a hosszú távú ártalmak azonban gyakran csak évek elteltével mutatkoznak meg. A Nap károsító hatásától a bőr fáradttá, ráncossá és kérgessé válhat, kivörösödhet és kiszáradhat. Talengiektáziát, azaz hajszálértágulatot is okozhat: ez magyarázza a bőr felületén láthatóvá váló, apró vérerek megjelenését.

 

Hamis biztonságérzet?

A kutatók egészen a legutóbbi időkig úgy gondolták, hogy csak az UV-B-sugárzás károsítja a bőrt, és ezeket a sugarakat a napvédő krémek elnyelik. Ám újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy a korábban ártalmatlannak vélt, nagyobb hullámhosszú UV-A-sugarak mélyebben hatolhatnak a bőrbe, és ott károsítják a sejteket. Mivel nincs olyan minősítési rendszer, amely az UV-A-védelem mértékét jelezné, könnyen előfordulhat, hogy két azonos fényvédő faktorú napozószer hatékonysága igen különböző. Ezért széles tartományú védelmet nyújtó napozószert használjunk, amely megfelelő faktorú, s emellett az UV-A sugárzást elnyelő avobenzont is tartalmaz.

 

Anyajegyeink védelme

Napjaink legfenyegetőbb betegségei közé tartoznak a bőrfelszínen kialakuló daganatos megbetegedések, vagy egyéb kóros elváltozások, melyeknek részben a káros napsugarak, részben pedig genetikai tényezők lehetnek az okozói. A rosszindulatú bőrdaganatok közül a melanoma a festékes anyajegyekből, vagy az ép bőrről is kiindulhat, de kellő óvatossággal és megelőzéssel csökkentheted a kialakulás kockázatát. Ennek mikéntjéről dr. Fáy Andreát, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosát kérdeztük. Többek között azt is elmondta, hogy a Nap mellett a túl sok szolizás is éppolyan veszélyes.

„A bőrünkön található anyajegyek egy része már születésünkkor megtalálható rajtunk és egy része az évek során alakul ki. Bármelyik esetről is legyen szó, nagyon fontos az éves rendszeres szűrővizsgálat. Abban az esetben, ha azt tapasztaljuk, hogy az anyajegy megnőtt, alakja, színe megváltozott, viszket, vagy felülete kisebesedett, azonnal orvoshoz kell fordulni. Az időben felfedezett rosszindulatú megbetegedések esetében nagyobb az esély a teljes gyógyulásra – mondta a doktornő.

Az anyajegyek elváltozásának egyik okozója a napsugárzás vagy a túlzásba vitt szoláriumozás. Akin sok anyajegy található, az lehetőleg kerülje az erős napsütést, és mindenképpen használjon a bőrtípusának megfelelő faktorszámú fényvédő krémet. Különösen veszélyeztetettek a világosabb bőrűek, hiszen ők könnyebben leégnek, mely megnövelheti a melanoma kialakulásának az esélyét. Nagyon fontos, hogy betartsuk a napozás szabályait: tizenegy és három óra között akkor se tartózkodjunk huzamosabb ideig a napon, ha a legerősebb naptejet használjuk.

A daganatos elváltozásoknak számos esetben genetikai vagy egyéb oka lehet. Ebben az esetben a megelőzés legjobb módszere a rendszeres ellenőrzés. Ha a testünkön lévő anyajegyeken bármilyen eltérést tapasztalunk a formáját, színét és felszínét tekintve, azonnal forduljunk bőrgyógyász szakorvoshoz, aki speciális eszközökkel meg tudja állapítani, hogy milyen veszélyeket rejthet elváltozás. Nem minden esetben áll rosszindulatú daganat a háttérben, bizonyos esetekben azonban indokolt lehet az anyajegy sebészi úton történő eltávolítása.

„Ha nem tapasztalunk rendellenes elváltozást, akkor is érdemes évente megvizsgáltatni anyajegyeinket, hiszen az alig negyed órás vizsgálat akár életmentő is lehet. Az otthon végzett rendszeres önvizsgálat is segíthet az esetleges betegségek korai kiszűrésében” – tette hozzá a doktornő.

 

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL