ÁLLATI CUKISÁGOK

Önsétáltató kutyák, felelőtlen gazdák

Szerző:

Szabó Anna

„Ó, az én kutyám önsétáltató”- mondja nekünk a gazdi, akinek a kutyáját kiszedtük az autók közül és hazavittük. „Sokszor elmegy, de mindig visszajön” –mondja a másik. Igen ám, de meddig mehet ez így? Addig, amíg egyszer csak nem jön vissza.

Önsétáltató kutya márpedig nincs, csak felelőtlen gazda

Aki kiengedi vagy hagyja kimenni a kutyáját az utcára egyedül, kitéve őt a legnagyobb veszélyeknek: hagyja, hogy az autók között futkosson, a HÉV síneken bóklásszon, esetleg egy sintér befogja. Az a gazda, aki így tesz, lusta és felelőtlen. Mert egyszerűbb kiengedni a kutyát, hadd foglalja el magát, mint sétálni, foglalkozni, vagy játszani vele.

Az állatvédők kapacitását pedig lefoglalják az ilyen kutyák, a befogásuk, a szállításuk, az elhelyezésük, a plakátozás, a gazda felkutatása, stb. Mert persze biléta sincs a nyakukban a kutya nevével és a gazda elérhetőségével, a chipről már nem is beszélve. És ez a folyamat persze pénzbe is kerül. És ezt senki nem fizeti meg utána, mert néha még egy „köszönöm” is nehezen jön, hiszen a kutya hazament volna egyedül is, senki nem kérte, hogy mi juttassuk haza. Sok ilyen kutya a gyepmesteri telepeken végzi, ahonnan, ha 2 hét elteltével sem viszi haza a gazdája, a kutyát elaltathatják hely hiányában. Rosszabb esetben, az autók között rohangálva elüthetik, ami nemcsak a kutyának szörnyű halál, hanem a vétlen autósnak is lelki teher. Ha nem hal meg azonnal és nincs a közelben segítség, még komoly kínok is várnak rá. Jobb esetben pedig a menhelyre kerül, elfoglalva más, valóban gazdátlan, segítségre szoruló kutya elől a helyet.

Biztosan hazajön…

Volt olyan befogott kutyánk, akit 2 hónap (!) múlva kezdett keresni a gazdája, addig várta, hátha hazamegy. Addigra új gazdát találtunk neki, akitől vissza kellett hozni, mert a régi gazda nem mondott le róla. Ez a kutyának trauma, az állatvédőknek idő-, és pénzkidobás. De persze ezt nem értik meg azok, akik így bánnak a kutyájukkal. Sok olyan kutyát ismerünk már - notórius szökősök -, akiket egész egyszerűen csak akkor tud a gazdája otthon tartani, ha megköti vagy kennelbe zárja. Ez a kutyának nem jó,ám az „önsétáltatás” sem megoldás!

Mi a teendő?

Egy ivartalanítás nagyban elősegítheti a kutya szökési hajlamának megszűnését. Vagy egy kutyatárs, hiszen az a kutya, aki nincs egyedül, nem unatkozik, nem akar megszökni, hogy elfoglaltságot találjon magának.

Ezúton kérjük azokat a gazdikat, akik kiengedik egyedül a kutyájukat, hogy ne tegyék, ám, ha mégis megesik, legalább egy bilétát mindenképp tegyenek a nyakába a nevével és a gazda telefonszámával vagy chipeztessék be őt! A nyakörv elveszhet, a chip a kutya bőre alatt örökre megmarad. Akinek a kutyája pedig minden áron szökni akar, gondolkozzon el az ivartalanításon vagy egy kutyatárs „beszerzésében”.

És végül, de nem utolsósorban ne feledjétek, amelyik kutya nincs ivartalanítva és elszökik, nagy valószínűség szerint nem kívánt szaporulatot fog okozni és ezzel növeli a gazdátlan, kóbor ebek számát Magyarországon!

Ha tudod, akkor segítsd a civil szervezetek munkáját, akik nagyon sokat tesznek azért, hogy minél kevesebb kutyus kóboroljon étlen-szomjan, betegen az utcán!