Ezer tengerész szellemének helyszínei

Kivételezett helyzetben vagyunk mi, akik a XXI. században útra kelünk, hiszen katalógusok ontják az izgalmasabbnál izgalmasabb ajánlatokat, melyek közül a legtávolabbiak is maximum 24 órán belül megközelíthetőek. A világ nagy felfedezői számára ez legmerészebb álmaik között se szerepelhetett, hiszen míg mi átrepüljük az óceánokat, ők fáradtságos munkával, megszámlálhatatlan veszéllyel dacolva vágtak keresztül rajta. Induljunk hát útra – legalább képzeletben.

Körutunk első állomása: Jóreménység foka, Dél-Afrika

Neve ellenére sok jót nem remélhettek azok a tengerészek, akiknek útja erre vezetett. Afrika leg délibb szegletén, a Tábla hegység peremén találjuk meg eredeti nevén a Viharok fokát, Cabo Tormentosát! Bartholomeu Dias eredeti nevét Bartholomeu Dias-tól kapta, aki ezzel tisztelgett az itt elhunyt tengerészeknek, akik csatát vesztettek a zord természettel folytatott küzdelemben. Sok-sok évszázaddal ezelőtt azonban nem volt más járható út azok előtt, akik India mesés kincseire vágytak, így János, a portugálok akkori királya, átkeresztelte a rettegett hajóútvonalat Jóreménység fokára. Hiába a reményt adó névváltoztatás, a partot szegélyező zátonyok, a viharos tenger feletti kísérteties köd sorra szedte áldozatait a kor tengerészei között. A hihetetlenül megnövekedett hajóforgalom és a hely szinte elátkozott mivolta miatt 1857-ben szolgálatba állt a Jóreménység fokán egy világítótorony. Ez adott némi biztonságérzetet az erre hajózóknak, de nem oldotta meg teljesen a problémát.

A part továbbra is szedte áldozatait, mígnem 1911-ben a Lusitania - a kor híres portugál utasszállítója - esett a martalékául. Ez sürgős intézkedést vont maga után, ezért 1913-ban átadták a ma is működő új világítótornyot, mely máig a leghatékonyabb Dél-afrikai világítótorony. Fényeit több mint hatvan kilométerről is látni lehet, 30 másodpercenként egy pillanatra kivilágosodik körülötte a part, és kísérteties látványával szemünk elé tárul az Albatrosz szikla, valamint a környező partok diadalának mementói, az itt elsüllyedt hajóroncsok. A helyiek tudják, ezernél is több tengerész kísért itt. A parton kirajzolódó hajóroncsok mindegyikének meg van a szomorú története, köztük a talán leghíresebb a Thomas T. Tucker, mely már a XX. században, a második világháború idején lelte itt vesztét, miközben utánpótlást szállított az Amerikai Egyesült Államok szövetségeseinek. Tragikus mivolta ellenére a hely óriási érdeklődésre tart számot, évente turisták ezrei látogatnak el ide. Mára a világítótorony és a Jóreménység foka az UNESCO Világörökség része lett.

Amerika és a Tenger Múzeuma

Ennél kevésbé felkavaróbb helyen is átélhetjük elődeink, a nagy utazók kalandjait, ha ellátogatunk a világ legnagyobb hajógyűjteményét felvonultató Amerika és a Tenger Múzeumába! Az USA északkeleti részén fekszik Mystic Seaport, ami tulajdonképpen egy komplett kikötő falu, szálló és étterem, mely egész évben várja az érdeklődőket.

Egészen a 19. századig repítenek minket vissza ezen a festői, 17 holdas, abszolút élethűen megépített tengerparti falucskában, ahol a világon egyedül álló történelmi csónak- és hajógyűjteményének élethű darabjait vehetjük szemügyre. Különlegességét mi sem adja jobban vissza, mint az, hogy itt láthatunk olyan ritkaság számba menő kincseket, mint Amerika utolsó fennmaradt, fából készült bálnavadászhajóját, vagy a szintén teljesen felszerelt és remek állapotban megőrzött 1882-es dán Joseph Conrad vitorlást. A Seaport nem lenne igazi múzeum, ha nem járhatnánk be a kiállításokat, melyek tárlatai mintegy-egy röpke utazás, mutatják be, hogyan fejlődött a vízi közlekedés Amerikában. A tengerpartot elhagyva, szállásunkhoz közeledve érdemes megállni néhány percre, ugyanis a környező dombokról visszapillantva pazar kilátás nyílik a kikötőre.