Természetesen ajánlatos életkornak és súlynak megfelelő mozgásformát választanunk. A lehetséges alternatívákról, a mozgás rendszerességéről, valamint a megfelelő étrendről ajánlatos megkérdeznünk a háziorvosunkat.

Eleinte elég kevésbé intenzív fizikai aktivitást végeznünk. Aztán szépen fokozatosan, az állóképességünknek és az egészségügyi állapotunknak megfelelően növelhetjük a kezdeti időtartamot, majd ez után az erősséget is. Fontos a kellő bemelegítés, a nyújtás és a levezetés, amik nélkül nem lehetnek teljesek az edzések.

Lényeges, hogy a mozgást nem szabad kényszernek éreznünk. Inkább gondoljunk a sok pozitív dologra, amit nyújthat a számunkra, igyekezzünk beleszeretni az aktívabb életbe és így egy idő után a részünkké válhat.

Néhány mozgásforma

Gyaloglás

Ez egy nem túl megterhelő és sokak számára a nap részévé tehető aktivitási forma. Nem kell hozzá sem pénz, sem felszerelés csupán egy kis idő. Ha pedig a sétánk helyszínéül például egy kellemes parkot választunk, a természet közelségét élvezve a mozgás mellett ki is kapcsolódhatunk.

Torna

Kezdetnek nem árthat egy könnyebb alakformáló, kondicionáló tornával kezdenünk, ezzel készítve fel izmainkat egy megerőltetőbb és fárasztóbb zsírégető tornára.

Futás és kerékpározás

A futás a túlsúlyos és gyengébb erőnléttel rendelkezők, valamint csontritkulással vagy ízületi problémákkal küszködők számára előnytelen lehet, mivel ez az edzéstípus meglehetősen igénybe veheti a csontokat és az ízületeket. Ezzel szemben az ésszerű kerékpározás kevesebb megterheléssel járhat ezekre a területekre nézve.

Úszás

Személy szerint azért kedvelem az úszást, mert amellett, hogy kímélheti a csontokat és az ízületeket sokféle izmot megmozgathat és javíthatja az alaperőnlétünket.

Csapatjátékok

A mozgás mellett ezeknek a játékoknak szerepük lehet a közösség formálásában, a csapatszellem kialakításában, és hozzájárulhatnak az együttműködés képességének megtanulásához. Arról nem is beszélve, hogy egy csoport tagjának érezve magunkat jobban ösztönözve lehetünk a sportolásra.

Pozitív hatások

A mozgás szervrendszerére

Megerősítheti az izmainkat és ezáltal nehezebb munkára lehetünk képesek, könnyebben viselhetjük el a terhelést. Javíthatja a hajlékonyságunkat, ami igen fontos lehet, hiszen ez megkímélhet bennünket a hajolás vagy a fordulás közben fellépő fájdalomtól, valamint a rándulástól. A nem túl megerőltető, alapos és rendszeres mozgás hasznára válhat csontjaink, izmaink, valamint ízületeink megfelelő állapotához. Elősegítheti a kalcium lerakódását a csontokban és segítséget nyújthat gerincbántalmak, ízületi problémák, sőt még a csontritkulás megelőzésében is. Bizonyos aktivitási formák támogathatják a kóros testtartás megakadályozását és javítását.

Az emésztő- és légzőszervrendszerre

Kedvezően hathat az étvágyra, az emésztésre, a méregtelenítésre, az aranyérre és a belek normális összehúzódására, ami felgyorsíthatja a táplálék áthaladását a bélcsatornán, így elejét vehetjük a székrekedésnek. Ezen kívül megnövelheti az alapanyagcserét, valamint a tüdő kapacitását.

Az idegrendszerre

Hozzájárulhat az endorfin felszabadulásához az agyban, amely csillapíthatja a fájdalmat és boldogabbá tehet bennünket.
Jobbá válhat az egyensúlyunk, valamint a figyelmünk is javulhat, ami az új ismeretek elsajátításának szolgálatában állhat.

A lélekre

A testmozgás a lelki egészségünkre is pozitívan hathat, tehát jó irányba terelheti az önértékelésünket, az önbizalmunkat, amely egy fontos tényezője lehet a teljes és kiegyensúlyozott életnek. Növelheti a kitartásunkat, sőt energiával tölthet fel bennünket, amik pedig a mindennapi akadályok gördülékenyebb leküzdésében válhatnak a hasznunkra.

A szív-és érrendszerre

Azoknál, akik beépítik a mozgást a napjaikba, csökkenhet a szív-és érrendszeri megbetegedések rizikója. A mozgás segíthet a koszorúér-betegségek megelőzésében, ráadásul mérsékelheti a magas vérnyomás felbukkanásának a veszélyét. Növelheti a védő koleszterin szintjét, miközben csökkentheti a káros koleszterin mennyiségét, ami megelőzheti, hogy az artériák falán lerakódások keletkezzenek, így visszafoghatja a szív koszorúerében történő vérrögképződést, ami szívinfarktust okozhat. Emellett segíthet az útját állni az agyi artériákban létrejövő vérrögképződésnek is, amelynek súlyos eredménye lehet a stroke. Javíthatja a vénás-és nyirokkeringést, erősebbé teheti a szívizmot és fokozhatja a szív teljesítőképességét, a szívünk eredményesebb összehúzódásokat produkálhat. Megrövidülhet az oxigén és a tápanyagok elérési ideje a sejtekhez. Ezen felül felgyorsulhat a szövetekben elhasználódott anyagok és a szén-dioxid szállítása.

Cukorbetegségre

A második típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát növelheti az elhízás, amit a szükségesnél több táplálékfelvétel és a mozgásszegény életmód is okozhat. Éppen ezért az elhízás megakadályozásában és a kezelésében szerepet játszó rendszeres mozgás a cukorbetegség megelőzésében is a segítségünkre lehet. Ami az egészségünk épségét szolgálhatja, már csak azért is, mert ezen betegség hosszú távú szövődménye lehet például a vese és a szem állapotának a romlása, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Emelhet az inzulin hatásfokán, amivel szintén asszisztálhat a betegség prevenciójában és a kordában tartásában.

Minden másra

Jótékony hatással bírhat a szexuális vágyra és teljesítményre, szóval kedvezően befolyásolhatja a nemi életünket. Mivel a rendszeres fizikai aktivitás hiánya szerepet vállalhat bizonyos veszélyes tumorok keletkezésében, így a mozgás a támogatónk lehet a tüdő, az emlő és vastagbél tumorának elkerülésében. Az ésszerű sportolás erősítheti az immunrendszert. Rendszert vihet az életünkbe, enyhítheti a fejfájást, lassíthatja az öregedést és segítő kezet nyújthat az elalvásban. A kissé túlbuzgó gyerekek pedig a sport által levezethetik a bennük lévő energiát.