Milyen alkalomra, milyen vizet?

Ki ne tudná, hogy egészséges táplálkozás nélkül nincs jó közérzet, melynek szerves része a megfelelő folyadékbevitel. Az előző cikkeinkben bemutattuk a különböző vízfajtákat és felhasználási módjukat a testi és lelki egészségért, és most valószínűleg arra keressük a választ: melyik vizet, mikor ajánlatos fogyasztani? A választás alapvetően a felhasználás céljától, a minőségtől és a vízzel szemben támasztott igényektől függ. Ehhez tudnod kell, hogy a csapvíz nem minden szempontból rosszabb az ásvány- vagy gyógyvizeknél. Ezenkívül minden magas ásványianyag-tartalmú víznek jellegzetes íze van, mely főzéskor néha kellemetlennek érezhető. A kávé például magas ásványianyag-tartalmú vízzel főzve sós vagy szappan ízű lehet.

A következő útmutató segít eldönteni, mikor melyik vizet használd:

Főzéshez

Kávéfőzéshez, teaforrázáshoz, zöldség párolásához, burgonya-, tészta- vagy rizsfőzéshez elvileg megfelel a csapvíz.

Ha túl kemény a víz, és főzéskor szemmel látható mészlerakódások képződnek (a lakhelyedre jellemző vízkeménységet a vízműnél tudhatod meg), szükség lehet rá, hogy vízszűrővel készítsd elő.

Aki szigorúan vegetáriánus életet él, terhes, szoptat, vagy kisgyerekének készít ételt, használhat főzéshez olyan természetes ásványvizet, mely ásványi anyagban és szénsavban szegény.

Ennél a víznél garantáltan nem kell kellemetlen ízekkel számolnunk. 

Iváshoz

Ha lakóhelyed ivóvízminősége jó, akkor minden további nélkül csillapíthatod szomjadat csapvízzel.

Ha netán pezsegve és gyöngyözően szereted, akkor az ásványvíz az ideális üdítőitalod. Emellett mindig sok múlik azon is, milyen ízt kedvelsz, mivel a víz íze a benne lévő ásványi anyagoktól függ: minél magasabb az ásványtartalom, annál kifejezettebb az íz. A bevált fajták mellett próbálj ki más ásványvizeket is – lehet, hogy még nem találtad meg a kedvenc márkádat.

Sportolás, terhesség, szoptatás, illetve méregtelenítő kúra esetén a szervezetnek nagyobb az ásványianyag-szükségletet. Ekkor a magas ásványianyag-tartalmú ásványi- vagy gyógyvizek a legjobb szomjoltók.

Bevásárlási útmutató, avagy
Mit árul el a címke?

A címkéről le tudod olvasni, melyik ásványvíz jöhet szóba. A címke az ásványvíz úgynevezett „névjegykártyája”. Sok fontos, jogilag előírt adatot tartalmaz, melyek az ásványvíz eredetéről, szénsavtartalmáról és minőségéről adnak információt. Ezenkívül mennyiségi adatokat szolgáltat a benne lévő anyagokról.

Neked mint fogyasztónak az a fontos, hogy hány milligramm ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz az ásványvíz literenként (mg/l). Vannak igen csekély, csekély és magas ásványianyag-tartalmú ásványvizek.
• Az ásványvízben a legfontosabb kationok (pozitív töltésű részecskék) a nátrium, a kálium, a magnézium és a kalcium.
• A legfontosabb anionok (negatív töltésű részecskék) a klórid, a fluorid, a szulfát és a hidrogénkarbonát.
Az ásványi anyagok és a nyomelemek mg/l-ben megadott aránya ásványvizenként változó. Ennek megfelelően más a víz íze és élettani hatása.

A szénsavtartalomról a következő adatok állnak rajta:
• Akkor nevezzük az ásványvizet természetes szénsavtartalomnak, ha a forrásban természetesen előforduló szénsavval együtt palackozzák.
• Természetes ásványvíz saját szénsavval, ha az ásványvízhez külön adták hozzá a szénsavat, amely viszont ugyanabból a forrásból származik.
• A természetes, szénsavval dúsított ásványvíz azt jelenti, hogy a vizet szénsavval dúsították, amely azonban nem ugyanabból a forrásból származik, mint a víz.

Annak is jelentősége van, ha utalnak az ásványvíz különleges alkalmasságára, mivel nem minden ásványvíz ajánlható minden célra.

Sószegény táplálkozáshoz azok az ásványvizek alkalmasak, melyeknek nátriumtartalma kevesebb, mint 20 milligram/liter. 

Ahhoz, hogy az ásványvíz alkalmas legyen bébiétel készítéshez nem léphetők át a következő határértékek: