Kövesd friss cikkeinket RSS csatornánkon
KÖZÉRZET

A táplálkozás és a spirituális életvitel összefüggései - 1. rész

Szerző:
Szabó Anna
Az ember kétpólusú lény, belső és külső világgal rendelkezik. Ahogyan a külső világunkban létezünk, az annak a tükre, ami a bensőnkben van. Táplálékkal látjuk el a testet - a külső világban található élelemmel, vízzel és levegővel -, amit beviszünk, az építi, valamilyen módon segíti az életünket.

A mai korban jóval kevesebb mennyiségű fizikai munkát végzünk, valamint azt is egyre ritkábban és rövidebb ideig. Az életformánk átalakulásával egyre több szellemi tevékenységet végzünk, így a nehéz hosszú ideig tartó emésztést igénylő ételeket már ajánlatos mellőzni. Fizikai testünknek nincs igénye a raktározásra a későbbi folyamatos felhasználás érdekében. Egy általános szabály a táplálkozásunk esetén is érvényesül: Nemcsak az a fontos mit, az is fontos, ahogyan végezzük.

Először is nézzük meg, mivel tápláljuk testünket, fizikai megjelenésünket. Amit kívülről bejuttatunk a szervezetünkbe, az a bensőt átalakítja, majd azt belülről kisugározza. Ezért nagyon fontos, mit fogyasztunk, mert saját rendszerünket segíthetjük, hogy könnyen dolgozza fel, alakítsa át és hasznosítsa a külvilágot.

 

A külvilág két fő rendszere a vízi világ és a földi világ, így az élőlények is két helyen léteznek és tartják fenn az életet, az életüket. Az ismeretes, hogy az élőlények hogyan vesznek részt a táplálékláncban, ahogyan az alsóbbrendű feláldozza magát a felette álló, kicsit fejlettebb lénynek. Az elemeket tekintve, a lánc legfelső szintjén az ember áll. Világunkban az élet mindenütt életeket pusztít el, egymást falják fel, ezért nincs az elménkben béke és igazságosság, nyugalom vagy biztonság.

A tiszta étel

A testi jólét és az egészség számára szükséges, hogy ételt vegyünk magunkhoz, mégis, csak a teljes értékű étel felel meg ennek a célnak. A jó étel elfogyasztása nem okoz tunyaságot, és nem kelti a levertség érzetét. Az az étel, amely fájdalmat, vagy kényelmetlenséget kelt a testben, és rossz gondolatokat ébreszt a tudatban, az nem kívánatos. Az igaz fénnyel telt étel nélkül az élet értelmetlen, és valóban bolond cselekedet az, ha csak azért eszünk, hogy a gyomrunkat megtöltsük. Az étel legyen könnyű, könnyen emészthető, és mennyisége ne haladja meg szükségleteinket.

Az ételeket három csoportba sorolhatjuk: szatvikus, radzsasz és tamasz típusú.

1. A szatvikus étel

Tiszta békét és egyensúlyt teremt, tiszta érzéseket ébreszt, megfelelő bölcsességet és belátást. Ide tartozik a rizs, a gabonafélék, a hüvelyesek, a lencse és a zöldségek. Az egyszerű ételek meghosszabbítják az életet és számos betegséget is meggyógyítanak. A szatvikus étel mindenféle tisztátalanságot távol tart a fejtől és a szívtől.

2. A radzsasz étel

Az az étel, amely tele van csípős fűszerekkel, mar, a szervezetet felfűti, energiát termel, az a radzsasz kategóriába tartozik. Az ízérzékelésünk egy időben csupán legfeljebb 5 féle fűszert képes felismerni és ebben az ötben benne foglaltatik a só is.

3. A tamasz étel

Az állott, vagy erjedt (halott) táplálék elbódító étrendnek számít. A hagyma, a tojás, a hús, a hal, a szeszes italok stb. mind-mind tamasz típusú ételek. Azonban még a szatvikus táplálék is tamasszá változhat, ha túlzott mennyiségben fogyasztottunk belőle. Azok, akik szabadon, kontroll nélkül esznek, azért élnek, hogy egyenek, az ő céljuk az életben az élet élvezete, a szlogenjük: „Egyél-igyál légy vidám." Ez az élet édes öröme, kismértékű koncentrációval megáldva összes energiájukat a bennük levő kicsi én, az egós elme felmagasztalására irányítják. ,,Egyél, igyál, légy boldog!" ez a napiparancs a világban. Mindenki arra vágyik, hogy jól érezze magát, utazzon, szórakozóhelyeken töltse az idejét vagy moziba menjen és így tovább, és mindezt szűkös keretein túl igyekszik megvalósítani. Hogyan lehetne több pénzhez jutni? – ez foglalkoztatja leginkább az embereket. A mai ember egyedüli szempontja, hogy tevékenységével a kereskedelmi helyzetét és a nyereségét megtartsa, még inkább növelje azt.

Ezen a gondon azonban csak Aladdin csodalámpája segíthetne. Egy becsületes ember alig tud megélni abból, amit keres, mégis nagyon kevesen menekülnek meg a világ csillogásának kísértésétől és csapdáitól. Legtöbbünk vágyakkal teli életet él: van, aki a szemek vágyódásától szenved, más a fül vágyaitól, ismét mások a test különféle vágyaitól. A világ az egyre gyorsuló visszafejlődés szorításában vergődik.

A túlzott mértékű és az elégtelen mennyiségű táplálék fogyasztásának hatása

Az ízletes ételek csábításának engedve, a túlzott mennyiségű táplálék elfogyasztása során a vérnyomás növekszik, emésztési zavarok keletkeznek, a szervezet legyengül, mert fájdalom keletkezik az izületekben, szorulás, fejfájás, a szájban kesernyés íz érezhető, a test ellustul.

Nem szabad pusztán az ízekért enni. Gondolnunk kell arra, hogy az az étel, amit magunkhoz veszünk, ne legyen se túl sok, se túl kevés testi szükségleteink szempontjából. Tartalmazzon olyan elemeket, amelyek a test és az agy táplálásához szükséges létfontosságú energiát fejlesztik. A nagy mennyiségben fogyasztott, ízletes étel ártalmas. A szellemi munkát végzők olajos magvakat, gyümölcsöt, almát, szőlőt, és mandulát stb. fogyasszanak, a fizikai munkát végzők számára a szénhidrátok, rizs, cukor stb. fogyasztása szükséges, valamint az erőt adó, csontépítő táplálékok, a gabona, a hüvelyesek, a friss gyümölcslé fogyasztása javasolt.

Sok levegőre, vízre és szénhidrátra van szükségünk

A levegő mindennél fontosabb, enélkül nincs élet. Fontossági sorrendben a víz a levegő után következik. Mindkettő a természet ingyenes ajándéka. Táplálékunk harmadik legfontosabb eleme pedig a gabonaneműkben található szénhidrátok.
Egy kicsit mindig kevesebbet kell ennünk, mint amennyit étvágyunk kívánna. Nem bölcs dolog, ha szükségleteinknél többet eszünk, azután pedig emésztést segítő, szélhajtó szereket veszünk be. Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk.

A lélek azért kapja az emberi életet, hogy Istent megismerje, hiszen csak az ember ismerheti meg Őt. Emberi létünk velejárója, a testünk, nem létezhet étel nélkül. Az állatok bölcsebbek az embernél. Csak akkor esznek, ha éhesek, de nem az ízek csábítják őket, természetes módon mindössze annyit vesznek magukhoz, amennyi kielégíti étvágyukat, nem többet. Ha többet eszünk, mint amire szükségünk van, nemcsak másoktól vonjuk el részüket, hanem a többlettáplálék bevitelével magunknak is ártunk.

 

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL