A böjt csodája

Böjtölhet valaki úgy, hogy egyáltalán nem eszik, hogy egyetlenféle ételt fogyaszt csupán, vagy csak néhány ételt zár ki az étrendjéből. Időtartama terjedhet egy naptól több hétig. Csaknem minden embernek böjtölnie kell(ene), aki hozzászokott a napi háromszori, tízóraival, uzsonnával kiegészített táplálkozáshoz. Gyógyászati és spirituális előnyei miatt csaknem valamennyi vallásos és gyógyító hagyomány igenli a böjtöt.

Sok ősünk böjtölt hajdanán. Tavasszal, amikorra megcsappant a téli tartalék, egy-két héten keresztül rendszerint vízen és tavaszi zöldféléken éltek. A mai böjtölésre a bőséges gyümölcs- és gyümölcsléfogyasztás a jellemző. A túlzásba vitt léböjt mindazonáltal súlyosan hátráltatja az anyagcsere hatékonyságát, és károsítja az emésztés erejét (a kínai gyógyászat szerint a „lép-hasnyálmirigy emésztő tüzét”), lehűti és legyengíti a testet, és egyes esetekben, a böjt után, természetellenes hízást okoz. A szélsőséges reakciók elkerülése érdekében a böjt típusát mindig a böjtölő személyhez kell igazítani.

Tisztítás és építkezés

A böjt a normális emésztés lelassításával felgyorsítja a tisztulás és a megújulás folyamatát. A „tisztítás” relatív fogalom. Általában azoknak a méreganyagoknak és lerakódásoknak a kihajtását jelenti, amelyek a mértéktelenül fogyasztott építő ételek (zsírban, fehérjében gazdag élelmiszerek, amelyek gyorsan építik a szöveteket) után maradtak vissza. Kétségtelenül az a legjobb, ha váltogatod a tisztítást és az építkezést, az emberek többsége mégis általában sokkal több építő, mint tisztító ételt fogyaszt. Éppen ez a magyarázata, hogy miért gyógyítják tisztító ételekkel és a böjt különféle fajtáival a többlet-betegségeket. Az általános szemlélet szerint minél gyorsabb a tisztítás, annál jobb, és a gyors eredményekben érdekelt emberek többsége rapid tisztítási módszereket, például gyümölcsöt és zöldségleveket használ. Tagadhatatlan, hogy a gyors eljárásnak is lehet gyógyászati értéke, tapasztalatok szerint azonban a válogatott teljes ételeket tartalmazó lassúbb, enyhébb böjtök edzik a páciens tudatosságát és a szelídebb ciklusok szerinti élet bölcsességébe vetett hitét. Az ilyen böjt figyelemreméltó módon gyógyítja a feszült életet élő embereket.

A tisztítás és az építkezés szakaszai szétválhatnak: aki a túlevés, a dús építő ételek mértéktelen fogyasztása után hirtelen böjtök, két különböző szakaszt él át. Elveink szerinti tisztítás és építkezés egyesíti a két szakaszt. Étrendünk nagyobbik részének olyan ételekből kell állnia, amelyekre valamilyen mértékben mindkét tulajdonság jellemző. A zöldségeket tisztító ételnek tartjuk, holott jelentős fehérje-, keményítő, ásványianyag- és zsírtartalmuk jóvoltából szelíden építenek is – ezek az anyagok az emberi test építőkövei és fenntartói. Másrészt igaz ugyan, hogy a gabona, a bab, a dió és a magvak építő ételek, de ként, rostot és más tisztító tulajdonságú anyagokat is tartalmaznak. A testen belül ritkán érvényesül egy időben és egyenlő mértékben a tisztítás és az építés. A téli hónapokban például az építkezés uralkodik, míg a melegben kétségtelenül a tisztítás kerekedik felül.

A szélsőséges tisztítás régi vonzereje megfakul, amikor valaki lehorgonyoz a középutas étkezési szokások mellett. Miután egy ideig korlátozzuk az erőteljesen építő ételek fogyasztását, magától beáll valamilyen egyensúlyi állapot. És a legmegfelelőbb böjtöt választjuk, amikor egy ideig egyszerűen egyféle gabonát, esetleg néhány zöldséget vagy gyümölcsöt eszünk.

A böjt és a savasító, nyálkaképző ételek

Az életünk nagyobbik részében elfogyasztott táplálék miatt bizonyos ételcsoportokkal jobban lehet böjtölni, mint másokkal, attól függően, hogy milyen ételmaradványokat kell eltávolítani. Ezek az ételmaradványok leggyakrabban a savképző, nagy zsírtartalmú és/vagy nyálkaképző éteke után rakódnak le. Ide tartozik a hús, a hal, a szárnyas, a tojás, a legtöbb tejtermék, a gabonafélék és a hüvelyesek nagy része, a fiomított cukor, a gyógyszerek és a vegyi anyagok. Az említett ételek hatására lesavasodott testben elszaporodnak a betegségek és a fertőzések. Ez főként az ízületi gyulladásos és reumás állapotokra érvényes.

Csak az enyhén lúgos test képes lúgtartalékot létrehozni a savtermelő helyzetek, például a stressz, a testgyakorlás hiánya vagy a silány étkezési szokások kezelése. A legtöbb lúgot a gyümölcsök, a zöldségek, a csírák, a búzafű és a gyógyfüvek termelik. Egyszerű eljárások segítségével is drámaian megváltozhat a sav-bázis arány, például ha főzés előtt beáztatjuk a tejes gabonaszemeket és a hüvelyeseket. Az áztatás hatására megindul a csírázás, ami lúgot képez. Az is lúgképző eljárás, amikor az összetett szénhidrátokat, így a gabonát, valamint a zöldségeket és a hüvelyeket alaposan megrágjuk, és jól összekeverjük a nyállal, amely rendkívül bázikus. A savas és lúgos ételek arányát nehéz meghatározni az étrendben, mert a rágás, a főzés, a testmozgás és az életmód, sőt, még a pozitív gondolkodás is hatással van rá. Mindazonáltal, ha valaki érzékeny a fertőzésekre és a vírusokra, nyálkatöbblet-problémája vagy más, toxikus savas állapotra jellemző tünete van, mozogjon többet, éljen tudatosabban, egyen könnyebb, lúgosító ételeket.

Fontos, hogy milyen testünk nyálkahártyájának a felszíne; az állati eredetű élelmiszerek sűrű nyálkát képezhetnek, ammi akadályozza a légzést, eltorlaszolja az arcüreget, a húgyvezetéket, és általában gátolja az emésztést. Sok összetett szénhidrát hasznos a szervezet számára, amennyiben mértékletesen fogyasztjuk és alaposan megrágjuk, továbbá egészséges, nyálkát nem termelő szokásokat vezetünk be, például nem eszünk éjszaka. A gabona még nyálkaképző tulajdonsága ellenére is nagyon hasznos böjti étel lehet, ha valakinek nincs nyálkaproblémája, és betartja az előbbiekben és a későbbiekben ismertetett javaslatainkat.

Sokan ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy a böjtölés alatt csak vizet vagy legjobb esetben leveket szabad inni. Tapasztalatunk szerint azonban a zöldséggel, gyümölccsel vagy gabonával végzett böjtölés sokkal sikeresebb. Kísérleteink szerint a mértékletesség minimálisra csökkenti a böjt utáni evési roham valószínűségét. Lassúbb a hatása, mint a jóval erőteljesebb böjtöknek, de biztonságosabb, és kevésbé megerőltető a bőséges étkezéshez szokott emberek számára.

Az utolsó megfontolásra érdemes tényező a gabonák általános erősítő és építő hatása a zöldségek és a gyümölcsök kiválasztó hatásával szemben. Amennyiben valaki a meleg (mindig melege van, nem szereti a meleget, rengeteg hideg italt iszik, piros az arca) vagy többlet (robusztus alkat, erős hang, erőteljes pulzus, vastagon lepedékes nyelv) jeleit mutatja, helyesebben teszi, ha nyers zöldséggel, gyümölccsel vagy a leveikkel böjtöl.

Akinek hideg tünetei vannak (rázza a hideg, sápadt, gyűlöli a hideget, rendkívüli módon vonzódik a meleghez), böjtöljön inkább főtt zöldségekkel és gabonával, esetleg melegítő gyógyteákkal kiegészítve. A hiány jellegzetes jegyeit viselő embernek (gyenge, sovány – több mint hat kilóval könnyebb az átlagsúlynál, sápadt, a nyelvén nincs vagy csak nagyon kevés a lepedék) nem szabad böjtölnie. Ha csak enyhén hiányos, javára válhat a gyors gabonaböjt, amelyet kiegészíthet klorella vagy spirulina mikroalgával.

Léböjt alatt a második és a harmadik nap jelentkezik az éhség, azután eltűnik. Amennyiben újra felbukkanna, a test azt üzeni vele, hogy már eleget böjtölt. A modern emberben felhalmozódott sav, zsír, nyálka, méreg, fertőző betegség, gyógyszer és nehézfémek sokasága miatt nem ajánljuk, hogy valaki szakember felügyelete nélkül hét napnál tovább léböjtkúrát végezzen, vagy tizennégy napnál hosszabb ideig egy-egy szilárd étellel böjtöljön, mivel a méreganyagok kiválasztása erősebb lehet a kiválasztó szervek teherbírásánál. A rövidebb, egy-, sőt félnapos böjtök is sokat segíthetnek, ha valaki heti rendszerességgel végzi.

Forrás

Paul Pitchford: Gyógyító táplálkozás
Édesvíz Kiadó

„Az étel mindig megfelelően működik, bár a hatása kevésbé markáns, sokkal gyengédebb, mint a gyógynövényeké és más gyógyszereké. Ugyan lassabban fejti ki a hatását, de sokkal alaposabban befolyásolja a test valamennyi rendszerét. Ha megelőzésre és kezelésre helyes étrendet állítunk össze, kevesebb gyógyszerre lesz szükség – ha szükség lesz egyáltalán.”

A Gyógyító táplálkozás a kínai orvoslás és táplálkozástudomány hagyományait társítja a növényi étrend gyógyító hatásaival foglalkozó modern nyugati kutatásokkal. Ez a korszakalkotó munka átfogó és értékes ismeretekkel gazdagítja olvasóit az egészséggel, az étrenddel, az alternatív gyógyítással, valamint számtalan növényi és állati eredetű táplálék gyógyító tulajdonságaival kapcsolatban.

Paul Pitchford tanár, táplálkozáskutató az ősi hagyomány szellemében inaskodással, a kelet-ázsiai orvostudomány mestereinek személyes útmutatása mellett szerezte szakképzettségét. Több mint három évtizedes működése alatt a távol-keleti filozófia egyesítő, holisztikus megközelítését ötvözte a Nyugat főbb táplálkozásterápiai elméleteivel, amivel új távlatokat nyitott az egészség és a gyógyítás előtt. A szellemi tudatosságot és az ebből fakadó útmutatást tartja a sokszínű élet, így a táplálkozás lényegének.

További információt a könyvről idekattintva,
az Édesvíz Kiadó honlapján találsz >>