GASZTRO

Vanília és limonádé

Rupáner-Gallé Margó összeállítása ismét annak a jegyében készült, hogy gyorsan varázsolhassunk valami finomat, különlegeset, talán még némely esetben egészségeset is.

 

Tudom, hogy utóbbi kategóriánál nagyon sok esetben szigorú kritériumoknak kellene megfelelni, de én már azzal is beérem, ha valami házilag készül.
Vagyis, ha a mai világban valami házilag készül, avagy ha én sütöm, már rá is sütöttem az egészséges jelzőt részemről, a lényeg, hogy változatosan használjuk az alapanyagokat.

Az apró pettyekkel tarkított vanília, ami az egyetlen ehető termése az én egyik kedvenc virágomnak, az orchideának, fontos karaktervonása ezeknek az édességeknek. És végül, de nem utolsósorban a limonádé-főzet receptjéből kiderül, hogy mi köze a nyári limonádénak a télhez.

 

Skót vajas keksz

Ez az édesség az én egyik gyengém, pedig nem rajongok a kekszekért, mégis kivételt képez, mert megtestesíti mindazt, amit a száraz társai általában nem: szinte harapnunk sem kell, már bele is omlott a szánkba, és már olvad is ki belőle a selymes, vajas-vaníliás íz, és a barna cukor melaszos varázsa.

Nincs napszakhoz kötve, hogy mikor lehet fogyasztani, jó kávé, tea mellé, desszertnek, reggelire, vagy csak azért, mert a dobozt a pulton felejtettem, és nem bírok úgy elmenni mellette, hogy ne nyitogatnám. Ha pedig megunom az ingázást a konyhába, és belátom, hogy egy-két szem nem elég akkor, hipp-hopp szokott dobozostól a nappaliban landolni, és onnan már általában csak feltöltődni engedjük vissza a konyhába, természetesen csak miután teljesen kiürült. Én ajándéknak is szoktam készíteni, egyszerűen egy sütőpapírba csomagolom, átkötöm egy szatén szalaggal és máris kész.

Hozzávalók:
40 deka szobahőmérsékletű margarin vagy vaj
100 g porcukor
60 deka liszt
2 teáskanál vaníliaaroma, vagy vaníliarúd kikapart belseje
fél kávéskanál só

A szobahőmérsékletű vajat habosra verem a porcukorral egy mixer segítségével, majd hozzáadom a vaníliát és a sót. Elkeverem, hozzáadom a lisztet, kézzel összegyúrom. Fontos, hogy kézzel, mert így érzem, ha összeáll a tészta, ami ha megtörtént, semmi esetre nem szabad továbberőltetni, nehogy a vaj megolvadjon és szétessen a tésztánk. Kb. 3 cm átmérőjű hengereket csinálok a tésztából, majd barnacukorba hempergetem. A cukrot érdemes, peremes tálcára szórni, akkor nem peregnek szanaszét a cukor szemecskék. Ezután a fagyasztóba teszem, hogy könnyebben tudjam szeletelni, és ne deformálódjon annyira a keksz. Az sem baj, ha fagyos lesz egy kicsit, sőt! Mélyhűtőben tárolható, amikor pedig kedvünk van, egyszerűen elővesszük, fagyosan felszeleteljük, legalább egy centis szeletekre és már mehet is a sütőbe. Most is ugyanígy teszek, centis vastagságúra felkarikázom őket, sütőpapírral bélelt sütőlapra teszem, durván két centis közökkel és 180 fokon sütöm kb. 15 percig. Akkor jó, ha a keksz aljának már van egy kis aranyszíne, és még egy icipicit nyersnek tűnik. Ez azért van, mert a vaj, ahogy hűl, még szilárdulni fog valamennyit, és akkor lesz igazán tökéletes az állaga.

 

Vaníliás almachips

Hozzávalók:
1 alma
2 csomag vaníliás cukor

110 fokra kapcsolom a sütőt. Az almát vékonyra szeletelem (én az uborkareszelőmön szoktam), mert nem vagyok valami nagy a szeletelésben. Ezután egy tepsit kibélelek sütőpapírral, rásorakoztatom az almaszeleteket, meghintem őket vaníliás cukorral, majd megfordítom őket és a másik felüket is megcukrozom. Ezután a 80 percre a sütőbe kerülnek, ahol félidőben megfordítom őket. Mikor letelt a hatvan perc, akkor egy tányérra rakom a szeleteket, és hagyom őket még száradni néhány órát. Nyáron, a napon szárítom tovább, mindkét esetben lényeges őket időnként megforgatni.

Sütés közben a vaníliaillat, ami betölti a konyhát, majd az egész lakást, az semmiféle vaníliás élményemhez nem hasonlítható. Már csak ezért is szeretem elkészíteni.

 

Bögrés máktorta vaníliasodóval

Hozzávalók:
2 tojás
10 deka margarin
1 bögre cukor (2,5-3dl)
nem egészen 1 bögre tej
1 bögre darált vagy darálatlan mák (vagy dió, mandula stb.)
1 bögre liszt
1 csomag sütőpor

A sodóhoz:
fél liter tej
fél csomag sütőpor
3-4 evőkanál vaníliás cukor

A hozzávalókat mixerrel összekeverem, egy közepes tortaformát kivajazok és lisztezek (vagy szilikonformát használok), és tűpróbáig sütöm 180 fokon. Még három nap után is puha és olyan, mintha friss lenne, így szoktam dupla adagot bekeverni, és egy nagy tepsivel sütni.
Vaníliasodóval tálalom, amit a felsorolt hozzávalókból ugyanúgy készítek, mint egy sima pudingot.

 

Réteges-rétes

Ez egy zseniális bajor recept, ami egészen más formába önti a túrós-rétes fogalmát. Itt most ne egy kézbe fogható, tömör túrós süteményt képzeljünk el, hanem egy villás desszertet, olyan vaníliás, krémes, habos túrós könnyed fogást, aminek az íze bekúszik a szánk minden apró szegletébe.

Hozzávalók:
30 g puha vaj
40 g cukor
1 tojás
vanília aroma vagy egy fél vaníliarúd
csipet só
250 g túró
60 g habtejszín
60 g tejföl
ízlés szerint mazsola és citrom reszelt héja
25 g olvasztott vaj
1 evőkanál cukor
60 ml tej
réteslap

A vajat a cukorral jól elkeverem, hozzáadom a tojást, a vaníliát, a sót és a túrót, turmixszal ezt is jól összedolgozom, majd a félkeményre vert tejszínt és a tejfölt is hozzákeverem.

Ezután kitekerem a réteslapot, megkenem az olvasztott vajjal, beletöltöm a túrókrémet, és egy konyharuha segítségével feltekerem.

A tekercseket egy kivajazott jénai tálba, vagy cserépedénybe fektetem, és 175 fokon sütni kezdem. Kb. 10 perc sütés után meglocsolom tejjel, és további 25-30 perc alatt készre sütöm. A réteges-rétes a legfinomabb langyosan, tehát második fogásnak is kiváló egy ebédhez, mondjuk egy tartalmas gulyásleves kísérőjeként.

 

Téli-monádé-főzet, Juci után

Valahogy, amikor nyáron azt mondják, hogy jön a limonádészezon, akkor nem értem, hogy miért kell ezt a finomságot évszakhoz kötni. Szerintem a limonádé az év minden szakában nagyon jól tud esni, legfeljebb nem jégkockával isszuk. Attól, hogy kint hideg van, bent nem feltétlenül csak a meleg italokra vágyunk, hanem jól jön a frissítő íz bármikor. Pláne, hogy a limonádét ezer-féle módon variálhatjuk és bolondíthatjuk meg, aminek csak a fantáziánk szab határokat. Ráadásul itt most egy limonádéfőzetről van szó, ami eláll a hűtőben, és kiváló alapanyaga lehet, akár forró téli, akár jeges, nyári koktéloknak. A recept az anyósomtól származik, és „nagycsaládilag” mind nagyon imádjuk, akárcsak az ötletgazdát, akitől származik.

Hozzávalók:
1 kg cukor (4 bögre)
1 liter víz
8-10 db citrom

A cukorból kiveszek tíz-tizenöt dekát, amit egy legalább másfél literes fazékba teszek. A maradék cukrot egy másik fazékban úgy harminc percig forralom a vízzel, vagyis szirupot készítek belőle. A félretett cukrot ekkor felolvasztom egy aranybarna, sűrű állagú folyadékká (tulajdonképpen karamellizálom), félrehúzom a tűzről, majd nagyon óvatosan, lassan hozzáöntöm a szirupot. Ezután összeforralom, éppen ezért nem kell megijedni, ha a karamellt összerántja a szirup, mert úgyis felolvad az újraforralás során.

Mikor egy picit hűlt, úgy tíz perc után, fogom a citromokat, egyszerűen félbevágom, belenyomom a levét a főzetbe, majd beledobálom a fél citromokat is, és hagyom egy éjszakán át összeérni az ízeket.
Másnap reggel leszűröm, üvegbe töltöm, és hűtőben tárolom. Inkább édeskés íz világa lesz, oly módon kell használni, mintha csak egy szörppel lenne dolgunk, mert ez egy sűrítmény, ami még megkíván majd egy kis plusz citromot.

Számtalan módon ízesíthetjük a főzetet, a forralás után szórhatunk bele mentaleveleket, turmixolhatunk hozzá bármilyen gyümölcsöt, reszelhetünk bele gyömbért, a lényeg, hogy át kell szűrni másnap.

De, ahogy már említettem rázhatjuk össze utólag alkohollal, jégkásával. Még forralt bort is ízesíthetünk ezzel az aranyszínű gyöngyszemmel, aminek van egy olyan különleges aromája, ízvilága, hogy bármit képes feldobni.

***

Kicsi Betti a nagyvárosban
Rupáner-Gallé Margó
Aba Könyvkiadó, 2013

Gyarmati Bernadett huszonhét évesen már túl van egy nehéz váláson. Élete legnagyobb kihívásán, a Márai-kastély parkjának megépítésén is sikerrel jutott túl, mégis kiégettnek érzi magát. Főleg miután ő marad a kastély egyetlen állandó lakója, hiszen a többiek már mind megtalálták párjukat. Bár világéletében Kristályhegyen élt, mostanra úgy érzi, hogy megfullad, ezért úgy dönt, nem maradhat itt tovább.

Egy multinacionális vállalat szállodaláncot építtet Budapest szívében és kertépítők referenciamunkáit várja, hogy kiválaszthassa a legalkalmasabb jelöltet. Betti elküldi pályázatát, el is nyeri a megbízást, és elköltözik egy számára teljesen idegen világba, a fővárosba, ahol semmi nem úgy alakul, ahogy szeretné. Új főnöke egyáltalán nincs elragadtatva attól, hogy munkatársként és majdnem egyenrangúként kell kezelnie egy aprócska, bizalmatlan, parancsolgató, mi több, a Föld összes férfiját gyűlölő nőszemélyt.

Betti regényében RGM arról mesél, milyen benyomások és tapasztalatok várják a vidéki lányt a csillogó és idegen nagyvárosban. Hogyan próbálja - természetesen a Márai-lányok segítségével - felvenni az új fordulatszámot, levetkezni előítéleteit, és begyógyítani a magával hozott lelki sérüléseket.

Megrendelhető, idekattintva >> 

A könyv megvásárolható a nagyobb hírlapárusoknál is!

 

 

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL