REJTÉLY-MISZTIKA

7 valós sztori, amelyből kiderül, milyen nagy hatalommal bír a modern boszorkányság napjainkban

Szerző:

Szabó Anna

Boszorkánydoktorok, wiccák, sámánok és szellemmesterek tevékenykednek szerte a nagyvilágban. A modern boszorkányság él és virágzik és nem csak hétköznapi szinten, hanem egyesek a világi dolgokban is kiakarják venni a részüket, mint például politikusok megbuktatásában, vagy világbajnokságok befolyásolásában… lássunk 7 ilyen valós sztorit, amelyből kiderül, milyen nagy hatalommal bír a modern boszorkányság!

Nem lehet sem bizonyítani, sem pedig cáfolni a mágia létét. De ha hihetünk a szellemekben, démonokban, az ördögűzésekben és számos paranormális jelenségben, akkor már miért ne létezhetne olyan, hogy mágia, és vele együtt a művelői, a boszorkányok és mágusok?

Mert könnyen feltételezhetnék – ahogy a következő sztorikból is kiderül – hogy a mágia a primitív emberek eszköze, akik elzárt közösségben, törzsekben élnek, távoli falvakban és országokban, távol a civilizációtól. Igen, talán lehet, hogy ők vannak lemaradva technikailag és amit mágiának hisznek, az valami egészen más, megfogható, megmagyarázható dolog. Pedig a világ minden táján találhatóak meg boszorkányok és sámánok, legfeljebb ők visszafogottabban űzik a tevékenységüket.

A sztorik után érdemes lehet azon elmélázni, hogy tényleg ilyen sok elmaradott és barbár, illetve álmodozó ember él, akik hisznek a mágiában? Vagy vajon mi vagyunk szűklátókörűek és nem vesszük észre, hogy ez valódi dolog? Aztán addig nevetünk rajtuk, amíg egyszer tényleg csak koppanni fogunk?

{KEPGALERIA}

A halálos jegyzetfüzet

2008-ban egy kenyai faluban megjelent egy névjegyzék az iskolai udvarban. A névtelen szerző azt állította, hogy a falu boszorkányainak névgyűjteménye szerepel a papíron. A rendőrség birtokba vette a jegyzetet. Mielőtt a falusiak bármit is léphettek volna a városiak találkozót szerveztek. Sok ember hajlandó volt elmenni a találkozóra és készek arra, hogy megöljenek minden egyes személyt, akinek a neve a jegyzetfüzetben szerepelt még akkor is, ha nem volt tényleges bizonyíték ellenük. Mielőtt a falusiakat meglincselhették volna, egy idős nő felállt a városi találkozón és kijelentette: "Én vagyok a boszorkány." Néhány másik ember szintén felállt, és ugyanezt tette. A falubeliek dühösek voltak, de a rendőrség is jelen volt, így ezek a "boszorkányok" védő őrizetbe kerültek. Dr. Solomon Monyenye a Nairobi Egyetem szerint a boszorkányvadászat gyakori célpontja az idős nők. A nők valószínűleg tudták, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy megkíméljék a falusiakat és talán a saját életüket is. Na, ezért utáltam, ha a suliban felakarták írni a nevemet valami listára…