FÉSZEK

Húsvéti nyuszi és társai

Szerző:

Szabó Anna

A húsvéti nyúl, vagy húsvéti nyuszi a húsvét ünnephez kötődő figura, a Mikuláshoz és a Fogtündérhez hasonlóan a gyermekfolklór része: a gyermekek „hisznek” a húsvéti nyúlban, aki tavasszal, általában húsvétkor titokban ajándékot hoz nekik.

Honnan jön a nyuszi?

Tipikusan nyugat-európai hagyomány, a kontinens keleti felében azonban Magyarországon is régi tradíció. Általánosan ismert hagyomány a húsvéti fészek készítése az ajándék és a húsvéti tojások számára. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, és az istennő haragjában négylábú állattá változtatta.

A keresztény kultúrkörben elterjedt szokás a húsvéti nyulat ábrázoló képeslapok küldése. Húsvét előtt az áruházakban slágertermék a színesbe csomagolt csokoládé nyúl és tojás és a plüssnyulak. Magyar nyelvterületen a húsvéti locsolóversek gyakori szereplője.

A húsvét utáni hetekben gyakori látvány az utcán barangoló kisnyúl: ezek azok az állatok, melyeket a szülők gyermeküknek húsvétra vásároltak, de aztán az utcára dobták őket, mert rájöttek, hogy nem tudják tartani.

NE TEDD!

Nem ünnep az ünnep, ha ez egy ártatlan kisállat életébe kerül. Ne játssz a kisállatok sorsával, ők sem játszanak a tiéddel!

Piros tojás

A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napforduló idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát és az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. Leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojásfestés szokása, és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.

A tojásfestés hagyománya

A locsolkodásért cserébe hímes, de legalábbis festett tojás jár a fiúknak. Sok változata és technikája létezik mind a tojáshímzésnek mind a festésnek. Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.

Húsvéti locsolkodás

A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvét hétfőn hajnaltól a fiúk vízzel, vagy illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat. Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott tojást.

A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak.