Kedves Kérdező!

Kicsit fiatalnak tartom azt a babácskát még a hozzátápláláshoz. Meg szabad kérdeznem, hogy kizárólag tápszeres a pici, vagy időnként kap anyatejet is? Ha kizárólag tápszeres, akkor miért alakult ez így? Kérdésem nem véletlen. Ha ugyanis túl korán vezetünk be más ételeket a baba életébe, az a csecsemők egy részénél, különösen azokban a családokban, ahol előfordult allergiás megbetegedés, allergiát okozhat. A kisbabák szervezete ugyanis az első hónapokban különösen érzékeny az úgynevezett fajidegen fehérjékre. A kis csecsemők szervezete még nem képes más ételt megemészteni, csak az anyatejet (vagy tápszert). A többi étel feldolgozásához szükséges enzimek csak a későbbiekben kezdenek termelődni. Ezért azt javasoljuk, hogy 6 hónapon keresztül a kisbaba csak és kizárólag anyatejet kapjon - természetesen, ha ez nem megoldható valamiért, akkor tápszerrel kiegészítve, de sokkal ellenállóbb, sokkal kevésbé lesz allergiás egy szoptatott baba, mint tápszeres társa, ha elkezdődik a hozzátáplálás.

Én egyébként úgy gondolom, hogy a baba maga fogja jelezni, ha itt az ideje a hozzátáplálásnak. Hiszen minden bizonnyal idáig is megbízhatóan közölte veled, ha éhes volt, vagy jóllakott. Ugyanígy azt is jelezni fogja, ha az anyatejen vagy tápszeren kívül más ételeket is megkíván. Például el kezdi ügyesen kézbe venni és fogni a tárgyakat, sőt arra is képes, hogy mindent a szájába tegyen. Néhány gyerek még a mamája ételét is megpróbálja elvenni, vagy éppen kinézi a szájából. Mikor a baba már elég érett ahhoz, hogy más ételeket is megegyen, akkor a nyelvében levő izmok és a szája a nyelve hegyéről a száj hátsó részébe tudják juttatni az ételt. Képesnek kell lennie arra is, hogy mindezt a nyeléssel is összhangba hozza, márpedig egy 4 hós baba erre nem igazán képes még. (Figyeld csak meg, mit tesz a kisbaba, ha kiskanálból kínálod tápszerrel: nyelvét előre-hátra mozgatja, így a falatot jóformán kitolja a szájából.)

A babáknak gyakran nő a szopásigényük, amikor elérkezik az első ételek bevezetésének ideje. Ha a baba ekkor még nincs hat hónapos, ez valószínűleg még nem annak a jele, hogy mást is enne, valószínűbb, hogy intenzív növekedési szakaszhoz érkezett. A népszerű hiedelem ellenére, az este adott szilárd ételektől sem alussza át a baba jobban az éjszakát. Az első próbálkozások, amikor a babádnak szilárd ételt adsz, sokkal inkább tanulási folyamathoz hasonlítanak, mint bármi máshoz. Nem kell teletömni a baba pocakját. Csak negyed teáskanálnyi étellel kezdj, fokozatosan növelve az adagot, és természetesen mindig a baba útmutatását kövesd! Ha nem mutat érdeklődést az evés iránt, ne erőltesd! Előbb-utóbb úgyis megjön az étvágya. Vannak kisbabák, akik csak nyolc-kilenc hónaposan szeretnének kiegészítő ételeket kóstolgatni.

Azt se felejtsd el, hogy ha a baba nagyon éhes, akkor nincs olyan hangulatban, hogy bármi újat kipróbáljon! Az első néhány hétben szoptatás/tápszerezés után próbáld megkínálni! A délelőtt és a délután jó alakalom lehet erre.

Egyszerre csak egyféle új ételt vezess be, és legalább egy hét teljen el egy-egy új étel bevezetése között! Kezdd tehát negyed teáskanálnyi új étellel naponta egyszer vagy kétszer, egy kicsit mindig növelve az adagot! Bár egy idősebb csecsemő kevésbé hajlamos az allergiára, mint egy fiatalabb, de azért előfordulhat. Ha egy bizonyos étel allergiás tüneteket vált ki – például kiütést, náthát, piros popsit – akkor egy hétig ne add a kérdéses ételt, majd próbáld meg ismét. Ha két-három alkalommal is ugyanazt a hatást tapasztalod, akkor várj a kérdéses étellel legalább fél évig!

Ennyit nagy vonalakban a hozzátáplálás megkezdéséről, remélem, tudod hasznosítani a leírtakat. Ha akad még kérdésed, fordulj hozzám bizalommal.

Szeretettel:
Zsóka

Kedves Edina,

Köszönöm, hogy bizalommal fordult hozzám. Az én véleményem az, hogy nincs az a cumis üveg a világon, ami az anyamellhez hasonlóan adagolná a tejet, ezért is nem javasoljuk. A baba könnyen összezavarodik, mert nyelve, állkapcsa és szája máshogy mozog szopáskor, és máshogy a cumisüveg, játékcumi vagy bimbóvédő használatakor. Szopás alatt a baba állkapcsa és nyelve összehangolt ritmusban dolgozik együtt. Miután a baba bekapja édesanyja mellét, nyelve ritmikus mozgást végezve a mellet tölcsérszerűen körülöleli, és szájpadlásához nyomja. Ez ellapítja és meghosszabbítja a mama mellbimbója körüli területet. A baba nyelvének hátsó része járatot képezve kicsit lesüllyed, szabad folyást engedve így az érkező tejnek. Ekkor a baba nyelni kezd, majd levegőt vesz. Ajkai a mellre szorosan simulva kifelé fordulnak, meggátolva ezzel a tej kifolyását.

Amikor egy szoptatott csecsemő úgy próbál cumisüvegből szopni, mint a mellből, hirtelen óriási folyadékáradattal találja magát szemben. Ez arra kényszeríti, hogy a nyelvével elzárja a tej kifolyását, nehogy fuldokolni kezdjen. Ajkai szorosan a keményebb mesterséges cumira záródnak, és állkapcsait nem kell mozgatnia. A tej azonnal folyni kezd, nem kell várni a tejkilövellési (let-down) reflexre, így erőfeszítés nélkül elégíti ki a babát.

Ezért cumisüveg helyett - ha semmiképpen sem megoldható a kiskanalas, vagy poharas táplálás - a Szoptanit nevű készüléket ajánlom, amelynek köszönhetően a kisbaba ugyanúgy az Ön mellét veszi a szájába, csak mellette van egy egészen pici cső is, amin keresztül adagolni tudja magának az ételt. Így olyan, mintha szopizna, nem is jut könnyen a táplálékhoz, és a baba-mama közötti kontaktus is megmarad.

Kérem, írja meg, mi lett az eredmény, és ha további kérdései vannak, forduljon hozzám bizalommal.

Szeretettel:
Zsóka

Kedves Szilvia!
Köszönöm, hogy hozzám fordultál! Az igazság az, hogy a leválasztáshoz az kell, hogy fejben eldőljön: valóban le akarjuk választani a gyermeket. Mivel az Ön esetében ez egy kényszer helyzet, muszáj mihamarabb megtenni a szükséges lépéseket. Én azt gondolom, hogy a kislánya már elég "nagylány" ahhoz, hogy megértse, Anya beteg, és gyógyszereket kell szednie, aminek következtében "elromlott" a tejecske, így Ő nem ihat belőle. De közelíthet úgy is a dologhoz, hogy mivel Ő már nagylány, igazán ehet, ihat másfajta dolgokat is, így nem lesz szüksége a tejecskére. Fontos, hogy az ilyen hirtelen történő leválasztásnál a kicsinek biztos, hogy szüksége lesz valamiféle pótlékra. Ez lehet egy párna, egy pelus, egy póló, ami "anyaszagú", egy baba, plüss, amit ölelgethet elalváskor, stb. Én úgy csinálnám, hogy az esti lefekvésnél "együtt kennénk be a cicit gyógykenőccsel", ami természetesen valami ártalmatlan testápoló, de ezt a kicsinek nem kell tudnia. Miután a bekenés megtörtént, megbeszélhetik, hogy most a cicinek aludni kell, segítsen elaltatni. Így összebújnak, a cici is pihen, és talán a kislány is megnyugszik az anyai öleléstől. A lényeg, hogy mindent előre beszéljenek meg, hogy a kicsi ne érezze büntetésnek az elválasztást.

Remélem, tudtam segíteni, és kérem, írja majd meg, hogy tudta alkalmazni a tanácsaimat a gyakorlatban - ami tudom, hogy sokkal nehezebb. További felmerülő kérdései esetén is forduljon hozzám bizalommal.

Szeretettel:
Zsóka

Kedves Kérdező!

Kérem, ne haragudjon, de az email fiókom ezt a kérdést nem jelezte, véletlenül találtam csak meg. Mivel a kérdés feltevése óta jó néhány hónap eltelt, biztosan nem aktuális már a problémája, de kérem, néhány szóban írja le, hogyan sikerült orvosolni a gondokat, illetve azt, hogy azóta minden rendben megy-e a kicsi táplálásával.

Szeretettel:
Zsóka

Kedves Kérdező!

Igen, gyakori jelenség, hogy a baba már a vérzés előtt néhány nappal is visszautasítja a cicit. Ám ha valóban a megváltozott íz okozza a sztrájkot, akkor a lefejt tejet sem fogadná el. Ha tehát a kisbabának CSAK a szopival van a baja, akkor ott valami más problémáa lehet, ami csak véletlenszerűen esik egybe a menstruációval. Ez lehet egy torokgyulladás, fogzás, középfülgyulladás, vagy más gyulladásos probléma.

Gyakori az is, hogy az Édesanya azt érzi, hogy kevesebb a teje ilyenkor. Ezt úgy lehet áthidalni, ha gyakrabban teszi mellre a babát. A lényeg, hogy pótlást semmi esetre se kapjon a baba, és én sajnos azt sem tartom jó ötletnek, hogy cumisüvegből eteti ilyenkor a kicsit. Ez ugyanis előbb-utóbb cumizavarhoz vezethet.

Ebben az időszakban tanácsos lenne tudatosan felkészülni. Ehhez az étkezéssel járulhat hozzá a legjobban. Kerülje a puffasztó, nehéz, zsíros ételeket. Részesítse előnyben a tejtermékeket, de ne feledkezzen meg a megfelelő fehérjebevitelről sem, méghozzá sovány húsok formjában. Sok nyers gyümölgy, zöldség fogyasztása nagyon fontos, hiszen a C-vitamin mindig csökken a menstruáció alatt.

Szeretettel:
Zsóka

Kedves Adrienn!

A kicsi valószínűleg azért ragaszkodik a cicihez, met az jelenti számára az egyedüli biztonságot és megnyugvást. Ez azt jelenti, hogy helyette valami olyasmit kell bevezetni, ami ezt pótolhatja a kis életében. Ez lehet egy plüssállat, vagy egy pelus, esetleg anya pólója, amit ölelgethet. Ennyi idősen már meg lehet vele beszélni, hogy mostantól nem lehet szopizni, ám ezt úgy kell elmondani, hogy ő is megértse. Őszintén tudasd vele, hogy a cici már nem jó, nagyon fáj, ezért ő már nem kaphat belőle, esetleg egy kis történetet is fűzhetsz hozzá, pl. hogy elfogyott a tej a ciciből, már nincs benne tejecske, mert a nyuszika elvitte. Ölelgesd, szeretgesd meg, hagyd hogy hozzádbújjon, ha akarja simogathassa is. Ez ilyenkor gyakran előfordul. Alváashoz mindig kössetek egy kis rituálét, például egy kis közös játékot, közös ágyazást, és akkor kapja meg a kis plüssállatát, vagy feküdhessen melléd egy kicsit, amíg elalszik.

Szeretettel:
Zsóka

Kedves Kérdező!

A kaki miatt abszolút nem kell aggódnod. Teljesen természetes a napi egy széklet, sőt, még az is előfordulhat, hogy a csak anyatejjel szoptatott kisbaba néhány napig nem kakil. Ez persze kellemetlen, de megesik.

A második kérdésedre sajnos már nem tudok ilyen pozitívan reagálni. Az általad felsorolt gyógynövények közül a tölgyfakéreg, a fűzfakéreg,a csalán, a körömvirág egyáltalán nem javasolt a szoptatás alatt.

Szeretettel:
Zsóka

Kedves Kérdező!

Köszönöm, hogy kérdésével hozzám fordult! Nagyon sajnálom, hogy a kórházban egyik alkalommal sem látták el Önt hasznos információkkal, és nem nyújtottak segítséget. Már csak azért is, mert a tejcsatornák mérete nem akadályozza a tej ürülését, én tehát azt gondolom, hogy ott más probléma lehetett a háttérben: helyes technika hiánya, helytelen mellretétel, szoptatási gyakoriság, túlzásba vitt fejés, stb. Az állandó fejés nem volt jó ötlet, hiszen ezzel csak növelte és növelte az amúgy is hatalmas tejmennyiséget, és persze, hogy kialakult a túlkínálat. Cumit, cumisüveget, esetleg bimvóvédőt használtak? Váltott mellből szoptatott? Hogyan, miként szokott mellet váltani? Milyen időközönként került mellre a baba?

Én - a rendelkezésemre álló adatok alapján - azt javaslom, hogy a következő kisbabánál mindenképpen kérje egy laktációs tanácsadó segítségét a körzetében. A legfontosabb, hogy az újszülött minél hamarabb mellre kerüljön, és hogy valaki figyelje, hogy tényleg helyesen van-e mellen. Ugyanis nagyon sok problémát annak tulajdonítok, hogy a nem megfelelő mellretételnek köszönhetően felborult a kereslet-kínálat elve, és ezért alakultak ki a problémák.

Szeretettel: Zsóka

Kedves Adrienn!

Köszönöm, hogy hozzám fordult. Ha nem volt a kórelőzményében koraszülés, többszörös vetélés, nincsenek görcsei, akkor egész nyugodtan folytatható a szopi a szülésig, vagy akár még tovább is. Egy egészséges ütemben zajló terhességre nincs rossz hatással a szopi, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell az embernek odafigyelnie önmagára. Ameddig jól érzi magát, addig semmi gond nincs. A legtöbb kisgyermek egyébként elválasztja magát automatikusan a várandósság során, mert a tej összetétele, mennyisége, íze megváltozik, illetve közvetlenül a szülés előtt átvált kolosztrummá. Tehát nagy az esély rá, hogy a természet saját maga megoldja a dolgot.

Ha azonbam mégis inkább úgy dönt, hogy elválasztaná a manócskát, akkor érdemes megbeszélni vele, hogy most nem lesz szopi, mert a cicinek pihennie kell, és a cici is aludni akar, helyette viszont összebújnak, és dédelgeti a kicsit. Megeshet, hogy napközben ezért jóval több szeretgetést, babusgatást fog majd igényelni, és erre érdemes is odafigyelni, mert nem szabad, hogy a kislány úgy érezze, hanyagolva van, és esetleg nem kapja meg azt a szeretetet, gyengédséget, amelyre igénye lenne. És persze figyelni kell rá nagyon, hogy nem változik-e meg nagyon a viselkedése (a tiltakozáson túl).

Nagyon fontosnak tartom, hogy este a szopi helyét mindenképpen vegye át egyfajta "rituálé". Ezalatt éneklést, mesélést, összebújást, beszélgetést, közös megágyazást értek. Érdemes már előre felkészíteni napközben is, tehát elmondani neki, hogy este nem lesz szopi. Egy ideig biztosan tiltakozni fog, de ennek bele kell férnie:)

De az is megoldás lenne, ha egy ideig - ha kivitelezhető - Apa vagy valaki más altatná, és ő magyarázná el, hogy Anya és a cici jelenleg pihen. Egy a fontos: testkontaktusban ne legyen hiány.:)

Remélem, tudtam segíteni. Madj írjon, hogy sikerült a dolog, és természetesen máskor is nagyon szívesen adok tanácsot, ha tudok.

Szeretettel: Zsóka

Kedves Tünde!

Köszönöm, hogy leírt néhány dolgot ezzel kapcsolatban. Nos, első olvasatra az tűnt fel nekem, hogy a kicsi vajon miért szégyelli a dolgot? Miért mondja mások előtt azt, hogy ő már nem szopizik? Ne gondolja, hogy ez jó, sőt. A háttérben sajnos az lehet, hogy a környezetétől csupa negatív megjegyzést kap ezzel kapcsolatban, ezáltal azt érzi, hogy ez egy nemkívánatos, nem helyes dolog. És minél jobban ezt érzékeli, annál jobban fog szorongani miatta, és a kis lelkének annál jobban fog hiányozni ez a fajta testi kontaktus Önnel.

Nehéz helyzet ez, de ha mindenáron el akarja választani a kicsit, akkor csak a fokozatosság, és a szilárd elhatározás talaján mozoghatunk. Fontos, hogy kizárólag a szopit hagyja el, és ne az ezzel járó babusgatást, összebújást, és a gyermekre irányuló figyelmet. Neki ugyanis egyedül a TESTKONTAKTUS fontos, és ezt jelenleg így biztosítja saját maga számára.

Fontos lenne, hogy előre beszélje meg a kicsivel - már a nap elején -, hogy este nem lesz szopi. Határozottan, de finoman, kedvesen közölje vele, és tartson is ki mellette. Ne legyen az, hogy előre megbeszélik, és amikor az idő elérkezik, akkor a kicsi tiltakozni, netán sírni fog, és ön meghátrál, mégis odaadja neki a cicit. Inkább azt tartom fontosnak, hogy minél több támogatást kapjon abban, hogy a gyerek mérgelődését hogyan tudja kezelni. És még egy. Nem szabad magára hagyni a bánatában. Ugye, abban egyetértünk, hogy más az, ha valakit magára hagynak a problémáival, mintha megértően, ölelgetve mellette állunk. Tanácsos lenne olyan pizsamát, hálóinget választani, amiből a kicsi nem tudja könnyen kiszabadítani a mellét, így elmesélhetné neki a "cici történetét", aki elfáradt, és el kellett mennie aludni.

Nagyon fontos, hogy mind az elalvás, mind az egyes szopik elhagyását helyettesítsék valamivel. Gondolok itt valami közös játékra, mesélésre, összebújásra, simogatásra, stb.

Valószínűnek tartom, hogy nem lesz könnyű dolga, a gyerek biztos, hogy tiltakozni fog, és sír majd. De muszáj határozottnak maradnia, s ebben az Ön édesanyjának is muszáj segítenie. Ha tehát egyszer elhatározzák, hogy elválasztják, akkor nem szabad meghátrálni. Ha a kisgyerek megérett az elválasztásra, akkor fokozatosan javulni fog a dolog.

Írjon majd, hogy sikerült a dolog, és ha bármi kérdése van még, tegye fel bátran!

Szeretettel: Zsóka