REJTÉLY-MISZTIKA

Hol van az Édenkert, és hogy néz ki valójában?

Az Édenkert az Ószövetség központi témája: egy gyönyörű utópia, ahol minden szép és tökéletes, mentes az emberi bűnöktől és gonoszságtól. Túl jól hangzik, nem igaz? Rengeteg a különböző kultúrák közötti párhuzam, amely okot ad arra, hogy komolyan elspekuláljunk a kérdésen. Ez a Paradicsom puszta mítosz, vagy valóban létezik? Ha létezik, hol található?

Ez az idilli, tiszta Paradicsom fogalma nem csak a keresztényeknél létezik. A sumérok „Dilmunnak” nevezték, míg a görögök a „Heszperidák Kertjének”.
Információmorzsák a holléttét illetően.

A tudósok, a filozófusok és a laikusok évszázadokat töltöttek az, hogy megkeressék a világban az Édenkertet. De még mindig nem tudjuk pontosan, hogy hol volt,- ha legalábbis létezett – de érdekes elméletek vannak a mai napig a hollétét illetően.

Genezis 2: 8-14-ben a kertet úgy írják le, mint ami a Tigris és Eufrátesz folyó közelében van. Ezen információk alapján biztosan feltételezhetjük, hogy az Éden Kertje valahol a Közel-Keleten található - kifejezetten a Termékeny félhold néven ismert területen, amely magában foglalja Mezopotámiát.

Mivel a Biblia a kertet úgy írja le, mint ahol bőség és jólét uralkodik így valóban a Termékeny félhold jöhet szóba. Ebben a régióban a környező sivatag ellenére, nedves talajjal és bőséges vízzel büszkélkedhet és a mezőgazdaság epicentrumává vált.

Ugyanakkor ugyanez a Biblia-részlet két másik titokzatos folyót említ: a Pongot és a Gihont. Ezek a folyók ma már nem léteznek, vagy talán soha nem is léteznek, de a tudósok vették a fáradtságot az évszázadok során, hogy megpróbálják megtalálni.

Sok etiópiai úgy véli, hogy a Gihon a mai Kék-Nílus, a Nílus egyik fő mellékfolyója, bár ezt még soha nem bizonyították. Hasonlóképpen van ez így a Pisonnal (amelyet szintén „Pishonként” stilizáltak) és úgy vélik, hogy az a mai Gangesz. Megint mások úgy vélik, hogy a Nílus.

Vannak még az Édenkerthez hasonló helyek

A keresztények mellett sok más olyan népcsoport van, akiknek saját történetük van egy hasonlóan idilli Paradicsomról. Ilyen például Shambhala, egy utópisztikus királyság, amely a tibeti hindu és buddhista vallások fókuszpontja. Ez az a hely, ahol az emberek harmóniában és megvilágosodásban élnek együtt.
Ám az Édenkerttel ellentétben úgy tűnik, Shambhala inkább egy szellemi hely, nem pedig egy fizikai. A keleti vallásokban Shambhala - a harmónia, a megvilágosodás és a bölcsesség helye - gyakorlatilag bárhol, bármikor, tudatosság és meditáció révén érhető el.

Gilgames eposzában az utópikus kertet „az Istenek Kertjének” nevezik, és az Eufrátesz és a Tigris folyó közelében található. Az eposz az „Élet Növényéről” tesz említést, amely párhuzamban áll az Élet Fával a Genezis könyvében, és állítólag örök életet biztosít.

Amikor Gilgames is szeretne örökéletű lenni. Elvándorolt a túlvilágra, hogy távoli ősétől, Um-napistitől megtudja az örök élet titkát. Segítségével rátalál az örök ifjúság füvére, de miközben fürdik, egy kígyó nyeli le. Gilgames megérti az örök törvényt: neki is el kell viselnie a halált, mint bármely más halandónak.

Az ókori görög folklór a „Heszperidák Kertjének” nevezik. A bibliai sztorihoz hasonlóan itt is van egy Tudás Fája meg egy kígyó. A görög mitológia szerint a Heszperidák Kertje „a világ északi szélén” található. A neve az ott lakó nimfáktól származik (a heszperidák), akik Atlasz isten leányai voltak. A heszperidák, a Ladon nevű kígyóval együtt őrzik a fát és tiltott gyümölcsét, amely Zeuszhoz tartozott.

Az Édenkert vajon tény vagy fikció?

A legendák és a Biblia között egyértelmű párhuzamok vannak. De ez vajon csak véletlen egybeesés? Vagy lehetséges, hogy létezik egy ilyen utópikus hely? Egyelőre még rejtély tárgyát képezi, de vannak, akik lelkesen kutatják az igazságot…


 

Szólj hozzá Te is !
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL