Az Ótestamentum angyalai

Jákob álmai

Jákob álma talán a legismertebb azok közül, amelyekben angyalok tűnnek fel: „És álmot látott: Egy létra volt a földre állítva, amelynek a teteje az égig ért, és Isten angyalai jártak azon fel és le.” (1Móz 28/12). Jákob több álmot is látott az angyalokról, és legalább egyszer személyesen is találkozott velük, amikor családjával testvérét látogatta meg (1Móz 32,1). Ekkor egész éjjel tusakodott egy meg nem nevezett angyallal. Jákob az egyik leghíresebb tanúja ezen égi lények rendkívüli hatalmának. A lajtorjáról szóló látomása, melyen az angyalok fel-le közlekednek menny és föld között, évszázadokon keresztül gyakorolt befolyást a kultúránkra. Megerősíti azt a hitet, hogy az angyalok hírnökök, az isteni akarat végrehajtói, és plasztikusan ábrázolja, hogy ez a szolgálat sosem ér véget. Az angyalokkal való közvetlen találkozások azt jelzik, hogy az isteni energia szakadatlanul áramlik fel és alá a menny és a föld között.

Az égő csipkebokor csodája

Az égő csipkebokor csodáját megelőzően Mózes csak egy ismeretlen pásztor volt, követők és szónoki képesség nélkül. Alig hitt a fülének, amikor egy hang a bokorból azt mondta neki, hogy az ő feladata a szolgasorsra jutott népét kivezetni Egyiptomból. És a csipkebokor csak égett, égett anélkül, hogy a tűz elemésztette volna. „Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek?” – kérdezte, és a rémisztő feladattal szembesülve saját gyengesége ólomként nyomta a vállát. „Bizony én veled leszek” – mondta a hang. A látomásból nyert ösztönzés ezután mindenhová elkísérte Mózest. Ez egy emelkedett és korszakalkotó pillanat volt az emberiség történetében, azonban az angyali útmutatás szerényebb formában is megnyilvánulhat.

Bálám szamara

Amikor Bálám elindult királya parancsára, hogy elátkozza a földjére érkező zsidókat, szamara háromszor fordult le az útról, mert látta, amit a gazdája nem: hogy egy angyal kivont karddal állja el az utat. Bálám megfenyegette az állatot, hogy megöli, de a szamár nagy meglepetésére így szólt: „A te szamarad vagyok. Rajtam állsz régtől fogva mindmáig. Szoktam-e ilyet tenni veled?” Ekkor Bálám is meglátta az angyalt, és meghajolt előtte. Végül nem elátkozta, hanem megáldotta Izrael népét (4Móz 22,21-35).

Angyali oltalom

A nehéz időket megélt Illés próféta erejét és önbizalmát is egy angyal állította helyre (1Kir 19). Illés népe elfordult Istentől, ami rettenetes szomorúsággal töltötte el Illés próféta lelkét. Ekkor egy angyal elhozta neki Isten üzenetét, és olyan különleges tettekre szólította, hogy a kétségbeesése és a szomorúsága azonnal elpárolgott. Erőt merített az útmutatásból, és tovább folytatta feladatát.
Zakariás látomásai is tele voltak angyalokkal, méghozzá kifejezetten oltalmazói szerepben léptek fel, mintha Isten őket küldte volna, hogy vigyázzanak a világra. Békétlenség idején vigasztalóan hangozhatott a kijelentésük: „Bejártuk a földet és az egész föld nyugodt, békés” (Zak1,11).