UTAZÁS

Törökök is meg nem is

Szerző:
Szabó Anna
Észak Cipruson szinte egész évben ragyogóan süt a nap. Itt minden megvan, amire a tengerre éhes magyarnak szüksége lehet: kilométereken át érintetlen tengerpart, kristálytiszta víz, makulátlan szállodák, virágzó hibiszkusz és leander, friss füge, narancs, banán a fákon.

 

Valamint kilencezer esztendő régészeti-építészeti emlékei, amelyeket bármely zsúfolt mediterrán város megirigyelhetne. Nincs viszont sok turista. Néhány nyugodtan pihenő német és angol házaspáron kívül csak vendégszerető, kitűnő modorú, szelíd helyieket látni, akik nagy tisztelettel és frissen facsart narancslével, török teával fogadják a Magyarországról érkezőket. Szívesen hasonlítgatják a két nyelvet: náluk kecsi a kecske, sapka a sapka és kapi a kapu.


Ezeregyéjszaka


Az északi szigetrészen kevés az ipari üzem, ismeretlen a környezetszennyezés. Az ókori görög szobrokat, bizánci emlékeket fölösleges múzeumba rejteni, több ezer éve állnak hófehéren a tűző napon. Nem csoda, hogy a tenger is tökéletesen tiszta, jól látni a fenekét. A napozni, fürödni vágyó utazó beköltözhet valamelyik tengerparti szállodába, hogy akár egy héten át kis se dugja orrát a rózsákkal, szegfűkkel, szökőkutakkal díszített, Ezeregyéjszakába illő kertből.

A hotelok általában családi vállalkozásokban épültek. A tulajdonosok megszállott vendéglátók. A Top Set Hotel gazdája például maga termesztette gyümölcsöt kínál vendégeinek, hajnali négykor is felkel az érkező csoport kedvéért, hogy megfelelő reggelit tálaltasson. Amikor szobáit bemutatja, leveti magát az ágyra, hogy bemutassa: nála a vendég balról a tengert, jobbról a hegyeket látja. A hotel 1989-ben alakult, és szinte a környék legfelkapottabb szállodája lett. Csodálatos kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak a gyönyörű, színes kertek, ahol az ember egyszerre pihenhet és vonulhat vissza a mindennapok taposómalma elől.

Hotel Top Set


A Riverside tulajdonosa gyümölcsfákat telepített kertjébe, hogy a látogató kedvére csemegézhessen friss fügét, almát, gránátalmát, citromot, narancsot egész nap. Farmja is van, onnan kerül a konyhába a bárány, baromfi.

Hotel Riverside

 

Meze és török kávé


A ciprióta törökök kedvenc éttermében minden a helyi ízlést szolgálja, nem rontotta meg a konyhát a németek, angolok kiszolgálása. A hagyományos ciprusi vacsora három-négy órán át tart. Mezével, előétellel kezdődik: olajbogyó, joghurt, szezámmagkrém, kapri levél, saláta, articsóka és más zöldség kerül az asztalra. Ezután a pincér kis darab sült ciprusi juhsajtot és sajttal töltött tekercset vagy rizzsel töltött szőlőlevelet tesz mindenki tányérjára. Végül a főfogás is megjelenik: puha bárány, citrommal lelocsolt tintahalkarikák, fűszeres, szardínia vagy baromfisaslik, rizzsel, sült krumplival. Minden könnyű és egészséges. Nem használnak túl erős fűszereket, és hizlaló, zsíros húsokat. A vacsora friss gyümölccsel, török kávéval végződik.

Az igazi török kávénak nagyszerű az illata, bátran ihatjuk a kitűnő nedűt, alján szépen ott marad a zacc.


Innivalónak helyi sört, rakét vagy kitűnő ciprusi bort kínálnak. A nem igazán vallásos helyiek a többórás vacsora alatt két deci fehérbort, ha elszopogatnak. Ezután helybéliek és turisták együtt rázzák a modernizált keleti muzsikára.

Nem ritkaság az itteni hotelokban a török est, amelyen hastáncosnő bűvöli a vendégeket.

 

Egy kis sertés még elmegy


Bár naponta többször felhangzik a müezzin hívó szava a városokban, az itt lakók nemigen tartják a mohamedán szokásokat, kedvtelve kóstolgatják a disznóhúsból készült szalámit is. A mecsetek jószerivel a törökországi emigránsokat szolgálják. Csak az ő asszonyaik fején látunk kendőt. A helyi fiatal lányok bátran kivillantják köldöküket.

Az elmúlt években nagy változások történtek. Húsz éve még a szülők döntötték el, hogy gyermekeik kivel házasodjanak össze, a mai fiatalok éppen úgy „együtt járnak", mint a világ más tájain. A nők is dolgoznak, cigarettáznak, igaz, huszonöt éves korig „illik" férjhez menniük. Egy-két gyereket vállalnak csak, míg egy generációval korábban nem volt ritka a nyolcgyerekes család sem.


Szabad, de nem muszáj


Az idegenforgalmat fontosnak tartják, de semmit sem erőltetnek. Valószínűleg sehol a világon nem fordulna elő, hogy a magyar újságírót belépti díj nélkül tessékelik be minden múzeumba, csak hogy messzi földre vigye az itt látható szépségek hírét. Az árusok békésen mutogatják portékájukat, a bazárban sem szólongatják le a nézelődő vásárlót.

Az itt élő kétszázezer ember hangsúlyozottan ciprusi töröknek vallja magát. Mindenfelé fiatal, életerős férfiakat látni, amint bőszen söprögetik a járdát az éttermek vagy turistalátványosságok előtt, vagy éppen friss vágott szegfűvel díszítik a környezetet.


Kultúrák keveredése


A kőkorszak idején érkeztek az első lakók Ciprusra - amely nevét egyik fontos kereskedelmi termékéről, a sárgarézről kapta -, és azóta is egymást váltották a különböző kultúrák, hiszen a sziget fontos stratégiai helyen fekszik Európa és a Közel-Kelet határán. A kőkorszaki, bronzkori, ókori görög-római, hellenisztikus emlékeken kívül a bizánciak, a franciák, a velencei és genovai megszállók, az oszmán törökök és a gyarmatosító britek is itt hagyták emlékeiket. Az utóbbiak itt hagyott emléke a bal oldali közlekedés is.


A főváros Lefkosa, görög nevén Lefkosia (a közismertebb Nicosia elnevezés a britektől származik), amelynek fele Dél-Ciprushoz, a görög részhez tartozik. Jelentős várossá a francia lusignan lovagok uralmának idején vált. A városfal, az oszmán török stílusban épült lakóházak, az Arabahmet mecset, a Büyük Han karavánszeráj jól mutatják, hány kultúra váltotta itt egymást.



Gyrne, görög nevén Kyrenia egykor szintén főváros volt. Gyönyörű kikötőjével és épen megmaradt várával igazi látványosság. E várat a bizánciak építették, majd sok stílus keveredett hozzá.



Kihagyhatatlan a Gyrnétől hat kilométerre a hegyoldalban található, hatalmas, több korszak egymásra épülő jegyeit mutató St. Hilarion vár. A Bellapais kolostort pedig Szent Ágoston követői emelték az 1300-as években. A legenda szerint a kertjében álló négy hatalmas cédrust négy apáca emlékére ültették, akik nem tartották be a cölibátus törvényét, ezért meg kellett halniuk.




A sziget keleti felén Salamis város romjainál római színházat, tornatermet, fürdőket láthat az érdeklődő, szépen megmaradt szobortorzókkal, oszlopcsarnokkal. Erre van a régi, fallal körbekerített város, Gasimagusa is.

 

Biztonságos jólét


Előfordul, hogy a turisták lehúzott ablakkal hagyták az autót, ülésén mobiltelefonnal. Senki nem nyúlt hozzá, itt ugyanis hihetetlenül jó a közbiztonság. A sziget északi részének egyetlen börtöne van, abban száz rab árválkodik. Kábítószer-kereskedelem nincs, néhány külföldi diákon kívül senki sem él drogokkal errefelé. Az arab világból, Törökországból érkezett diákok Észak-Ciprus hat egyetemén tanulhatnak: építészetet, üzleti menedzsmentet. Most épül az első orvosi kar.

Az itt lakók elsősorban turizmusból, déligyümölcsök eladásából élnek, de a kaszinók sok törökországi és izraeli látogatót vonzanak. Vasút nincs, mert a kis távolságok miatt nem lenne gazdaságos a működtetése.


Külön vagy együtt?
A hetvenes évek derekán politikai zavargások helyszíne volt a sziget. Makariosz érsek hatalmát megdöntve a ciprusi görög junta vette át akkor a hatalmat, a törökök viszont teljesen önállósulni akartak, saját köztársaságot alapítottak, ezt támogatandó, Törökország katonákat küldött nekik. Ma a két ciprusi rész között nincs átjárás. Néhány ezer török átmehet évente egyfontos muzulmán mecsetbe, cserébe hasonló számú görögöt engednek be egy ortodox zarándokhelyre. Törökországon kívül Észak-Ciprust nem ismeri el a világ önálló államnak, ezért nehéz számára a kereskedés és a közlekedés, mert mindent Törökországon keresztül bonyolítanak. Fizetőeszközük: török líra. A helyiek nagyon remélik, hogy a közeljövőben megoldódik a helyzet, mert a két Ciprus vezetői többször tárgyaltak mostanában.



Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL