PASISZEMMEL

Csókolom, anyuka! - A Pasi és az Anyóspajtás

Szerző:
Szabó Anna
Miután a férfi átvészelte az első találkozást kedvese szüleivel, jó esély kínálkozik rá, hogy nem csak párjával, de annak őseivel is tartós kapcsolata lesz. Apukával még kedélyesen elbratyizunk, na de az anyós! Tulajdonképpen mi is pontosan a bajunk velük?

Mi a közös a rendőrben, a szőke nőben és az anyósban? Csak annyi, hogy mindannyian viccek főszereplői. Márpedig, ha valaki erre a kétes társadalmi rangra emelkedik, akkor minden bizonnyal meghatározó szereplője a hétköznapoknak. Szerencsétlen, balfék hímek esetében ez szó szerint így van. Valamiért már az a-val kezdődő, nyós-sal folytatódó betűkombináció is olyan frászt idéz elő bennünk, amely nagyjából a nagytakarítás, adóügyintézés, mosogatás szavak hallatán kerít a hatalmába minket. Bár megmerem kockáztatni: nagy százalékunk inkább választja a saját kávésbögréjének a tisztára sikálását, mint egy átbeszélgetett délutánt a csajunk anyukájával, meghitten a kerti hintaágyon ringatózva. Igazán nem kívánok nagy általánosságban pálcát törni felettük, de tény, hogy nem tartoznak a legnépszerűbb családtagok élmezőnyébe. A jelenség tehát már ismert, csak az maradt hátra, hogy Pasiszemmel színt valljak: világ férfijai, mire fel ez a globális elutasítás az anyósokkal szemben?

A gyanúsított

Talán a legnagyobb probléma velük, hogy míg szerelmünk papájával a kezdeti ellenállás áttörése után nem túl bonyolult feladat harmonikus viszonyt kialakítani, addig anyóspajtást a büdös életben nem fogjuk a saját pártunkra állítani. Eleve papussal korlátozottak a téma lehetőségek, kiváló színtelen-szagtalan beszélgetéseket csaphatunk a hétvégi bajnoki fordulóról, a különböző sörök összehasonlításáról, vagy a paprikás krumpli elkészítésének háztáji szokásairól. És mi marad anyucival? Csupa felkavaróan komoly értekezés. Férjura nem akar minket presszionálni semmire, nem fog nyaggatni minket elintézendő, csipp-csupp ügyekkel, és ami a legfontosabb: nem fogja a lánya pártját mindenáron! A drága mami úgy gondol ránk, mint a szabadlábon védekező gyanúsítottra. Nem tud megbízni bennünk, lecsapásra készen vár arra, hogy rajtakapjon minket valami disznóságon, árgusan figyeli minden lépésünket, és a legtöbb nőhöz hasonlóan, remekül kombinál és fantáziál, majd a bemártásunkra hivatott agyszüleményeivel alaposan teleadagolja kislánya fejét. Magyarán uszít ellenünk. Személyében szövetségesre lelni – no, ez aztán a férfit próbáló feladat! Ahogy mondani szokták, nála szépek lehetünk, csak okosak – meg jók – nem. Bár az első közé tartozik, akik a szépségünket is megkérdőjelezik: „Kislányom, pont ezt sikerült kifognod?”…

Nézd meg az anyját! – első felvonás

Ódzkodunk attól is, hogy rálátásunk legyen: mami meg papi hogyan csoszogják végig mamuszukban életük egymásnak rendelt napjait. Részvéttel teli szívvel figyelni, amint apósunk behúzott nyakkal közlekedik a lakásban, szava csak akkor lehet, amikor kérdezik, és még a távkapcsoló felett sincs rendelkezési joga – ez riasztó jövőkép! Mi van, ha az én édesem, aki most még a barátnők/feleségek egyik legjobb, legtündéribb kiadása, egyszer csak ugyanilyen zsémbes banyává változik, engedelmeskedve a mintakövetés ösztönének? Hát kell ez nekem? Oké, nem szép anyuka sárkány természetével felruházni a csajunkat, de a veszély ott szunnyad a közelünkben. Akkor meg pláne, ha túl sok időt töltünk együtt…

Lakva ismerszik meg…

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amely végképp alááshatja addig sem szakadék mélységű kapcsolatunkat anyós pajtival – vagy éppen pont beletaszíthat abba a szakadékba. Hála az égnek, drága nőink jelentős hányada is sikítani tudna, ha a közös otthon gondolatának légvára ölt formát szüleiben. „Miért nem költöztök ide? Elég nagy ez a ház mindannyiunknak!” – na, Hölgyek, ki szeretné ezt a mondatot hallani? Egy pasi számára mindez hatványozottan riasztó. Egy fedél alatt tengetni a mindennapokat ezzel a nyomozótiszttel, aki következetesen vallja, hogy nem szól bele semmibe, aztán mégsem találni olyat, amibe ne ütné bele az orrát, mi pedig mint megtűrt lakótársak pusztán jópofizhatunk mindehhez; na ezt ne! Már egy vasárnapi látogatás is kínszenvedést okozhat; melyik fickó kívánná akkor ezt a tartós összezártságot? Másrészt, lehet ennek egyéb veszélyforrása is…

Nézd meg az anyját! – második felvonás

Némileg gátlástalan a szituáció, de ne felejtsük el, hogy pasikról van szó. Megeshet, hogy kedvesünk mamája igen korán nézett anyai örömök elé, és ebben az esetben azon kaphatjuk magunkat, hogy a dögös anyóst „úgy” méregetjük férfiszemmel. Hm, egy anyuka, aki egyaránt fentről súrolja a negyvenes kort és a kilencvenes mellbőséget, és hosszú lábain nem látszik meg az idő múlása: igazán kihívásokkal teli célpont egy állandóan hódításra kész kannak. Ha ilyenkor békét akarunk a saját lelkünkkel, és mindenekelőtt a csajunkkal, akkor igyekeznünk kell kibújni a hétvégi vizitálások alól. Nehogy a végén anyuka is velünk akarja felidézni a régi, szép napokat. Jobb elkerülni az ilyen forró helyzeteket, és kitartóan „Csókolom!”-mal köszönni a férfiakat megbabonázó Hölgynek – had érezze csak, hogy nem olyan fiatal már, mint azt szeretné hinni.

Kiegyezés

A leírtak, melyek alapot szolgáltathatnak egy férfi-anyós csörtére, azonban nem ébresztenek zsigeri ellenszenvet bennünk, fickókban. Inkább csak olyan csendes ellenállás félét („jól van, mondja csak, anyuka…”). Sőt, a haverok legtöbbje kínosan ügyel arra, hogy biztonságosan ellavírozzon a párja mamája által fagyasztott jégen. Ami meglehetősen vékony, de talpon lehet maradni rajta. Ugyanakkor hibázni nem szabad, mert a legapróbb botlás is élethosszig tartó bizalomvesztést von maga után – ergo, beindul az olvadás. Az alapvető kedvességen túl tehát a lefegyverzésért is dorombolnak a kandúrok. Ha már szövetségest nem találunk benne, legalább egy tartós tűzszünetünk legyen a drága anyóssal.

 

 

Szólj hozzá Te is!

OLVASS TOVÁBB!

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL