Zarándoklat Vatikánban

A Vatikánnak saját vasútállomása, helikopterleszálló-pályája van, nyomdát, televízió-, rádióadót és saját napilapot tart fenn. Az állam nagyszerűen szervezett rendfenntartó és őrszolgálata nagy múltra tekint vissza. A pápai rendőrök olyan katonaviselt olaszok lehetnek, akik mind a polgári, mind az egyházi hatóságoktól megkapták az erkölcsi bizonyítványt, és legalább 175 cm magasak. Feladatuk, hogy fenntartsák a rendet a vatikáni kertekben és ők a palota rendőrei is egyben.

A vatikáni rendfenntartók legismertebb önálló egysége a svájci gárda. Vörös-sárga-kék díszegyenruhájuk igen látványos.

Zarándoklat

A zarándoklat során a hívők távoli szent helyeket keresnek fel vallási indítékkal, természetfeletti segítség kérése vagy hálaadás céljából. A zarándoklat egyben a hit nyilvános megvallása is. Napjainkban, eltekintve a látnivalóktól, Vatikánvárosba elsősorban az egyházi ünnepek, illetve a pápa részvételével végzett szertartások, audienciák vonzzák a látogatókat.

A Szent Péter tér

Közepén áll egy egyiptomi obeliszk, előtte pedig advent idején az a karácsonyfa, amelyet valamely idegen ország ajánl fel és szállít Rómába. Egyháztörténeti érdekesség, hogy 1522 óta, amikor is egy flamand bíborost, a tudós VI. Hadriant választották meg pápává, egészen 1978-ig minden katolikus egyházfő olasz földön született. Így 445 év után II. János Pál volt a legelső „külföldi utódja” annak a Szent Péternek, akiről elnevezték a világ legnagyobb keresztény templomát, természetesen a térrel együtt.

Stendhal a világ egyik legszebb terének nevezte a Szent Péter teret.

Első pillantásra úgy tűnik, mintha a templom a valóságnál távolabb helyezkedne el – ezáltal amúgy is hatalmas méreteit még nagyobbnak érezhetjük. Ahogy közelítünk a székesegyházhoz, furcsa ellentmondások kezdenek kibontakozni. Eleinte úgy tűnik, mintha lépteink előtt hátrálna az épület, majd a kupola szárnyaló íve, mely az épülettömböt templommá emeli, lépésről lépésre eltűnik, és a homlokzat egyre nyomasztóbban magasodik fölénk.

Nagyszerű és tudatos az optikai csalódásra vonatkozó szándék.

A Szent Péter-bazilika

Mielőtt belépnénk az Örök Város hét keresztény főtemploma közül a legismertebbe, vessünk egy pillantást arra a mai Szent Péter-székesegyházra, amelyet az első bazilika megnyitásának napjához számított 1300 évvel később egész pontosan 1626. november 16-án szentelt fel VIII. Orbán pápa.

A latin kereszt alaprajzú templom kupolája csaknem teljes egészében Michelangelo munkája. Az egész gigantikus alkotás olyan, mint egy nagy művészeti lexikon.

Több alkotásra külön is fel kell hívnunk a látogatók figyelmét.

Így a középső díszkapu felett látható Navicellára, Giottó híres mozaikmaradványára, amely a vízen járó Krisztust ábrázolja.

A templomban feltétlenül nézzük meg a mindössze 25 éves Michelangelo világhírű Pietáját (Krisztus siratása), amely a művész egyetlen szignált alkotása.

A sok látnivaló között a főoltár melletti, ülő bronzalakra külön szeretnénk felhívni a figyelmet. Ez a szobor Szent Pétert ábrázolja római szenátori öltözékben. Nála van a mennyország kulcsa.

A szobor lába a zarándokok tiszteletet adó és szerencsét remélő érintésétől már kissé megkopott.

Azok számára, akik netán kételkednének abban, hogy a világ legnagyobb keresztény kultikus helyén járnak, azt ajánljuk, hogy fogadják meg a jó tanácsot, és kifelé nézzenek maguk elé. A székesegyház kövezetén látni fogják ugyanis, hogy meddig érne az általuk „nagyobbnak” vélt templom, amennyiben ide beépítenék. A bazilika altemplomában őrzik Szent Péter sírját.

A pápai audiencia

A pápa szerdán délelőttönként tartja általános audienciáját, az erre a célra Pier Luigi Nervi által 1971-ben tervezett csarnokban, melynek színes ablakai Giovanni Hajnal magyar származású művész alkotásai. A csarnok 12000 ember befogadására képes. A pápa az audiencián üdvözli, és megáldja az egyes zarándokcsoportokat. Az audienciára csak megfelelő öltözékben juthatunk be – kerüljük tehát a rövidnadrág, és miniszoknya viseletét, a vállunkat pedig takarjuk el.

Ünnepi beszéd

A túloldalon van a pápa lakosztálya, melynek emeleti ablakából szokta elmondani ünnepi köszöntőjét a katolikus egyházfő, megáldva 60 nyelven, a téren összegyűlt híveinek sokaságát.

Itt zajlanak a szenté, illetve a boldoggá avatás ceremóniái is.

A grotta, kripták

Feltétlenül érdemes lemenni a grottákba már csak a Magyarok Nagyasszonya kápolnájának megtekintése végett is. A székesegyház kriptájában egyébként nemcsak pápák nyugszanak, hanem uralkodók is. Végakaratának megfelelően itt van eltemetve pl. II. Ottó német-római császár is.

Az összes pápa és több uralkodó temetkezési helye.

A Bernini-kolonádok tövében működik az az információs iroda, ahol a vatikáni kertekbe induló séták iránt érdeklődhetünk. A tér túloldalán működő szökőkútnál van a vatikáni postahivatal. Átbújva a jobb oldali oszlopsor alatt, egy kisebb térre érkezünk, név szerint a PIazza di cittá Leoninára, ahol a Termini pályaudvarra indul 62-es városi busz végállomásán biztos, hogy kapunk ülőhelyet. Amennyiben inkább vásárolni támad kedvünk, használjuk ki a kínálkozó lehetőséget, mert ezen a környéken valóban minden kapható.

Via Porta Angelica

A Pizza Risorgimento irányába haladó via Porta angelicán kis szerencsével lencsevégre kaphatunk egy-egy svájci gárdistát, a maga kék-sárga-vörös egyenruhájában. Ha magasabb rangú vendég érkezik kapujukhoz, alabárddal tisztelegnek ezek a jobbára katolikus scájci kantonokban toborzott jóvágású legények.

 

A vatikáni városfallal szemközti oldalon lévő boltokban kaphatók a legolcsóbb kegytárgyak és levelezőlapok.

A Vatikáni Múzeumok

Ha a viale Vaticanón haladunk tovább, csakhamar elérjük a vatikáni gyűjteményeket magában foglaló múzeumegyüttes bejáratát. Bölcs meggondolásból a Vatikáni Múzeumok rengetegét is csak kellő felkészültséggel lehet sikerrel bevenni, ehhez viszont nélkülözhetetlen a körülmények pontos ismerete.

Állami és nagyobb vallási ünnepeken egyáltalán nem, minden hónap utolsó vasárnapján viszont ingyenesen, 8.45-től 12.20-ig fel lehet jutni a Giuseppe Momo által 1932-ben épített csigavonalú rámpán, hogy a rendelkezésünkre álló fél nap alatt orientálódhassunk: mi mindent lehetne ott tüzetesen megnézni – ha lenne rá elég időnk.

A haladás irányára, az alapvető viselkedési normákra, valamint a fényképészeti előírásokra egyaránt illik odafigyelni.

Az egyiptomi és asszír kincsek, az etruszk és a görög-római művészet, az ókeresztény, valamint a középkori kultúra alkotásain túl gyönyörködhetünk itt a reneszánsz és a barokk kor remekeiben éppúgy, mint a modern egyházi művészet mind a mai napig gyarapodó anyagainak gyűjteményében.

A Sixtus-kápolna

A világhírű Sixtus-kápolna freskója joggal vívja ki minden látogató csodálatát.

A közel ezer négyzetméteres mennyezetfreskót négy esztendőn át hanyatt fekve festette egy külön erre a célra készített állványról Michelangelo.

A művésznek csak 1541-re sikerült az oltárfreskónak szánt Utolsó ítéletet befejeznie, ami a legutóbbi, 1993-as restaurálás óta ismét eredeti fényében ragyog.

Raffaeló stanzái

Nem szabad elhagyni a Vatikáni Múzeum területét addig, amíg nem láttuk II. Gyula pápa négy szobából álló lakrészét, amelynek díszítésére 1508-ban Raffaello és tanítványai kaptak megbízást.

A munka 16 évig tartott, és bár befejezését sem a megrendelő egyházfő, sem a megbízott művész már nem érte meg, mégis Raffaello stanzái néven váltak ismertté.

Polledrara di Cercanibbio

A közelben járva lesétálhatunk a via Bocceán abba a 900 négyzetméteres parkba, amelyben a régészek 17 év szorgalmas munkájával itt élt elefántok, hüllők és madarak 350 ezer éves csontvázait hozták felszínre egy 1984-ben megkezdett archeológiai feltárás eredményeként. A létesítmény mellesleg Európa legjelentősebb őskori vadasparkja.