ÁLLATI CUKISÁGOK

Az állatoknak is lehet spirituális élményük - Nem mi vagyunk az egyetlen spirituális élőlény

Szerző:
Szabó Anna
Számos tanulmány bizonyítja, hogy az állatok rendkívül okosak, érzelmi és erkölcsi intelligenciát is mutatnak. De mi van a lelki életükkel? Vajon ők is megcsodálják a környezetüket, lenyűgözi őket a szivárvány, vagy egy vízesés látványa? Mit éreznek, ha egyik társuk elpusztul? Vajon megtapasztalják annak az örömét, hogy egyszerűen léteznek? És ha igen, hogyan fejezik ezt ki?

A vadon élő állatok az idejük 90%-át pihenéssel töltik. Vajon mit éreznek, és mire gondolnak, miközben bambulnak? Jó lenne tudni. Sajnos a tudomány nem tudja pontosan mérni ezeket az érzelmeket, de vannak anekdotikus bizonyítékok, megfigyelések, melyek azt jelzi, hogy vannak ilyen érzéseik.


A lényeg az, hogy tanulmányoznunk kell ezt a kérdést, nem pedig elutasítani, mert úgy véljük, az állatok nem képesek erre, és mindez egyedül az ember kiváltsága. Évekig azt gondolták, hogy csak az ember racionális, öntudatos, nyelvi vagy erkölcsi lény, de ma már tudjuk, hogy ez nem így van. Darwin régen azt is felvetette, hogy nem lehetünk biztosan abban, hogy az állatok nem tükrözik a múltbéli örömöket és fájdalmakat, mert lehet, hogy kiváló emlékezőtehetségük és képzeletük van. Tehát mit is mondhatunk az állatok szellemiségéről? Néha egy csimpánz, általában felnőtt hím, teljes beleéléssel táncol egy vízesésnél. Miért? A cselekedete megfontolt, de homályos. Lehetséges, hogy annak örül, hogy él vagy éppen lenyűgözi a természet szépsége? Talán emberi spirituális impulzusokról van szó?

Jane Goodall, A vallás és természet enciklopédiája című művében azt vizsgálta, hogy ezek a táncok a vallási viselkedésre utalnak-e. Leírja, amint egy felborzolt szőrű csimpánz közelít egy vízeséshez, ami olyan, mintha a fokozott ébredés jele lenne.
"Ahogyan közelebb ért, egyre hangosabb lett számára a vízesés zúgása, a szőr teljesen felállt a hátán, és csodálattal nézte a vízesést. Egyre ritmikusabban lépkedett, odarohant a vízhez, majd köveket fogott meg, és a vízbe dobálta őket. Néha belekapaszkodott a lelógó indákba, és himbálózott rajta, elérve a lezúduló víz permetét. Ez a „vízesés tánc" tíz vagy tizenöt percig tartott." A csimpánzok táncolnak a heves esőzések kezdetén és a szélviharokban is. Goodall kérdése: „Nem lehetséges, hogy ezeket a cselekedeteket, olyan érzések ösztönzik, amelyen hasonlóak a csodálathoz és a megdöbbenéshez?"


Goodall csodálkozik: "Ha a csimpánz megoszthatná érzéseit a társaival, akkor ezek a vad elemi jelenetek nem formálódnának valamiféle vallási rituálévá? Vajon imádják a vízesést, a mennydörgést és a villámlást – az elemek istenét? Olyan erőteljesek, olyan megfoghatatlanok."


Mind a mai napig szívesen emlékszik vissza ezekre az eseményekre. Megtapasztalhatta, hogy mit éreznek és látnak az állatok, ha felnéznek a csillagokra. 2006. júniusában meglátogatta a Mona Alapítvány (Girona közelében, Spanyolországban) csimpánz szentélyét, ahol a gondozók elmesélték, hogy Marco, az egyik mentett csimpánz a zivatarok alatt táncol, és olyan, mintha transzba esett volna. Talán több állat is részt vesz ezeken a rituálékon, csak nem voltak elég szerencsések az emberek, hogy megláthassák. Pedig, még ha ritka is, fontos feljegyezni és tanulmányozni. Milyen csodálatos élmény lenne, ha bele láthatnánk egy kutya vagy farkas elméjébe és szívébe...


Tartsuk nyitva annak a lehetőségét, hogy az állatok is lehetnek szellemi lények. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az állatoknak is lehetnek spirituális élményeik. További kutatások szükségesek, mielőtt azt mondhatnák, hogy nem így van, és nem tapasztalják meg a spiritualitást.

 

állat kisállat gazdi
Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL