REJTÉLY-MISZTIKA

Ahová lépek Szibillák teremnek - Avagy a prófétikus Szibilla könyvek

Szerző:
Szabó Anna
Ismerős lehet Szibilla az ókori görög jósnő neve, aki nem kevésbé volt híres, mint Phütia. Legalábbis ez Egyre igaz, minek után számtalan Szibilla élt és létezett, akiknek ugyanaz volt a szakmájuk. Jövendőt mondani. E titokzatos és látnoki tehetségekkel megáldott nők közül csupán Egy tűnik ki. Egy Szibilla mind fölött. Neki köszönhető a világ sorsait elbeszélő Szibilla könyvek.

Ki vagy te Szibilla?

Általában véve a szibüllák vagy szibillák titokzatos, látnoki képességekkel megáldott jósnők voltak. Az emberek kérdéseket intézhettek hozzájuk, akik különféle eljövendő eseményekbe avatták be a kíváncsiskodókat. Ez akkoriban még teljesen mindennapos, elfogadott dolog volt. Személyüket a görög és a római mitológia mondáin keresztül ismerhetjük meg, ámde valódi létezésük ma is vitatott.

Magának a név eredete természetesen görög. Az isteni jelentésű „sziosz" és a „bülé, büla" tanács szóból tevődik össze. Tehát nagyjából azt jelenti a neve „Isten tanácsa". Nem egy rossz név, meg kell hagyni.

A néphit szerint létezett is Egy Szibilla. A Szibillák Szibillája. Egy Szibilla mind fölött. Ovidius az Átváltozások című művében úgy írja le, miszerint a jövendőmondás istene Apollón felajánlotta Szibillának, hogy teljesíti egy kívánságát. Aki kapva kapott az alkalmon és azt kérte, annyi ideig élhessen, ahány homokszemet tart a kezében. Király egy kérés, csak éppen utólag jött rá arra, hogy egy kis logikai bakit követett el. Hosszú életet kért, de azt elfelejtette hozzátenni, hogy örök fiatalság is járjon a csomaghoz. Tehát idővel igencsak aszottan és vénen várta már a halált...

Ami a „valósabb" Szibillát illeti a történelem során fel-fel bukkanó egyedek között, annak tevékenysége és tehetsége a delphoibeli Phütiával vetekedett. Ő a Szólón idejében élt és a trójai Gergiszben eltemetett hellészpontuszi Szibilla. Erüthraebe, majd innen Kümébe majd Tarquinius Superbus (ur. Kr. e. 534-509) idejében Rómába ment, méghozzá a mondák szerint 700 évesen. Vagyis a küméi Szibilla a feltételezések szerint azonos a hellészpontoszi és az erüthrai változatával, akiknek szintén Apollón súgta meg a jövőt.

Irodalmilag és történelmileg ő számít a legismertebb Szibillának. Híres barlangja a Nápoly melletti Kümében ma is látható, amit 1932-ben Amedeo Maiuri régész fedezett fel és a lenti képen látható. A hagyomány szerint a küméi Szibülla falevelekre írta jóslatait, amelyeket azután szétszórt a szélben. A kérelmezők feladata volt, hogy a leveleket összeszedjék és a jóslatokat értelmezzék. Vergilius Negyedik eklogája alapján a ennek a Szibilla látomásának vélik a Szűz és a kis Jézus, velük együtt pedig az aranykor eljöveteléről szóló jóslatot. De az Augustus által megrendezett százados játékokhoz is az ő jóslatának segítségét vették igénybe. Jövendölésében leírta a játékok pontos menetét, a résztvevők számát, a megjelenítendő isteneket.

A legenda

A legendák úgy tartják, hogy a Cumaeből érkezett Szibilla, próféciát kilenc könyvbe jegyezte fel, amiket a i.e. 6 században élt, utolsó római királynak, Tarquinius Superbusnak ajánlott fel. Természetesen nem a két szép szeméért, hanem egy óriási összeg fejében. A király először átverésnek gondolta, ezért kapásból vissza is utasította az ajánlatot. Ekkor a jósnő három tekercset a tűzre dobott, majd a maradék hatot ugyanazon az árán ismét felkínálta a királynak, aki ezek után csak még hibbantabb nőszemélynek tartotta a jósnőt, ezért pláne visszautasította. Ezután újabb három tekercs lett a tűz áldozata. Az utolsó darabokat még mindig az eredeti áron kínálta. Most már csak megszólalt a vészcsengő a királyban, hogy talán mégsem egy flúgos asszony áll előtte, és rémülten fizette ki a tekercsek eredeti árát.

Mi a valóság?

Szakértők és kutatók szerint, a fentebb leírt kis bekezdést csupán a hiedelmek szülték és nincsen valóságalapjuk.

Egyesek szerint léteztek a könyvek, méghozzá a Capitoliumon, Jupiter templomában őrizte őket egy kezdetben kettő, majd tíz, később tizenöt tagú papi testület felügyelet. Csak is a beavatottak tanulmányozhatták és értelmezhették a könyveket, tudósítva erről az állami személyeket. Igyekezték kiszűrni belőle a közelgő veszélyeket, háborúkat, katasztrófákat, járványokat, és ezek ellen óvintézkedő rituálékat és kiengesztelő szertartásokat vetettek be.

Állítólag ez a megmaradt három darab i.e.83-ban tűzvész martaléka lett. Megint mások szerint ez csupán álca és valójában kimenekítették a papok a könyveket...

Reprodukált Szibilla-könyvek

Felfedezve már a könyvek értékességét, a római szenátus követeket menesztett a különböző jósdákba azzal a céllal, hogy szedjék össze a lényeges, fontos jóslatokat, hogy egy gyűjteményt alkossanak. Nemsokára megszületett a Szibilla-könyvek második verziója. De ez sem volt szerencsésebb a korábbi példányoknál. Ezt az új gyűjteményt először a helyreállított Jupiter templomban, majd Augustus császár parancsára i. e. 12-től a Palatinuson álló Apolló templomban őrizték egészen 405-ig, mikor is abban az évben Flavius Stilicho gyújtósnak használta őket. Úgy fest az Istenek most már jobb szeretnék, ha nem fürkésznék ki a kis titkaikat az emberek...

A „keresztény" Szibilla

A fentebb említett könyvek és történetek semmiféle kapcsolatban nem állnak a 12 részes, szintén görög nyelven hexameterekben írt vers- és jóslatgyűjteménnyel, amit az úgynevezett Oraculina Sibyllina írt. Ezek a jóslatok az i. e. 2. század és i. sz. 5. századokból valók, amelyben pogány, zsidó és ókeresztény eredetű történetek keverednek. Persze a próféciák között akad olyan, amely a rege Megváltó eljöveteléről, az utolsó ítéletről szól, illetve templomok, városok Róma bukásáról. Továbbá erkölcsi tanítások is találhatók benne. A legendák szerint ez a gyűjtemény a Krisztus előtt élt héber Szibilla munkája, de valódi szerzője vagy szerzői ismeretlenek.

Szólj hozzá Te is!

OLVASS TOVÁBB!

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL