KÖZÉRZET

Táplálékallergiások, étel-érzékenyek, diétázók életminősége - Növekvő probléma - 3. rész

Szerző:
Szabó Anna
A lisztérzékenység egy autoimmun betegség, mely nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető. Elnevezése félrevezető, mert a glutén nemcsak gabonafélékben van jelen, hanem a tésztafélékben, müzlikben, a magvakon található tapadásgátlókban, fűszerkeverékekben is. A levesporok, kockák, az instant kakaó, kávé, csokoládé, de még a felvágottak és a gabonapárlatok is tartalmazzák.

Az egészséges étkezés csapnivaló marketingje

A táplálékallergiások és érzékenyek, a diétázók életminősége nem csupán azon múlik, hogyan viszonyul helyzetükhöz a környezetük. Az egészséges életmóddal kapcsolatos városi legendák, a látszólag egymásnak ellentmondó vagy hiányos információk, a tapasztalathiány és az élelmiszeripar meg a vendéglátó szektor felkészületlensége is megnehezíti mindenapjaikat.

Mindnyájan kóstoltunk már szuperegészséges, de fűrészpor ízű pékárut, ízetlen és szagtalan, agyonfőzött zöldségételeket, ehetetlen reformédességeket. Azok, akik frissen csöppentek bele a kényszerű életmódváltásba, sokáig csak óvatosan próbálkoznak, de még így is rengeteg pénzt költenek a különböző alapanyagokra, élelmiszerekre, mivel úgy kell összegyűjteniük az információkat, mint valami gigantikus kirakós mákszemnyi darabjait.

Tanácstalanul állnak a tejhelyettesítőktől roskadozó polcok előtt, vagy féltucatnyi tojáspótlót próbálnak ki, egymás után vásárolják a különböző gluténmentes lisztkeverékeket és gyakran mégis elmarad a várt hatás. Újra és újra kicsattog a bőrük, felpuffad a hasuk, továbbra is rossz a közérzetük. Hiába olvassák végig az összetevőket, megfelelő tájékoztatás hiányában nem tudhatják biztosan, mit várhatnak valójában.

Érthető, hogy ha még az ajánlott termékekkel sem elégedettek, úgy még bizalmatlanabbak az olyan alapanyagokkal, melyeket nem ismertek, nem kóstoltak, nem tudják, hogyan és mire lehet őket eredményesen használni.

Így aztán a legtöbben beletörődnek, hogy betegségük és az életmódváltás ezzel jár. Megveszik a legkönnyebben elérhető, leggyakoribb helyettesítőket és próbálnak együtt élni az esetleges kellemetlenségekkel. Talán még azt is elhiszik, hogy bizony, azért nem használnak az „egészséges" élelmiszerek, mert sajnos ők ennyire rossz állapotban vannak.

Nem minden egészséges, ami gluténmentes

Akár fogyni akarunk, akár az egészségünkről van szó, fontos tisztáznunk néhány dolgot a gluténmentes élelmiszerekkel kapcsolatban.

A közismert, elterjedt gabonák mind tartalmaznak glutént - a búza, a tönköly, a rozs és a zab is. A nemesítés miatt ezek a gabonák már nem olyanok, mint amin nagyszüleink, dédszüleink nőttek fel, mivel gluténtartalmuk nagymértékben megnövekedett, fehérjéik szerkezete is megváltozott.

A gabonák gluténtartalma teszi lehetővé, hogy a pékáruk és a sütemények tésztája összeragadjon, egyben maradjon – ám sajnos ugyanezt teheti az ember bélrendszerével is. Lerakódik, összeragasztja a bélbolyhokat, beleavatkozik a bélflóra működésébe, csökkenti a tápanyagok felszívódását. Mindez gyengíti az immunrendszert, így fogékonyabbak lehetünk egyes fertőzésekre, illetve megjelenhetnek olyan tünetek, mint a hasmenés vagy székrekedés, hányinger és hasüregi fájdalom.

A hagyományosan elterjedt gabonafélék nem csupán glutént, hanem egy másik egészségtelen fehérjét, lektint is tartalmaznak. A lektin alapvetően a gabonaféléket védi a növény természetes ellenségei, például a gombák és rovarok ellen. A lektinek nagyon ellenállóak, behatolnak a test különböző szöveteibe, átjárhatóvá teszik a bélfalat.
Sajnos a lektinek megtalálhatóak mind a hagyományosan fogyasztott gluténtartalmú gabonafélékben, a hüvelyesekben, a rizsben, a kukoricában és a burgonyában, de még az álgabonákban is.

Ezt tudva, lesújtó lehet azzal szembesülni, hogy a boltokban kapható gluténmentes lisztkeverékek, egyes tojáspótlók, de még a tejhelyettesítők is biztosan tartalmazzák a fent felsorolt alapanyagok valamelyikét, leginkább kukorica-, rizs- vagy burgonyakeményítőt, esetleg szóját, olajos magvakat. Ezekkel az alapanyagokkal van tömítve a normál étrendű fogyasztók számára készült termékek jelentős része is.

De akkor mit ehetünk? Semmi sem biztonságos?

Először is legyünk optimisták – de igen, ehetünk, sőt, jól is lakhatunk, viszont fontos, hogy ne kapkodjunk, legyenek átgondoltak és átfogóak a diétás intézkedéseink.

Figyeljünk oda testünk reakcióira, tudatosan keressünk válaszokat kérdéseinkre. Ne hagyatkozzunk megalapozatlan véleményekre, híresztelésekre.

Valamit ennünk kell, viszont az nem mindegy, hogy hogyan tolerálja azt a szervezetünk, esetleges kellemetlen mellékhatásait tudjuk-e kompenzálni más élelmiszerekkel?

A diéta logikája, alternatív alapanyagok

Ne úgy gondoljunk a diétára, hogy „megvonunk" magunktól valamit, hanem úgy, hogy „átalakítunk"! Ha gluténmentesen kell étkeznünk, de rosszul reagálunk a burgonya-, rizs- és kukoricakeményítőre, a szója, csicseriborsó vagy sárgaborsó lisztre, ne csüggedjünk! Talán ezek lektin tartalma még mindig magas számunkra, de ott vannak a nemesítés és génmanipuláció által kevéssé érintett, ízletes és többnyire lúgosító hatású álgabonák, mint a köles, a hajdina, az amarant és a quinoa, melyekből kis találékonysággal süteményt, gofrit, palacsintát és kenyérféléket is készíthetünk. Sőt, a kölesből például olcsó és gyors, kellemes ízű, tejpótló ital is készíthető.

Ha az álgabonákat sem tudjuk beilleszteni az étrendünkbe, akkor nézzük át a bioboltok további kínálatát. A paleo diéta például különböző olajos magvakból, gesztenyéből, almából és szőlőmagból készült liszteket is kínál.

Akinek még a paleo diéta alapanyagai sem elfogadhatóak, annak érdemes kipróbálni a különböző zöldség- és gyümölcsőrleményeket, pl. a csicsóka-, a spárga- vagy a zöldbanán lisztet, de a főzelékeket sűrítheti a megfőtt zöldség egy részének pürésítésével, vagy valamilyen tojáspótlóval is.

A sikér és a tojás pótlására is számtalan növényi eredetű zselésítő anyag áll rendelkezésre, ilyen pl. az útifű maghéj és maghéjliszt, a tápióka és a nyílgyökér liszt, valamint a konjakliszt.

Aki nem allergiás, csak érzékeny a tejre, az a tehéntejet sikerrel pótolhatja kecsketejjel, ami ráadásul sokaknak segít az allergiaszezonban. Az otthon is elkészíthető kölestej, és a kókusztej vagy kókuszkrém is meglepően finom, sok mindenre használható alapanyag. Azok, akik bírják az olajos magvakat, próbálják ki a mandula és a mogyorótejet, mert elképesztően finom.

Fontos odafigyelnünk az olajokra és zsiradékokra is, mivel ezek nagyon fontos tápanyagok. Aki már kókusz vagy pálmazsírt használ, annak is oda kell figyelnie, hogy más jellegű olajokat is bevigyen a szervezetébe. Számtalan féle különleges olaj elérhető a boltokban. A tökmagolaj különösen a férfiaknak ajánlott, de nem mindenki tudja fogyasztani. A olívaolaj és a szőlőmag olaj kellemes ízű, többnyire nem allergizál, sőt – utóbbinak olyan magas az antioxidáns tartalma, hogy komoly segítséget jelenthet a légúti allergiával küzdő betegeknek is.

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL