Negatív téveszmék, legendák

Hajdanán valamiféle misztikus csodának tartották az ikreket, akik az emberekben nagyobbrészt félelmet, rémületet keltettek. Ennek következményeként sorsuk sokszor kiközösítés lett.

Számtalan afrikai néptörzsben torzszülöttnek tekintve - akik valamiféle bűnt vagy katasztrófát jeleznek - mindkettő gyermeket megölték. Előfordult, hogy gyermekeikkel együtt az édesanyákat is meggyilkolták és bár a férjnek megbocsátottak, alá kellett vetnie magát a kiszabott előírásoknak (pl.: speciális diéta, szexuális önmegtartoztatás).

Kelet-Afrika egyes részein, ha azt mondták egy asszonynak, hogy „Legyél ikrek anyja!" a legrémisztőbb átoknak számított.

Dél –Indiában az egynemű ikreket tartották „szégyenteljes dolognak", azt gondolva, hogy azok az anya méhében vérfertőzést követek el, ezért születésük után jelképes házasságkötési szertartás közben feláldozták őket.

Egyéb népeknél az ellenszenvet az a teória okozta, hogy az édesanyákat állatokhoz hasonlították, akik egyszerre több utódot „kölykeznek". Ezeknél a populációknál még a szülőkben is iszonyatot keltettek és szégyennek tartva a gyermekeket, mindent elkövettek, hogy letagadják őket. Az emberek már a kezdeti időktől kezdve, úgy tekintettek az ikreket váró édesanyára, mint aki „földi vagy valamiféle szellemi apával" házasságtörést követett el és ebből fogant a második gyermek. Voltak olyan helyek ahol az elsőszülöttet a család befogadta, de a másod szülőtett megtagadták, például ilyen volt az ősi Japán.

A mai Togo területén azt tartották, hogy a születésüknél jelen levő gonosz erők hatására lettek ilyenek a gyermekek, így megölték őket. Ez jellemező volt az ősi kínai nézetekre is, ahol „démon házaspárnak" tartva, a különböző nemű ikrek meggyilkolását törvény is engedélyezte. Más helyeken, például Tajvan őslakosainak körében nem sokkal a születést követően csak az ikerpár egyikét ölték meg.

A középkori Magyarországon is szégyennek, valamiféle rendellenességnek számított az ilyen jellegű terhesség és szülés. Azt feltételezték, hogy ez a rendhagyó megtermékenyülés a romlott és erkölcstelen életmód következménye. A magyar néphagyományban is számos téveszme élt a lehetséges okokról: az ikreket szülő asszony a terhessége alatt két szerszámot (ásót, kapát, gereblyét) vitt a vállán vagy páros gyümölcsöt (meggy, cseresznye, összenőtt szilva, burgonya) evett. Esetleg a népi hitvilág még oknak tekintette azt is, hogy a szülők valami bűnt követek el (a házasfelek megcsalták egymást, vagy férj a normálistól eltérően viselkedett a feleségével, esetleg pap nélkül házasodtak össze).

Pozitív hiedelmek és legendák

Voltak azonban ahol különbözőkép, de tisztelték az ikreket illetve szüleiket. Az aztékoknál külön istenségük volt az ikreknek, Dél-Afrikában a szülőket szentként tartották becsben. A történelem során az ikreknek volt, hogy szerencsés sors jutott. Erre példa Ghána, ahol, ha lányok voltak a király ágyasai vagy feleségei, ha fiúk, akkor a király elefánthajtói válhatott belőlük.

Elfogadták az ikreket az indo-európai hagyományban is, ahol komoly jelentőséget láttak egymásra való hasonlóságukban valamint egymás közötti pszichikai kötelékükben.

Nagy-Britanniában még a múlt század elején is jelen volt a termékenységgel kapcsolatos ikerhiedelem, ahol esküvőkön kivételes vendégként voltak jelen annak reményében, hogy bőséges gyermekáldást és jó szerencsét hoznak rájuk.

Több természeti népnél még ma is varázslókat, kuruzslókat, jósokat vagy orvosokat tisztelnek az ikrekben.

Az ikrek és az ókori mitológia

Az ókori mítoszok szerint az ikrek a csillagok, szellemek és az istenségek részvételével fogantak.

Például Zeusznak (görög főisten) számos földi édesanyától ikergyermeke született. A római mitológiában a legismertebb Romulus és Remus ((Mars Isten és a Vesta szüzek egyikének fiai) legendája, amelyben Róma alapítása Romolus nevéhez fűződik.

Az ikrek és az állatok kapcsolata

Több népi hiedelemben is rokonságot láttak az ikrek és az állatok között, s ezeknek az állatoknak a fogyasztása ezeknél a népeknél tabunak számított. Nyugat–Afrikában a jorubáknál az ikrek testvére a majom, a dan népcsoportnál a fekete kígyóval állnak rokoni kapcsolatban.

A leghíresebb indiai mitikus ikerpárt, az Asvinokat („Lótól születettek", „Lovasok") két madár, vagy szárnyas ló alakjában szimbolizálták. Őket gyógyítóknak tartották, akik az elnyomottakról és a gyengékről gondoskodnak. Még a mai napig is a litván falvakban élő emberek azt tartják, hogy a lovon ülő ikrek gyógyerővel bírnak.

A mai kor szelleme

Biztosan már te is hallottál róla, hogy az egypetéjű ikrek, mint ahogy nevük is mutatja egy megtermékenyített petesejtből származnak, a kétpetéjűek pedig két darab megtermékenyített petesejt eredményei. Utóbbinál, bár igen ritkán, de lehet különböző édesapja a gyermekeknek. Azonban még ma sem teljesen tisztázott a spontán egypetéjű ikerterhességek létrejöttének oka, de sok kutatás folyik annak érdekében, hogy kiderítsék ezt a talányt.