SZÓRAKOZÁS

Téltemetés, farsangolás

Szerző:
Szabó Anna
Szerencsére, elérkezett a tél utolsó hónapja is, amit egyúttal - a régi hagyományok szerint –téltemető hónapnak is szoktak nevezni. Méghozzá azért, mert február a farsang hónapja és elsődleges célja, ha hihetünk a hagyományoknak, a tél temetése, elűzése. Nem véletlen hogy az emberek már „ősidők” óta jelmezbe bújnak, hogy így riogassák el a telet és vidáman várják a tavaszt.

 

A farsang vízkereszt napjától (január 6.), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat a 16. és 17. században viszont tiltották, nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt.


A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka". Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.


Azért nem utolsó sorban, azt is érdemes megjegyezni, hogy a januári és februári időszak nem csupán farsangi, hanem báli időszak is. Úgyhogy, ha hivatalosak vagyunk egy bálra, ki ne hagyjuk ezt a fantasztikus társasági eseményt, melynek eredete szintén régmúlt időkre tekint vissza...


Egyelőre azonban maradjunk a jól ismert karneváloknál. Kedvcsinálónak néhány kép a legismertebb karneválokról...

{KEPGALERIA}

 

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL