A rovatban mindig arról folyik a szó, milyen állatot tartsunk, vagy ha már van, hogyan bánjunk vele és mit tegyünk, amikor valami gond, váratlan nehézség lép fel vele kapcsolatban. Csakhogy élnek ezen a földön olyanok is, akik szándékosan kerülik az állatokkal való együttélést. Nézzük meg, milyen okaik lehetnek.

Félelem

Az állatbarátoknak nehéz elképzelni, de bizony vannak, akik egész egyszerűen félnek az állatoktól. Ennek oka lehet korábbi rossz élmény, trauma (pl. gyermekkorában megharapta egy kutya, megkarmolta egy macska, stb.) vagy akár fóbia is állhat a dolog hátterében. Félni nem csak a kígyótól vagy a patkánytól lehet, a szakirodalom ismeri a méhektől (apifóbia), a halaktól (ichthiofóbia) és a lovaktól (hippofóbia) való beteges félelmet is. Ha valaki elszánja magát, hogy megszabadul ettől a félelemtől, szakember segítségével megteheti, egy különleges eljárás során, amit ingerelárasztásnak hívnak.

Ennek során a pácienssel előzőleg megegyeznek, hogy egy adott ideig egy számára több mint félelmetes (valójában persze nem veszélyes) helyzetben tartják, annak érdekében, hogy szorongásától megszabaduljon. Pl. egy pókfóbiával küzdő embert rengeteg, amúgy ártalmatlan pók közé zárnak. Kezdetben nagyon szorong, de ha kellő ideig a helyzetben marad, és nem menekül el, szervezete nem fogja bírni szusszal az izgulást, egyszerűen nem tud tovább félni. Ezután azt tapasztalja, hogy az oly félelmetesnek tartott helyzetben nyugodt, amiből levonhatja azt a következtetést, hogy valójában ebben a helyzetben lehet nyugodtnak lenni, valamint, hogy a menekülés a félelemkeltő helyzetek kipróbálása hasznos félelmünk csökkentése szempontjából, az azt fenntartó elmeneküléssel szemben.

Anyagi okok

Akinek a mindennapi megélhetés is gondot jelent, nem tud még további terheket a nyakába venni. Egy kisállatot mindenekelőtt etetni kell, de az oltások, gyógyszerek is sokba kerülnek. Mindenre van kivétel, láthatjuk az utcán koldulókat kutyával, ahol a kéregető rongyokban jár, de a kutyusnak tűző napon is árnyékos helyen van megterítve a fa alatt, és friss víz van a tálkájában.

Mindenesetre felelősségteljes gondolkodásra vall, ha az ember felméri, mit tud vállalni az életében, és ha nem megy, nem egy kiszolgáltatott állat rovására kísérletezik.

Rossz körülmények

Az előzőhöz hasonlóan előfordul sokszor, hogy a kisméretű, zsúfolt lakás nem ideális élettér egy állatnak, akinek mozgásra van szüksége. Vagy a lakás ugyan elég nagy, csak éppen a tulajdonos soha nincs otthon, máskor meg napokra elutazik. Ilyenkor is felelőtlenség állatot tartani, bár egy akvárium, amit a szomszéd is figyelemmel tud tartani, még beleférhet.

Allergia

Egyre többen szenvednek allergiás tünetektől és ezek közül nem keveset az állatok okoznak. Hétköznapi nyelven állati szőr- vagy éppen toll-allergiáról beszélünk, pedig nem csak maga a szőrszál, illetve a toll allergizálhat. Allergiás tüneteket válthatnak ki az állat nyálában, faggyújában, vizeletében található fehérjék, sőt a leváló hámsejtek darabjai is. Ezek a darabkák feltöredezve, elporladva sokszor a lakás állattól elzárt, távoli részeibe is eljut a légáram útján és még a legalaposabb takarítás mellett is akár évekig is kimutatható és tüneteket okozhat. A leggyakoribb e téren a macska-, illetve a kutyaszőr-allergia, előfordul azonban allergiás reakció lóra, hullámos papagájra, aranyhörcsögre és szinte minden otthon vagy a ház körül tartott állatra. Ilyenkor nincs mit tenni, szomorú szívvel meg kell válnunk a házikedvenctől.

Sajnálat

Sok állatbarát azért nem tart állatot, mert úgy gondolja, azok csak természetes életterükben érzik jól magukat. A kutyának sok hely kell, hogy szaladgálhasson, a macskának nagy padlás, ahol egerészhet, és nem azon kell aggódni, hogy mikor szalad ki a körútra vagy mérgezi meg a szomszéd. A madarak pedig repkedjenek csak az erdőben.

Antipátia

És végül vannak olyanok, akik egész egyszerűen nem kedvelik az állatokat. Nincs ezzel semmi baj, a Föld színes és sokan vagyunk rajta sokfélék. Alkalmazzuk itt is az „élni és élni hagyni” elvet és megvalósul a békés egymás mellett élés. Világbéke!