Báthory Erzsébet - vámpír vagy szadista?

A történetírás a 11. század óta számon tartja a Báthory-családot, hála egy Báthor Opos nevű vitéznek, aki remekelt bajvívásban. Mátyás király korában már a legelőkelőbb családok közé tartozott a Báthory família, sőt mi több, 1526-ra az egyik István a sok közül egyenesen beleült a nádori székbe. A 16. században azonban a család két ágra szakadt. Az ecsedi Báthoryak az ország nyugati felét, a somlyói Báthoryak pedig a keleti felét, vagyis Erdélyt birtokolták. Ám a szétszakadt család hamarosan újra eggyé kovácsolódott hála ecsedi Báthory Györgynek és somlyói Báthory Annának, Báthory Erzsébet szüleinek.

Báthory Erzsébet egy olyan családban nőtt fel, mely akkora embert adott az országnak, mint például Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király. Ennek ellenére egy dologgal mindenki tisztában volt akkoriban. Mégpedig azzal, hogy habár a Báthory család legtöbb tagja nagy köztiszteletnek örvend, akad egy-két Báthory, aki szélsőséges viselkedésével kissé kilóg a sorból.

Ilyen volt a híres Báthory Gábor, akinek szexuális kalandjaitól zengett az egész ország. Báthory Klára pedig,- Erzsébet nagynénje,- egy egyszerű íródiákba lett szerelmes, ezért férjét meggyilkoltatta, majd hozzáment alacsonyabb származású szerelméhez. Egy szó, mint száz, 1560 körül megszületett Erzsébet, aki tökélyre vitte mindazt a szélsőségességet, melyet e rendkívül tiszteletreméltó családnak tulajdonítottak.

Báthory Erzsébet, a legenda szerint, szűz lányok vérében lubickolt, csak hogy örökké fiatal lehessen, majd egy-két hajadonba még a fogát is belemélyesztette, és úgy szívta a vérüket. A rejtélyes legendák azonban sokszor meg sem közelítik a valóság véres borzalmait. Hogy Erzsébet mások vérében fürdött volna? A közel 300 tanúvallomásból több megerősíti, hogy miközben kínozta az általa választott lányokat, valóban sokszor lett az inge olyan véres, hogy le kellett váltania. Hogy fogával mások vérét szívta volna? Nem, mert nem volt vámpír. Ez azonban nem zárja ki a szadizmust. A legtöbb tanúvallomás ugyanis megemlíti, hogy élvezett kiharapni darabokat a lányok húsából majd,- Dezső Balázs udvarmester szerint,- egy menyecskével meg is etette azt. Másokat mezítelenre vetkőztetett, majd kiállította őket a hidegbe, míg nem halálra fagytak. 1611-ben napvilágot látott Újváry János vallomása, mi szerint csak úgy hordták a lányokat az udvarba. Egyeseket azzal hitegettek, hogy szolgáló lánynak kellenek, másokat azzal, hogy kalmárnak, míg voltak olyanok, akiket nem kellett még csak hitegetni sem, hiszen anyjuk önmaguktól adta oda őket az úrnőnek. Az úrnő pedig busásan megjutalmazta azokat, akik ellátták szadizmusának soron következő játékszereivel. Hogy a lányokkal ezután mi lett, bőséges információ áll a rendelkezésünkre, hála annak a 300 tanúvallomásnak, mely Erzsébet 1610-ben lévő elfogatása után került napvilágra. Egyeseket maga az úrnő vert halálra, másokat Darbulia Anna. Anna, Erzsébet szolgálója volt, bár senki sem tudja, hogy pontosan mikor jelent meg az udvarban. Számtalan tanú említi őt úgy, mint a különböző kínzások legfőbb értelmi szerzőjét. Anna és Erzsébet forró vassal égették a lányok bőrét, gombostűvel összetűzték a szájukat, hátrakötötték a kezüket, úgy, hogy végül elkékültek az ujjaik, majd addig éheztették és verték őket, míg meg nem haltak. Ezt követően elásatták őket a legkülönbözőbb helyeken. Egy sírba nem egyszer került akár több lány hullája is. A tanúvallomások szerint, egyszer még az is megesett, hogy kutyák ráncigálták ki egy halott lány sebtiben elásott darabjait. Nem véletlen tehát, hogy Magyari István, a Sárvár környéki evangélikus egyházközösségek esperese, magán az istentiszteleten fenyítette meg Erzsébetet, és kérte, hogy hagyja abba Isten elleni fertelmes bűntetteit. Erzsébet azonban mindig fölényeskedő volt, hiszen a Báthoryak vére, ha úgy tetszik, védte őt. Férje, Nádasdy Ferenc tudott arról, hogy távollétében mi folyik az udvarban, de soha sem lépett közbe, mint ahogy senki sem. Talán pont ettől olyan rejtélyes az egész. A tanúvallomások csak egy olyan esetről emlékeznek meg, amikor egy áldozat védekezett Erzsébettel szemben, és szintén egy olyan esetről, (Magyari István) amikor valaki fellépett kegyetlenkedései ellen. 1610-ben több eljárás is folyt Báthory Erzsébet ellen, Thurzó György nádor kezdeményezésére, illetve II. Mátyás király támogatásával. A nádor kérésére nyilvános lefejezés helyett,- mely csorbította volna a Báthory-család hírnevét,- élete végéig a csejtei várban volt bezárva.

Báthory Erzsébet, mint láthattuk, maga volt a megtestesült szadizmus, és gőg, mely nem ismert kegyelmet. A források alapján tudjuk, hogy nem volt férjével jó viszonyban, éppen ezért szeretőket is tartott. Mindez azonban nem elegendő indok arra, hogy valaki a totális őrületet válassza.

Mindenestre képzeljük csak el, hogy mekkora slamasztikában lennénk, ha Erzsébet vámpírként járna köztünk. Azt hiszem, nem lennének nyugodtak az éjszakáink.