A szólások és közmondások gyakorlatilag minden nyelvben létező, az egyszerű köznép körében született sommás iránymutatások, megállapítások. Sokszor első hallásra nem tudjuk őket hová tenni, hiszen nem vagyunk tisztában minden 100 évvel ezelőtti szokással és eszközzel, amit akkor használtak, sőt még az elavult szóhasználat is nehezítheti a megértést.

Egy idegen nyelv megtanulásakor ezek megértése jelentheti a legnagyobb kihívást, hiszen nem szó szerint kell őket érteni, sőt a szó szerinti jelentésük sokszor értelmetlen. A magyarul tanulók egyébként bizonyos kifejezésekkel is gondba vannak. Egyik ismerősöm például mesélte, mennyire kiakasztotta külföldi munkatársát a „szemrehányás” kifejezés. Annyira nincs mit csodálkozni rajta…

A kutyákról

A kutyák állandó szereplői a magyar szólásoknak és közmondásoknak, hiszen régen az emberek nagy részének volt legalább egy, mivel házőrzőként vagy munkakutyaként szükség volt rájuk. Nézzünk hát néhányat!

Amelyik kutya ugat, az nem harap. – Ez szinte már közhely. Igazságtartalma erősen vitatott, ugyanis a kutyák félelemből ugatnak. Általában azért megfigyelhető embereknél és állatoknál is, hogy az alattomos típus csöndben van a támadás /cselekvés kezdetéig, míg a nagyhangú, határozottnak tűnő egyéneknek sokszor csak a szájuk nagy, valójában nem cselekednek (kutyák esetében nem bántanak).

Egyik kutya, másik eb. – Ez az „Egyik tizenkilenc, másik egy híján húsz.” kutyás megfelelője. Mivel az eb és a kutya szinonimák, ezzel a mondással azt akarják kifejezni, hogy két dolog vagy személy közül egyik se jobb a másiknál, mindegyik ugyanolyan hitvány.

Eb ura fakó. – Na, ez például sokaknak lehet az „elsőre nem esik le” kategória. Most akkor milyen kifakult gazdája is van ennek a kutyának? Valójában eredeti jelentése az volt, hogy a kutyának egy másik kutya az ura. Ehhez hozzáértődött, hogy aki éppen kimondja ezt a mondatot az nem kutya, tehát neki ne parancsoljon senki.

Kutyából nem lesz szalonna. – Hogy miért pont szalonna, az nagyon jó kérdés, talán mert a kutya szereti (ez csak az én agyszüleményem…). A lényeg, hogy a rossz emberek nem javulnak meg soha. Ebben lehet valami, én sem hiszek a „holnaptól jó útra térek” című mesében. Meg aztán, bár lehet fejlődni, senkinek nem változnak meg az alaptulajdonságai, idővel lehiggadhat sok szempontból, de a teljes átalakulás felejtős.

A kutya is jó dolgában veszik meg. – Nagyon igaz mondás. A hirtelen jött siker, pénz vagy jómódba való beleszületés nem éppen veszélytelen emberünk józan ítélőképességére nézve. Kevesen tudják kezelni a hirtelen az ölükbe hullott milliókat, mikor eddig a rezsire is épp, hogy futotta. A legtöbben ilyenkor (mintha csak az eredeti állapotot akarnák visszaállítani szegénységtudatuk miatt) ész nélkül elköltik a szerzett pénzt, és közben semmi látványos és értelmes dologra nem ruháznak be.

A macskákról

A macska is elég gyakori jelenség volt falun (is) annak idején, még babonák is kötődnek hozzá. Nézzük hát, mit gondoltak erről méltán népszerű házi kedvencről régen!

Hét élete van, mint a macskának. - Eredetére csak teóriák vannak, hiszen kissé keveredik a misztikum a valósággal az erről szóló leírásokban is. Ami biztos, nagyon szívós állatok, magasról leesve sem történik semmi bajuk, többségük jól viseli a fájdalmat is. Egyesek szerint „biztosan tudhattak valamit”, hiszen az ókori Egyiptomban szent állatként tekintettek rájuk. Van, ahol 9 életet írnak, nem 7-et.

Kerülgeti, mint macska a forró kását. – A macska is azért sündörög a forró étel körül, mert nem hagyja nyugodni, hogy ott van, de közben fél is tőle. Olyan helyzetekre illik ez a szóláshasonlat, mikor valaki nem mer valamit egyenesen kimondani vagy határozottan megtenni, mivel kínos vagy kényes lehet a téma, és fél a következményektől.

Nem árul zsákbamacskát. – Vagyis nyílt lapokkal játszik, őszintén megmondja, amit akar. A mondás eredete egészen a középkorra nyúlik vissza, amikor zsákban árulták a kismalacokat. Sokan úgy próbálták átejteni a vevőt, hogy malac helyett macskát raktak a zsákba, és ha nem szabadult ki a zsákból, sikerült is az átverés.

Jóllakott macska nem fog egeret. – Az állatvilágban nem divat a felesleges vadászat, ezért egy jól táplált állat (általában) nem erőlteti meg magát ilyen téren. Persze átvitt értelemben is igaz, amit az ember megkap otthon, azért nem megy a szomszédba. Az emberek sem szeretnek fölöslegesen erőlködni.

Mindig talpra esik, mint a macska. – A macska testfelépítése lehetővé teszi, hogy nagy magasságokból is képes legyen a talpára érkezni. A köznyelv ezért az ügyes, találékony embert hasonlítja hozzá.

Lehetne még sorolni a népszerű szólásokat és közmondásokat, hiszen rengeteg van belőlük. Fontos tudni róluk, hogy sokféle variáció létezik mindegyikről, nem csak a macska életeinek számáról vannak különböző elképzelések.