Az ismert tudós, dr. Rupert Sheldrake Az élet új tudománya című művében felveti, hogy valamennyi rendszert az energián és az ismert anyagi tényezőkön kívül láthatatlan szervezőerők is irányítják. Ezt a láthatatlan mezőt morfogenetikus mezőnek nevezte el. E mezők nem a szó normális értelmében vett energiával bírnak, mivel hatásaik átjutnak a tér és idő gátjain, ami a normális energia áramlásában akadályt jelentene. Távolra éppen úgy hatnak, mint közelre. Feltevése szerint, ha egy faj egyede elsajátít egy új viselkedési mintát, ez megváltoztatja az adott faj oksági mezejét, legalábbis enyhe mértékben. Ha e viselkedés elég sokáig ismétlődik, akkor "morfikus rezonanciája" kihathat az egész fajra.

Miből érzi meg a kutya, hogy gazdája éppen elindult hazafelé? Honnan tudja sok macska már kora reggel, hogy aznapra bejelentették az állatorvoshoz? Hogyan találják meg a lovak a hazavezető utat számukra teljesen ismeretlen területeken keresztül is? A kötet sok-sok érdekes példát felvonultatva mutatja be az állatoknak a tudomány mai állása szerint megmagyarázhatatlan képességeit, egyben magyarázatot is próbál keresni rájuk.

Amikor Peter Edwards hazaér az angliai Wickford nevű települése közelében fekvő tanyájára, ír szetterei csaknem mindig a kapuban üdvözlik. Felesége szerint gyakran előfordul, hogy tíz-húsz percet várnak ott rá, mindenesetre már jóval az előtt ott vannak, hogy az országútról ráfordulna a házához vezető útra. Neki már évek óta fel sem tűnik a kutyák viselkedése, elintézi annyival, hogy „Mindjárt itthon lesz Peter, a kutyák kimentek a kapuhoz.”

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a kutyák pusztán az otthon várakozó embertől származó jeleket veszik át. Vannak olyan esetek, amikor az ember hazatelefonál, és megmondja, mikorra várható. Ilyenkor megváltozhat az otthon lévők érzelmi állapota, és ez testnyelvi és egyéb információkkal szolgálhat a kutyák számára. Egyes kutyák azonban akkor is várják a hazatérőt, amikor az otthon maradottaknak fogalmuk sincs az érkezés időpontjáról.

Különleges szaglás?

A legtöbb kutya orra jóval érzékenyebb, mint a miénk, és valószínűleg sokkal messzebbről megérzik a gazdájuk vagy annak járműve szagát, mint egy ember. De vajon milyen messziről? A kutyák általában arra használják az orrukat, hogy a földet szaglászva valamilyen nyomot kövessenek. Ahhoz azonban, hogy valakinek a hazaérkezését kiszagolják, a levegőbe kellene szimatolniuk. Tételezzük fel, hogy megfelelő a széljárás, és a kutya kint van a szabadban, vagy nyitott ablaknál van a lakásban. Vajon milyen messziről tudja megérezni egy közeledő ember vagy autó szagát? A legjobb becslések szerint ez még az angol vérebnél is jóval kevesebb, mint másfél kilométer.

Vagy hallás?

A legtöbb kutya jobban hall, mint mi. A számunkra észlelhetetlen magas hangokat is hallják; a kutyasípok is ilyen magas frekvencián működnek. A távolabbi hangokat ugyancsak jobban meghallják. Ha azonban az ember különböző időpontokban, különböző buszokkal vagy vonatokkal utazik, akkor az állat nem tudja a hang alapján megmondani, hogy rajta van-e a gazdája egy bizonyos buszon vagy vonaton.

Esetleg telepátia?

A telepátia szó szerint távérzékelést jelent, ahol a görög ’tele’ szó a távolságra, a ’pathé’ pedig az érzésre (pl. szimpátia) utal. Ha a kutyák telepatikusan reagálnak a gazdájukra, akkor valahogyan fel kell fogniuk gazdáiknak azokat a gondolatait vagy érzéseit, amelyek a hazaindulással járnak. Ez lényegében háromféleképpen valósulhat meg:

1. Egyes kutyák csak akkor reagálnak, amikor a gazdáik hazafelé tartanak, és természetesen az ő tudatukban is az van, hogy hamarosan hazaérnek. Úgy is mondhatnánk, hogy a kutyák megérezhetik gazdájuk közelgő jelenlétét, és reagálhatnak, mondjuk, két vagy tíz perccel a gazdi visszatérése előtt, ami független attól, hogy mikor indult el hazafelé az illető.

2. Előfordulhat, hogy a hazafelé tartó ember csak keveset gondolkodik vagy kevés érzelem alakul ki benne a hazaúttal kapcsolatban; lehet, hogy beszélgetésbe merül valakivel, vagy valami más köti le a figyelmét. Vannak azonban olyan állomásai az utazásoknak, amikor előtérbe kerülnek a hazamenetellel kapcsolatos érzések és gondolatok – amikor például leszáll a repülőgép, partra száll az ember egy hajóról, vagy leszáll a buszról, vonatról. Létezhetnek kutyák, amelyek ebben a szakaszban kapnak el gondolatokat és érzéseket.

3. A telepátia legszélsőségesebb megnyilvánulásáról akkor beszélhetnénk, ha a kutyák képesek lennének megérezni a gazdájuk hazatérési szándékát, és már akkor reagálnának, amikor a gazdi elindul hazafelé, sőt amikor még csak készül a hazaútra.

Az a helyzet, hogy mindhárom mintázat elég gyakori. Vannak olyan kutyák, amelyek pár perccel a gazdájuk érkezése előtt kezdik el őt várni. Lehet, hogy meghallják őt, vagy kiszimatolják a szagát, a telepátiának pedig semmi köze nincs a dologhoz. Amikor azonban a kutya több mint öt perccel előbb jelez, akkor komolyan kell venni a telepátiás hipotézist, különösen akkor, ha a kutya csukott ablaknál is jelez, és nem hagyatkozhat a szimatára meg a szélirányra, amely nagymértékben befolyásolhatja a szagok és hangok terjedését.

Másodszor: vannak olyan kutyák, amelyek akkor reagálnak, amikor az ember leszáll a hajóról, repülőgépről, vonatról vagy buszról, és megkezdi hazaútja utolsó szakaszát. Láttunk már példát olyan kutyákra, amelyek akkor reagálnak, amikor a polgári repülőgépek személyzete és utasai földet érnek, sok másik pedig akkor jelez, amikor a gazdája kiszáll a hajóról, leszáll a vonatról vagy a buszról.

Végül pedig úgy tűnik, hogy vannak olyan kutyák, amelyek már azelőtt megérzik a gazdájuk hazaindulási szándékát, hogy az illető ténylegesen elindult volna.