Amikor allergiás a gyerek...

Az allergia

Az allergia nem más, mint az immunrendszer eltúlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normál esetben semmilyen káros hatással nem lennének a szervezetre. Az allergéneknek széles skálája ismert, leggyakoribb ezek közül a pollen, az állati szőrök, a penész, különféle élelmiszerek, vegyszerek, stb. Az, hogy az allergia tünetei milyen formában, és mely területen jelentkeznek, függ attól, hogy mely szervben történik az allergiás reakció. A levegő segítségével terjedő allergének (atkák, pollenek) általában a légutakban váltanak ki káros reakciót, így előfordulhat orrfolyás, tüsszögés (szénanátha), de akár asztmaszerű köhögés, nehézlégzés is. A vegyszerek, különféle kémiai anyagok leggyakrabban a bőr felszínén okoznak allergiás tüneteket. Ilyen az ekcéma is, mely bőrpírral, nedvedző kiütésekkel járó, égő-viszkető bőrgyulladás. Az ételallergia jellemzően gyomorpanaszokat: hasfájást, hasmenést, hányingert idéz elő. Súlyosabb esetben az allergiás tünetek nem lokalizálódnak egyetlen szervre, hanem testszerte megjelennek, szélsőséges esetben akár halált is okozva. Mind ez utóbbi elkerülése, mind pedig az életminőség javítása érdekében fontos, hogy az allergiára, és az azt okozó allergén kilétére mielőbb fény derüljön, megfelelő kezeléssel ugyanis a tünetek visszaszoríthatók, és akár évekig tartó tünetmentes állapot érhető el.

Megelőzés

Az allergiára való hajlam öröklődik, de sokat tehetsz a megelőzésért már a terhesség ideje alatt, sőt azt megelőzőn is. Néhány alapszabály, amellyel hozzájárulhatsz az allergia elkerüléséhez:

Gyermekkori ételallergia

A csecsemők emésztőrendszere fejletlen, kevesebb emésztőnedv termelődik, a bélmozgások még gyengék. Az étel tovább időzik a bélben, s ha a nem megfelelően megemésztett fehérjék kijutnak a szervezetbe, ott az immunsejtekkel találkozva az egész testre kiható allergiás reakciókat okoznak. Az allergiás tünetek leggyakrabban kiváltó élelmiszerek gyermekkorban a tej, a tojás, gabonafélék, apró magvas gyümölcsök. Az élet első 4-6 hónapjában a legjobb, ha a csecsemő kizárólag anyatejet eszik. Amennyiben ez nem megoldott, tanácsos hipoallergén tápszerekkel táplálni, különösen abban az esetben, ha a szülők között előfordult már allergia. A hozzátáplálás időszakában a baba ételeid ne sózd, és ne cukrozd! Lehetőleg kerüld a konzerv bébiételeket, és a dobozos tejpépeket. Egyéves korig ne kapjon a gyermek tehéntejet, mézet, apró magvas gyümölcsöket, olajos magvakat. Süteményeket, csokoládét, füstölt ételeket, chipset pedig minél később, 3 éves kor után jutass csak számára.

A leggyakoribb allergiák gyermekkorban

Lisztérzékenység: Más néven cölikália. Jellemzően a hozzátáplálás időszakában fedezik fel, amikor a baba már lisztet tartalmazó ételeket is kap. Elsődleges tünete a hasmenés, okozója a glutén egyik összetevőjével szembeni túlérzékenység. Emiatt a lisztérzékeny betegek szigorúan csak gluténmentes élelmiszereket fogyaszthatnak. Kaphatóak ilyen élelmiszerek az üzletekben, de a háztartásban is kiválthatóak a gabonafélék más 
alapanyagokkal, például rizs-, kukorica-, burgonya- és szójakészítményekkel. 

Ekcéma: Más néven atópiás dermatitisz. Már csecsemőkorban megjelenhet, száraz, hámló, kipirosodott bőr, apró kiütések formájában. Súlyosabb esetben a kiütések váladékoznak, vagy épp ellenkezőleg: a bőr olyannyira kiszárad, hogy szétreped. Kiváltó oka a legtöbb esetben ismeretlen. Lehet valamilyen kémiai anyag, de állatszőr és étel is okozhatja. Ha a viszketés miatt állandósul a vakarózás, a bőr megvastagszik. Gyermekeknél jellemzően az arcon, és a hajlatokban fordul elő, de megjelenhet bárhol a testen. Többféle kenőcs, táplálék kiegészítő áll rendelkezésre a kellemetlen tünetek enyhítése céljából, ám egyénenként más és más az, ami beválik. Ekcémás gyermek esetében ne használj illatosított kozmetikumokat, kerüld az öblítő használatát, és igyekezz kitapasztalni, mi váltotta ki a tüneteket!

Szénanátha: Megjelenése leginkább az óvodáskorra tehető. Megfigyelhető, hogy az ekcémás csecsemők később gyakran szenvednek szánanáthától, majd fiatal felnőttkorban allergiás asztmától. Jellemző tünetei az elhúzódó légúti megbetegedések, könnyezés, szemviszketés, orrdugulás. Vérvételes, vagy bőrteszttel egyértelműen megállapítható, hogy mely pollenekre allergiás a gyermek. Ezek jelenlétekor célszerű minél kevesebbet tartózkodni a szabadban, és kerülni a hosszú ideig tartó szellőztetést, vagy a ruhák nyílt térben való szárítását. Ha mindez nem elég, szakorvos írhat fel gyógyszereket, orrspray-ket, melyekkel a szénanáthás időszak elviselhetőbbé tehető.

Ha allergiás a gyerek

A tudomány mai állása szerint az allergia sajnos nem gyógyítható, de megfelelő odafigyeléssel, a szabályok betartásával a legtöbb tünet visszaszorítható, teljes élet élhető. Allergiás gyermekednek az életkori sajátosságainak megfelelően magyarázd el, miért más ő, mint a többi kis társa. Ne engedd, hogy az allergia félénkké, visszahúzódóvá tegye! Tudatosítsd benne, hogy ő sem kevesebb másoknál. Dicsérd őt kitartásáért, ügyességéért, amiért egyedül is képes a betegségét kezelni, pl. a kiütéseit bekenni, stb. Ügyelj arra, hogy előnye se származzon a betegségéből, ne engedj meg ne neki több mindent pusztán azért, mert allergiás. Ha bármilyen ételallergiában szenved, mindig legyen nálatok olyan élelmiszer, amelyet ő is elfogyaszthat, legjobb, ha még étterembe is visztek magatokkal otthon készített ételt. Az óvodában, iskolában hívd fel a gondozók, szakácsok, stb. figyelmét arra, hogy még kismennyiségben sem találkozhat az allergizáló anyagokkal. A gyógyszerei mindig legyenek kéznél, használatukat részletesen, írásban magyarázd el a gondozó személyzetnek. A gyermeknek tudnia kell, hogy akkor sem fogadhatja el a számára tiltott ételeket, ha szívesen kínálják, vagy, ha nagyon éhes. Az allergia az egész családra nagy terhet ró, elég ha csak a tünetek okozta kellemetlenségekre, a differenciált főzésre, vagy a drága gyógyszerekre gondolunk. Ezt azonban sosem szabad éreztetni a kis beteggel, ellenkező esetben bűntudat fogja gyötörni, minden bajért magát fogja okolni.