Székrekedés, a kínai orvoslás tükrében

A kínai hagyományos orvoslás szerint a gyomor és a lép-hasnyálmirigy páros szervként dolgozik együtt. A gyomor kapja az ételt, és folytatja a szájban megkezdett lebontási folyamatot. A régi kínaiak azt mondták, hogy a gyomor „tiszta esszenciát” választ ki, amelyet a lép-hasnyálmirigynek továbbít, hogy az vérré és csí-energiává alakítsa.

A félig átalakított táplálékot a gyomor további feldolgozásra a belekbe küldi, a felszívódás a lép-hasnyálmirigy erejétől függ. A „lép-hasnyálmirigy ereje” kifejezés napjainkban valószínűleg a vékonybélbe kiválasztott hasnyálenzimek minőségére és mennyiségére vonatkozik.

A diszharmónikus gyomor kínai szakkifejezéssel „túlmelegszik”, melegét a hűsítő italok és a nedves ételek csillapítják. Csakhogy ezek az ételek gyorsan legyengítik a lépet és a hasnyálmirigyet, amely jin szerv lévén rendkívül érzékeny a nedvességre, és általában javára válnak a melegítő, szárító ételek. A harmónia érdekében az a legbölcsebb táplálkozási megoldás, ha nem hevítjük túl a gyomrunkat, így nem lesz szükségünk rengeteg vízre és hideg italra.

A ritka és/vagy renyhe bélmozgás általában a szervezet két egyensúlyzavarának egyikére vezethető vissza:

1. Többlet jellegű székrekedés

A székrekedés legáltalánosabb fajtája, oka a meleggel vagy pangással járó máj-többlet. A máj melege jellegzetesen felszárítja a testnedveket, a széklet száraz, kemény, a test nehezen bír szabadulni tőle. A belekre ható meleg jeleinek egyike a sárga lepedékkel fedett száraz, piros nyelv.

A máj pangása akadályozza a csí szabályos áramlását, aminek következtében csökken a perisztaltika, a belek izmainak hullámzó mozgása. Pangás esetén a nyelv lepedéke vastag, míg színe a normálistól (világos piros) a lilás vagy kékeszöldes árnyalatba játszó sötétpirosig változhat.

A máj-többlet csökkentését elősegítő táplálkozási irányelvek közé tartozik a húsok, zsírok és más, nehéz ételek korlátozása, valamint a különböző tisztító, serkentő ételek előtérbe helyezése. A meleg hűtésére és perisztaltika fokozására alkalmas növényi hashajtók közé tartoznak a keserű purgálók, mint borbolyagyökér, a kínairebarbara-gyökér, a kaszkarabokor kérge, spanyolul „szent kéreg” és a gyermekláncfűgyökér-tea – utóbbi nagyon enyhe hashajtó. Legjobb ezeket a növényeket nyugtató-puhító füvekkel vegyíteni, amelyek védik a bélfalat: vékonyabb, tisztább nyálkaréteggel helyettesítik a székrekedés során összesűrűsödött vastag nyálkaréteget. A lágyító édesgyökérnek más tulajdonsága is van: harmonizálja a keserű füvek esetlegesen erőteljes hatását, és enyhe hashajtó.

Közismert recept, amikor azonos mennyiségű hashajtó növényből, például kaszkarakéregből, nyugtató magból, például lenmagból és édesgyökérből készítünk főzetet, amelyből naponta 2-3 csészével iszunk.

Súlyos esetben, a krízishelyzet megoldásáig több étel alkalmazása is lehetséges; idült székrekedésnél minden nap fogyasszunk egyet vagy többet az alapvetően teljes gabonából, zöldségből és a máj-többlet megszüntetésére alkalmas ételekből álló diéta mellett. A hashajtó gyógynövények mindkét esetben felgyorsíthatják a gyógyulási folyamatot, de nem a végtelenségig; az emésztés egészsége érdekében meg kell szüntetni a máj többletének a fokozását.

2. Hiányos székrekedés

Az okozza, hogy a testben nincs elegendő jin-folyadék és/vagy vér. Bármi legyen is a hiány oka, a szervezet a bélben lévő táplálék nedvességéből pótolja, amivel szárazságot, majd székrekedést idéz elő. Néha segít, ha valaki több vizet iszik, de az alapproblémát nem oldja meg. Jethro Kloss több mint fél évszázaddal ezelőtt a belek síkosítását ajánlotta székrekedés ellen, mégpedig száraz (minimális vízben főtt) gabonafélék alapos rágásával, ezen kívül tiltotta az étkezés közben ivást.

Amikor az ételt alaposan megrágjuk, és nem hígítjuk fel, a nyállal átjárt táplálék, nemcsak a beleket síkosítja, hanem a lépet és hasnyálmirigyet is erősíti, amely ennek hatására több enzimet bocsát a belekbe. Ez még jobban síkosít, javítja az emésztést, növeli a rendelkezésre álló tápanyagok mennyiségét, így több, dúsabb vér termelődik. További eredménye, hogy a szervezetben erősödik a nedvek szállítását végző csí. Ez a táplálkozási forma megtanít helyesen enni, hiszen a száraz étel egyébként nehezen fogyasztható. Segíti, ha néhány szélsőségesen száraz ételt, például teljes kiőrlésű kekszet vagy rizsszeletet iktatunk az étrendbe.

A hiány-székrekedést azért nehezebb kezelni, mint a máj-többlet típusút, mert a többlet egyszerű kihajtása helyett sokkal hosszadalmasabb folyamatról van szó: jin-nedveket és/vagy vért kell termelni. A hiány-székrekedés egyszerre vonultatja fel a vér- és a jin-hiány tüneteinek teljes skáláját: élénkpiros vagy halvány nyelv, sápadt arc és ajkak, piros orca, a nyelven nincs lepedék, vagy csak kevés, sovány testtípus. Leggyakrabban nőknél fordul elő. A jin-nedvek termelését a következő ételek fokozzák: köles, rizs, tengeri növények, fekete bab, cékla, burgonya, sajt és disznóhús.

Makacs székrekedésnél kiváló hatást érhetünk el fekete szezámmaggal; legfeljebb egy evőkanállal főzzünk az ételbe, vagy szórjuk rá, naponta kétszer. Végszükség esetén hatásos lehet lefekvéskor egy kávéskanál ricinusolaj, de a gyógyító magokkal ellentétben alig hat a hiány-székrekedés forrására. Terhesség alatt mellőzni kell, mert vetélést okozhat.

Kerülendő ételek

Legyen bármelyik típusú a székrekedésed a következő ételeket feltétlenül kerüld: valamennyi sütőporral készült élelmiszer, alkohol, tea, élesztővel sütött kenyér (használj kovászos, „esszén”, vagyis csíráztatott kenyeret), finomított „fehér” ételek, mint a csak fehér lisztből sütött tésztafélék, fehér cukor, fehér rizs.

Korpa és beöntés

Székrekedés kezelésére gyakran használunk különböző gabonakorpát, és bár megszüntetik a tüneteket, a megelőzéshez hosszú távon sokkal értékesebbek a teljes gabonák. A gabonafélék fitinsava a korpában gyűlik össze, ezért még a mértékletes korpafogyasztás következtében is megnő a szervezet fitinsav-koncentrációja, és feléli a cink-, valamint a gabona főzés előtti ázatása semlegesíti a fitinsavat.

Ha a belek többlet melege okozza a székrekedést, értékes lehet a beöntés és a bélöblítés. A súlyosan hiányos egyének (sápadtak, gyenge a pulzusuk, nyelvlepedékük vékony vagy nincs) mellőzzék, vagy csak válsághelyzetben alkalmazzák ezeket a vizes kezelési eljárásokat; rendszeres használatuk végső fokon mindenkit legyengít. A beöntést vagy bélöblítést követő napokban feltétlenül olyan ételeket kell fogyasztani, amelyek erősítik a bélflórát.

Testmozgás

Az ülő életmódtól renyhe lesz az emésztés, elnehezül a test. A rendszeres mozgás erősíti az izmokat és a reflexeket, élénkíti a bélmozgást. A testmozgás elégeti a májtöbbletet, és javítja a folyadék-anyagcserét.

Forrás

Paul Pitchford: Gyógyító táplálkozás
Édesvíz Kiadó

„Az étel mindig megfelelően működik, bár a hatása kevésbé markáns, sokkal gyengédebb, mint a gyógynövényeké és más gyógyszereké. Ugyan lassabban fejti ki a hatását, de sokkal alaposabban befolyásolja a test valamennyi rendszerét. Ha megelőzésre és kezelésre helyes étrendet állítunk össze, kevesebb gyógyszerre lesz szükség – ha szükség lesz egyáltalán.”

A Gyógyító táplálkozás a kínai orvoslás és táplálkozástudomány hagyományait társítja a növényi étrend gyógyító hatásaival foglalkozó modern nyugati kutatásokkal. Ez a korszakalkotó munka átfogó és értékes ismeretekkel gazdagítja olvasóit az egészséggel, az étrenddel, az alternatív gyógyítással, valamint számtalan növényi és állati eredetű táplálék gyógyító tulajdonságaival kapcsolatban.

Paul Pitchford tanár, táplálkozáskutató az ősi hagyomány szellemében inaskodással, a kelet-ázsiai orvostudomány mestereinek személyes útmutatása mellett szerezte szakképzettségét. Több mint három évtizedes működése alatt a távol-keleti filozófia egyesítő, holisztikus megközelítését ötvözte a Nyugat főbb táplálkozásterápiai elméleteivel, amivel új távlatokat nyitott az egészség és a gyógyítás előtt. A szellemi tudatosságot és az ebből fakadó útmutatást tartja a sokszínű élet, így a táplálkozás lényegének.

További információt a könyvről idekattintva,
az Édesvíz Kiadó honlapján találsz >>