Gyerekduma pár hónaposan?

Az újszülött első hangjai élesek, tagolatlanok. A környezet ezeket panaszhangoknak tekinti, és jelentést tulajdonít neki, ezért aztán közbelép (eteti, simogatja, stb.). A kezdeti egyhangú színezet kezd változni; a második hónapban a csecsemő környezetében élők már meg tudják különböztetni, hogy mikor van valami baj, és mi a nyugalmi helyzetet kísérő örömhang. Beavatkozásuk különbözőségével ezeket a jelzéseket megerősítik.

A hangadás sokáig nem önálló megnyilvánulás, hanem egy globális reakció része. (Egész testével felel a gyerek. Rugdalózik, kapálózik, megfeszíti magát, stb.) Ebben a korban még nem tekinthető sem a hangadás, sem a globális reakció szándék kifejezésének. A csecsemő nem közöl semmit, egyszerűen él. Az életmegnyilvánulásainak a környezet ad jelentőséget, ezzel kondicionálja (tanítja) a célzott hangadást.

 

Hallás és hangképzés felfedezése

A harmadik hónap végéig semmi nem mutat arra, hogy a gyerek összefüggést élne meg a hangképző mozgásai, és a saját hangja között. A süket csecsemő ugyanolyan színezetű és intenzitású hangokat ad, mint a halló. Ennek a hónapnak a végén kezd megmutatkozni a különbség, mikor is a halló csecsemő felfedezi a kapcsolatot a hallás és a hangképzés között. (Elkezdi utánozni a saját hangját.) Kezdetét veszi a játék a hangképzéssel, ami a 4-5. hónaptól a mászás kezdetéig, a gyerek kedvelt tevékenysége. Az artikuláció a tárgya a játékának. Ezeknek a mozgásformáknak, amiből később a hangok lesznek, már van előtörténete. (Pl. ajakhangok-m,b,p – a szopó mozgás folytatása; a foghangok-t,d – a nyelvnek a szopás során kialakult mozgást ismétlik.)

Az, hogy a gagyogás játék, az valószínűsíti, hogy a jelzésértékű hangok (éhség, fájdalom) továbbra is megmaradnak. A gagyogás hatására azonban a jelzőhangjai is átalakulnak, és differenciáltabbak lesznek. A csecsemők sokkal több hangot képeznek, mint amennyi az anyanyelvükben szerepel, és esetleg a környezet meg tud különböztetni (több mint 200 féle hang). (Pl.: kísérlet az afrikai b-b- re) A gyerek ebben a korban minden hangot kipróbál, amit a hangképző szerveivel létre tud hozni. Csak azok a hangok maradnak meg, amiket a környezetében hall, a többi kiesik. (Szenzitív időszak! – Idegen nyelvű szövegeket érdemes hallgattatni a gyerekkel, felmérések szerint ebben az esetben a kiejtése anyanyelvi szintű lesz.) Ekkor kezdi el a gyerek igazából utánozni a beszédet. Elkezd hosszabb hangsorokat képezni, olyan hanglejtéssel, arckifejezéssel, ahogy a felnőttek beszélnek.

 

Amikor érti már, mit beszél a külvilág

A hatodik hónapban a beszédértés is kezdetét veszi. Elsőnek a hanghordozást, az érzelmi színezetet érti meg. (Kedves hang-öröm, mérges hang- szomorú, esetleg sír) Ilyenkor még helyzetekben tájékozódik, akár idegen nyelven feltett kérdésre is ugyanolyan reakciókkal válaszol. A szavak tiszta megértését, a tiszta beszédmegértést megelőzi olyan helyzetek megértése, amelynek a beszéd egyik összetevője.

Nyolchónapos kortól megérti a kérdést, felszólítást, de csak bizonyos helyzetekben. (Helyszín, hangsúly, személy, stb.) Az inger együttes összetevői folyamatosan lemaradoznak. A kilencedik hónap végén már testhelyzettől függetlenül hajtja végre a felszólításokat, a 10. hónapban már sem a megszokott környezetre sem a személyre nincs szüksége.

A gagyogásban, mint játék megjelenik a hangkettőzés. A kettőzött ajakhang az, amit a gyerektől a környezete elvár (ma-ma, pa-pa) ez pozitív visszajelzést biztosít neki, így megerősíti a gyakorlását. Ez már a beszéd kezdete. A gyerek lassan rámutatásra, megnevezésre, közlésre is használja a „beszédet”.

 

Önálló szavak

A gagyogásból kiemelkedő első szavak 1 éves kor körül jelennek meg. A gyerek beszédfejlődése itt még lassú. A 16. hónapra 8-15 szót tudnak, az élénk beszédfejlődésű gyerekek 30-40 szót tudnak. A megértett szavak száma azonban ennél sokkal több. Az aktív szókincset a gyerek utánzással sajátítja el. Egy mozdulatot utánoz a hozzá tartozó szóval (pohár).

Kezdetben a beszéd egyszavas mondatokból áll. A második életév második felében ugrásszerűen meggyorsul a beszéd fejlődése. A szókincs ötszörösére-tízszeresére nő. Ez a néhány hónap a beszédfejlődés fordulata. A gyereknek megjön a beszédkedve. Mintha rájönne arra, hogy a beszéd eszköze a kapcsolatteremtésnek. Az egyéni eltérések jelentősek lehetnek. Akadnak gyerekek, akiknél ez a fordulat a harmadik életévben van. Két és fél éves korukban a gyerekek többnyire rendelkeznek a beszédkészséggel és szókinccsel, amellyel közvetlen környezetükben elboldogulnak.

Kérdezz szakértőnktől!

Ha kérdésed merült fel a cikk témájváal kapcsolatban, kérdezd szerzőjét, Szőke Melinda korai fejlesztés tanácsadót. Tovább!

Amennyiben 18 hónapos koráig a gyermek nem szólal meg egyáltalán, nem mond szótagokat, nem utánoz hangokat, keressenek fel egy szakembert. A megkésett beszédfejlődéssel, amikor kevés szót mondanak a gyemekek, nem beszélnek folyamatosan, 3 éves kor után foglalkoznak a logopédusok.

Felhasznált irodalom:
Mérei F.- V. Binét Á. : Gyermeklélektan, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999.