Állati szerelem

Hogy melyik fajta hogyan viselkedik, az nem csupán az állat lelkiállapotától függ, nagyon sok minden múlik a környezeten és a biológiai adottságokon is. Ha sokat kell küzdeni a hétköznapokban, a hím hamar továbbáll, hogy újabb utódokat nemzzen – mert számára a legfontosabb a fajfenntartás.

Háremek

Sok emlősnél természetes, hogy a hímnek valódi háreme van, ráadásul a nőstények önként vállalkoznak a „munkamegosztásra”. Ennek oka, hogy ezek az állatok (zebrák, gazellák, és még sok más növényevő) állandó veszélyben élnek, és csoportosan könnyebben birkóznak meg a nehézségekkel. Így aztán érthető, hogy a nők az erős férfi köré csoportosulnak. Persze az állatok nagy része nem ennyire „társas lény”. Gyakori eset, hogy a hímek között azért zajlik versengés, hogy kié legyen a jobb adottságú terület, amely több nőstényt vonz be.

Egynejűek

Sok állatfaj asszonyai azonban nagyobb területen élnek, meglehetősen elszórva. Hímjeiknek nehezére esne több nőstényt ellenőrizni állandóan, így aztán gyakran beérik egyel. Ilyen tisztességes házasságban él a legtöbb madárpár.

Családi összetartók

Vajon miért van az, hogy az együtt vonuló vándormadarak monogámok? Hiszen több száz kel együtt útra, és pihenőiken együtt alszik az egész csapat (vérbeli házasságszédelgők biztosan kihasználnák az alkalmat). E madaraknál azonban más a helyzet. Az állandó költözés miatt ugyanis sokkal többet kell törődni a fiókákkal, ezért az apának is részt kell venni a nevelésben. A szülők így aztán jóban-rosszban együtt maradnak.

Pingvin, a csapodár

A pingvinek között is divat az egynejűség, ám ők forróbb vérűek, mint gondolnánk. Kutatók megfigyelték, hogy letelepedés után a nőstény elmegy halászni, és általában nem tér vissza, csak néhány nap múlva. Ekkor párja ujjongva fogadja, szemmel láthatólag alig bírta ki annak távollétét. Igen ám, de mi történt közben? A bohó hím magányában egy kicsit körülnéz, és gyakran megesik, hogy udvarolni kezd egy másik nősténynek. Próbálkozásai leggyakrabban kudarccal érnek véget, 100-ból általában 92-szer. Mire tehát a mit sem sejtő nőstény hazaér, a hím mintaférjként fogadja.

Hímek és nőstények

Tudósok megfigyelték, hogy nemcsak a helyi adottságok döntik el, hogy egy vagy több fajra az egy- vagy többnejűség lesz a jellemző. Attól is függ, hogy alkatilag mekkora különbség van a hím és a nőstény között. Ha szinte hasonló a méretük, akkor házasságukban is egyenrangúak lesznek, ha viszont túl nagy a különbség, akkor a hím több nőstényt vonhat igája alá.