ÁLLATI CUKISÁGOK

Kutyafutta meg a kutya fája...

Szerző:
Szabó Anna
Kedvenc gyerekkori filmjeink között minden bizonnyal akad legalább egy, aminek főszereplője egy kutya. Sokan így is választottunk társat, hiszen milyen édes, amikor 101 kis dalmata, vagy éppenséggel egy aprócska Szuzi és Tekergő emlékeztet kölyökéveinkre. Ám a kutyaválasztás, majd vásárlás vagy örökbe fogadás fenekestől felforgatja az életünket.

 

Legtöbben reményeink szerint boldogabbak leszünk, és teljesebb életet élhetünk, később döbbenünk csak rá: ennek feltétele, hogy kutyánk is boldog legyen, amihez neki is teljes életet kell biztosítanunk! Nos, sokaknak ez most úgy tűnik, enyhén szólva luxus és túlzás a kutya boldogságával és lelki életével foglalkozni, de mindjárt pontosítok és világos lesz, hogy ez valóban nekünk, gazdiknak az érdekünk. Egy boldog, de legalábbis kiegyensúlyozott ebzet napi programja nem tartalmazhat olyan elemeket, mint lakberendezés, főként nem lomtalanítás és rongálás. Szintúgy mellőzi a gazdi egész napos keresését, főként nem hangos ugatással fűszerezve, ami kertes házas övezetben sem vicces, lakótelepen pedig még annyira sem! Egy jól tartott kutya számára a séta élmény, ahogyan a gazdinak is, és nem egyenlő egy erőltetett menettel, amitől a gazdi az ortopédián köt ki fájó csukló izületével…. Nos, röviden és kizárólag a leggyakoribb problémákat felvetve, talán körvonalazódik a dolog, miért jobb egy boldog kutya gazdájának lenni?

Mi szükséges ahhoz, hogy kutyusunk könnyen kezelhető, kiegyensúlyozott legyen?

Bizalom, rendszeresség, sok mozgás és korlátok, melyeket mi állítunk elé, valamint tanulás – kizárólag pozitív megerősítéssel. A kutya szívéhez az út - nem újdonság – a gyomrán át vezet - nagy segítségünkre lehet az első napokban a „varázsvirsli”, mely már kis adagokban is csodákra képes. Mindezek mellett tartsuk be, hogy az állatot korának, súlyának és egészségi állapotának megfelelően etetjük. A jutalom falatokat számítsuk bele a napi ételmennyiségbe és kizárólag a bizalom építésére, majd később valóban jutalmazásra használjuk! A bizalom kiépítésének ugyan második, de mégis fontosabb eleme a kutya sétáltatása, az együtt végzett testmozgás, ami a kutyának nem kifejezetten sport, inkább élménygyűjtés, a gazdinak pedig jó alkalom az eb lefárasztására és tanítására. Használjuk ezt ki és lehetőleg rendszeresen, ugyanazon időben sétáltassuk kedvencüket.


A séta elsőszámú szabálya tehát a rendszeresség, a második a biztonság! A sétának ugyanúgy, mint minden más tevékenységnek, vannak kellékei. A kutya biztonsága érdekében használjunk pórázt, és ne sajnáljuk az időt arra, hogy kutyánkat megtanítsuk kultúráltan pórázon közlekedni, hiszen szerencsés esetben ezt a tevékenységet még tíz-tizenöt éven keresztül fogjuk együtt gyakorolni. Ha kutyánk a séták során húz, rángat, netán a környék minden kutyájának beszólongat, akkor a közös testmozgás rémálommá, majd száműzötté válik, aminek egy frusztrált eb és végül egy csalódott gazdi lesz az eredménye. Ilyenkor, ha van rá lehetőségünk, még a séta előtt egy kis labdázással fárasszuk le a kutyát, majd következetesen gyakoroljunk vele - ha szépen sétál velünk, ne feledjük dicsérni. A séták során, főként, ha már szépen össze szokott a páros, lehetőség van nyugodt terepen a gyakorlásra.

Remek alkalom a gyakorlásra, amit a kutya suliban, esetleg egy könyv segítségével is otthon megtanult az eb pl.: „Ül!” „Fekszik!” „Marad!”, de a behívás vagy élelem megtagadás is szerepelhet a repertoárban. Amennyiben sikerül a kutyát fizikailag és szellemileg is jó alaposan lefárasztani, bizonyosak lehetünk benne, hogy otthon egy bűbáj, kedves és engedelmes kis jószág lesz belőle. Ne feledjük, hogy kutyánk habitusától függően jó szolgálatot tehet a szájkosár, hiszen nem minden kutyás vagy szimplán járókelő tud „kutyául”. Ha nagy testű, esetleg picit konok ebünk van, készüljünk úgy, hogy senkinek ne okozhasson még véletlenül sem sérülést. Lehetőség szerint a séta kellékei között szerepeljen valamilyen alkalmatosság a kutyapiszok eltakarítására, hiszen a séta nem az udvarunk kutyapiszoktól való mentesítésére szolgál. Ahogyan otthon, úgy közterületen is takarítsunk fel kedvencünk után.


Hidegben, melegben más-más apróságokra lehet szükségünk


Hidegben, esetleg sózott utakon használjunk kis cipőt, és kis testű kutyusokra adjunk valami meleg kabátkát. Melegben pedig vigyünk magunkkal vizet, vagy ha vannak ivó kutak a séta útvonalon, akkor összecsukható tálkát, és itassuk meg barátunkat, ha igényli. Ugyan hazánkban szerencsére már kötelező chippel jelölni minden ebet, mégis, ha kedvencünk „elkolbászolna”, jó szolgálatot tesz a nyakörvén egy telefonszámmal ellátott biléta!


Tegyük a sétáinkat maximálisan biztonságossá!


A rendszeres séta a felsoroltakon kívül segít kiskedvencünk súlyának karbantartásában, és ami még ennél is sokkal fontosabb, az ízületeinek védelmében (mintsem az agyon reklámozott izületvédő táplálék kiegészítők). Mint láthatod kedves Olvasó, kutyát tartani valóban nagy felelősség, de ennél is nagyobb öröm - ne foszd hát meg magad tőle. Aki cikkünk kapcsán kedvet kapott a sétához, de nincs hozzá kutyája, képességeit kamatoztathatja bármelyik menhelyen, ahol a gazdira váró kutyák áhítoznak egy kis foglalkozásra - bár a gondozóktól telhető legjobb ellátást kapják, de sokuknak egy kiadós séta már luxus. Keresd fel a hozzád legközelebb eső ilyen intézményt, és próbáld ki magad, alkalmas vagy-e arra, hogy boldoggá tegyél egy kutyát, és részesülj az ő öröméből.

 

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL