UTAZÁS

Sanghaj a futurisztikus űrváros

Szerző:
Szabó Anna
Sangháj, a Kínai sárkány feje gyakorlatilag minden rekordot megdöntött és a 21. század „globális metropoliszaként” lépett a színtérre. Pár évtized alatt egy igazi ultramodern, futurisztikus város nőtt ki a rizsföldek helyén.

Kína legmodernebb és legnyüzsgőbb városa a Chang folyó deltájánál fekszik, pontosan ott, ahol a folyó 5500 kilométeres útja után a Csendes-óceánba érkezik. A hihetetlen gyors fejlődés során a városban három éven belül három új metróvonal és egy ultramodern repülőtér épült, melyet a világ első mágneses vasútja köt össze a belvárossal. Az óváros utcácskáiból hamar felhőkarcolókba költözött Sanghaj lakossága, hiszen a város szinte már csak felhőkarcolókból áll. A három- négy emeletes ház fogalma lassan ismeretlen lesz a sanghajiak számára. A statisztikák szerint 1990-ben még csak 150 ilyen toronyház volt, ma már 2500, és ez a növekedés ugyanilyen szédítő ütemben folytatódik.

Sanghaj óriási épületei között található a Kelet gyöngye-torony, melynek három gömbből álló acél ás irizáló üvegszerkezete már az űrkorszakot idézi.

A Jin Mao toronyház pedig a világ egyik legszebb felhőkarcolója, mely tökéletesen egyesíti a nyugati posztmodern stílust a buddhista pagodák klasszikus építészeti követelményeivel. Ez az irodaépület 426 méter magas és 88 emelet van. Nem véletlenül, hiszen Kínában a nyolcas szám a bőséget jelképezi. Az épület 53. emeletén a fényűző Grand Hyatt Hotel található, mely a sok rekord között a világ legmagasabb szálloda címet is birtokolja. Az épület neve is szimbolikus jelentésű: jin aranyat vagy gazdagságot jelen, mao pedig sikert.

Ebben a több ezer éves történelemre visszatekintő országban Sanghaj egy modern találmány. 1842-ig csak egy álmos kis halászfalu volt, majd az első ópiumháború végén a britek kereskedelmi kikötőt alapítottak itt. Sanghaj rövid időn belül virágzó nagyvárossá nőtte ki magát, melyet brit, amerikai és francia körzetekre osztottak. Mindegyik nyugati közösség független volt a kínai törvényektől, és mindegyik idehozta a saját tapasztalatát, kultúráját és építészetét. Ennek eredményeként nyerte el többek között a „Kelet Párizsa” titulust is. Sanghaj atmoszférája olyan varázslatos lett, hogy gyakran használták hollywoodi filmekben díszletként. Sanghajnak ezt a részét a második világháború alatt a japánok szinte porrá zúztak, de mára teljesen újjászületet, és szebb, mint valaha. A város fő vásárlóutcája a rakparttól indul, és az éjjel-nappal nyüzsgő embertömeg, az ezernyi üzlet vakító neonfényei is az új Kína jólétét igazolják.

Ha valaki azt kérdezi, hogy maradt-e még itt valami a régi Kínából, akkor a válasz erre, hogy nem sok. Majdnem minden elveszett. A káprázatos pagodákkal övezett Örömök kertjét azonban, mely az egykori kínai falucska büszkesége volt, valahogy megkímélte a terjeszkedő betonrengeteg. A kert rekonstrukciója során azonban nem igen vették figyelembe a kínai tradíciókat, és jobbára egy giccses turistalátványosságot csináltak belőle.

Sanghaj az ókori kultúrából ugyan már nem sokat mutat, de ettől függetlenül különös élményt nyújt villódzó fényeivel, szín kavalkádjával, pezsgő életével, és az ultramodern építészeti stílusával.

A cikk az Alexandra Kiadó – A világ nagyvárosai című könyve alapján készült.

 

 

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL