LELKIPATIKA

A gyógyszerek azért hatnak, mert hiszünk bennük

Szerző:
Szabó Anna
Elképzelhető, hogy a placebók részben azért működnek, mert reményt ébresztenek a betegekben. A beteg bizonyos megkönnyebbülést érez attól a tudattól, hogy van valami, ami segíthet rajta, és ez a pozitív elvárás elegendő, hogy elfojtsa negatív érzéseinek egy részét. Különösen, ha a gyógyszert minden nap szedik.

 

Bizonyos értelemben olyan ez, mintha a beteg minden nap reménnyel töltődne fel. Ám a remény belülről fakad. Abból merítjük, amiben hiszünk. Ezért a gyógyító erő nem csupán a reményből fakad, hanem abból a képességünkből, hogy tudunk reménykedni. Bármit remélünk, bármiben vagy bárkiben hiszünk, az meg tud gyógyítani bennünket. Ám a kulcs az elme erejének munkába fogásához az, hogy felismerjük: az számít, mire koncentrálunk, mit gondolunk, és mit hiszünk. A dolgoknak tulajdonított jelentés az, aminek gyógyító ereje van, nem pedig maguknak a dolgoknak. A hatalom mindnyájunkban meg van.

A jelentés fontossága


Nincs semmi orvostudományi oka annak, hogy egy képregény figura hatására jobban gyógyulnak a gyerekek sebei, mégis ez a helyzet. A figura jelentéssel bír a gyerek számára, és a gyerek gondolatai azok, amelyek gyorsítják a seb gyógyulását. Ha valakit például egy hatalmas géppel kezelnek, amely szikrákat és villámokat bocsát ki, valószínűleg jobb eredményt érnek el vele, mintha tablettát adnának neki, még akkor is, ha mind a gép, mind a tabletta placebo. Nem a gép vagy a tabletta gyógyít, hanem a róluk alkotott felfogásunk. A gyógyító erő jórészt bennünk, magunkban rejlik. Abban a képességünkben, hogy el tudjuk dönteni, hogyan tekintsünk a dolgokra, és milyen jelentéssel ruházzuk fel őket.


Kék és rózsaszín


A tabletták színéről alkotott elvárásainknak is hatása van arra, hogy mennyire hatékony az adott gyógyszer. A Cincinnati Egyetem munkatársai kék és rózsaszín élénkítő és nyugtató tablettákat teszteltek 57 egyetemi hallgatón. Valójában mindkét „gyógyszer” placebo volt, de természetesen ezt az egyetemisták nem tudták. A kék „nyugtatók” 66 %-ban bizonyultak hatékonynak, a rózsaszínek viszont 26 %-ban. A kékszín két és félszer eredményesebben váltott ki nyugalmat, mint a rózsaszín. Mi a kéket általában megnyugtató színnek tartjuk, de egy másik kultúrában, ahol a kéknek más a jelentése, más hatást várnánk el tőle. És tényleg más hatása van.


Az sem mindegy, hol élsz


Meggyőződéseinket kultúránk határozza meg, ezért a placebo-hatás aszerint változik, hogy hol élünk. Egy amerikai kísérletben, amely a migrénkezeléseket vizsgálta, a placebo injekciót kapott betegek 33,6 %-ának enyhült a fájdalma, míg a tablettát kapott betegek esetében ez az arány csak 22,3 % volt. Az USA-ban tehát a placebo injekció másfélszer jobban működik, mint a placebo tabletta. Európában más a helyzet. Egy vizsgálat során a tablettát szedő betegek 27,1 %-a számolt be javulásról, de azoknak, akik injekciót kaptak, csak 25,1 %-a. Európában tehát a tabletta hatásosabb, mint az injekció.


Jobb vagy rosszabb – fejben dől el!


Az elménk még az aszpirin hatását is befolyásolja. Az angliai Keele Egyetem munkatársai 1981-ben 835 nőt vizsgáltak meg, és azt találták, hogy ha a tablettán valamilyen márkanév szerepel, jelentős különbségek mutatkoznak az aszpirin hatásosságában. A kísérletben kétfajta aszpirintablettát használtak – az egyiket egy jól ismert márkanévvel látták el, a másikra annyit írtak: „fájdalomcsillapító”. A kísérlet meglepő eredményt hozott: a márkanévvel ellátott aszpirin hatékonyabb volt, mint a márkanév nélküli, jóllehet mindkettőben ugyanaz volt a hatóanyag.

Amikor valaki lenyel egy gyógyszert, az a fontos, hogy mit gondol róla. Vagy azt fogja hinni, hogy működik, vagy azt, hogy nem. De az, amit hisz, befolyásolja majd a gyógyszer hatását! A placebo gyógyít. Ez tény. De az igazi erő belőlünk fakad. A placebók szimbólumok, amelyekhez reményteli gondolatainkat társítjuk. A gondolatok azonban a sajátjaink!

 

Vedd be az összes placebódat!


Egyes betegségek esetében négy tabletta hatékonyabb, mint kettő. Sok kísérlet bizonyította, hogy négy placebo jobb, mint kettő. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyógyszerek sem hatékonyak, ha a beteg az orvos által előírt idő előtt abbahagyja a szedésüket. A józan paraszti ész is ezt diktálja. Mindig be kell venni a gyógyszert, amikor az orvos mondja, és szedését a kezelés végéig folytatni kell. A kísérletek tanúsága szerint a placebók ugyanígy nem fejtik ki teljes hatásukat, ha szedésüket idő előtt abbahagyják. Néha lustaságból azt gondoljuk, már enyhültek a tünetek, rendbe fogunk jönni, és nem vesszük be az összes gyógyszert, amit kellene. De néha kétségek törnek ránk, hogy ezt vagy azt „kellene” csinálni. Az ilyen kétségek okozzák a visszaesést.


Az számít, amiről tudsz


Óriási a gondolatok hatalma: a műtét vagy az injekció akkor fejti ki a legerősebb hatást, ha tudunk róla, hogy megkaptuk. Ha a legerősebb gyógyszert titokban, vagy alvás közben kapjuk meg, nem lesz olyan hatásos, mintha tudnánk róla, hogy megkaptuk. Az emberi tudat képes arra, hogy a gyenge gyógyszer is jobban hasson, egy semleges anyag úgy működjön, mint egy erős gyógyszer, vagy az álműtétek hatása olyan legyen, int a valódi operációnak. Az elme képes meggyógyítani a testet!

David R. Hamilton
Az elme gyógyító ereje
(Édesvíz Kiadó)


David R. Hamilton gyökeresen új szemléletű könyve a vizualizáció, a hit és a pozitív gondolkodás erejéről és az emberi testre gyakorolt hatásairól. Gyógyítsd meg te is a tested az elméd erejével!

Ma már kétségbevonhatatlan tény, hogy gondolataink, érzelmeink és meggyőződéseink nem pusztán szubjektív képzetek az elménkben, hanem valódi kémiai és fiziológiai változásokat idéznek elő az agyban és az egész testben. Ebből pedig az következik, hogy képesek vagyunk elménk erejével meggyógyítani a testünket.


 

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL