PASISZEMMEL

Velünk karácsonyozik az anyósom!

Szerző:
Szabó Anna
„Mennyire csodálatos! Végre kettesben karácsonyozunk, először, mióta együtt vagyunk! Mit mondasz, Drágám? Hogy édesanyád ide jön?! Persze, semmi baj… így csak még csodálatosabb lesz…”

 

Imádta a karácsonyi készülődést, és ez, férfiról lévén szó, különösen nagy dolog volt. Nagyon azért nem lehetett ezen csodálkozni, hiszen az ég már a névválasztásába is belekódolta, hogy az ünnepek legszebbike lesz a kedvence mind közül. Karácsony Karcsi most is az ablaknál állt, és szórakozott mozdulatokkal kevergette a habos kakaóját, miközben a sűrű havazást nézte. Ahogy a táj egyre porcukrosabb lett, eszébe jutott, hogy először tölti kettesben a karácsonyt barátnőjével. Régóta várt erre, és most végre megadatik. Eljátszott a gondolattal, hogy mennyi mindent csinálnak majd közösen a 24-ét megelőző napokban, és megfogadta magában, hogy ügyel majd az ünnep szépségére, és nem hagyja, hogy a készülődés belőle is olyan idegroncsot faragjon, mint az emberek legtöbbjéből. Az orrában már szinte érezte a sülő sütemények illatát, amikor álmodozásából felriasztotta a szobaajtó nyíló hangja, és a küszöbön megjelent a hajvasalóval felfegyverzett kedvese. Nézte, ahogy a tündéri alak elhalad mellette, és kecsesen belép a fürdőszobába. „Ja, valamit elfelejtettem mondani az előbb” – hallatszott ki a lány hangja. „Anyukám velünk karácsonyozik az idén.” A mondat hallatán az ablakhoz visszaforduló férfinak a torkán akadt a kakaó, a kinti, fehér táj pedig egy csapásra szürkébe öltözött.

A menüsor előzetes megemésztése

Még saját magát is meglepte, hogy mennyire nehezen barátkozott meg a gondolattal. A bejelentést követő éjjel alig aludt valamit, folyamatosan az járt a fejében, hogy miként zúzta porrá kedvese néhány szóval az általa már jó előre megálmodott ünnep szívmelengető képét. Pedig szerelmének alapvetően aranyos ötlete volt az, hogy mivel nem akar a pasija és az anyja között választani karácsonykor, ezért összefésüli a két szereplőt egy helyen. Csak hát, amit egy férfi egyszer eltervez, abban nem lehet változás, különben a feje tetejére áll a világ. A gondosan összeállított karácsonyi étlap – stílusosan szólva – máris ment a levesbe. Károlyunk élt-halt a halért, anyóspajtás viszont inkább halt tőle, ha csak egyetlen falatot is le kellett csúsztatnia a torkán. Ezért aztán a ponty még legalább januárig a mélyhűtőben tátog tovább, ő pedig mehetett újfent sorba állni kacsáért, ami ráadásul extra kiadást is jelentett. De mint kiderült, ez csak a csúcsdísz volt bosszúságai viharvert karácsonyfáján.

Felborult menetrend

Ahogy teltek a napok, és a karácsony közeledtével az anyós is mind közelebb lopódzott a lakáshoz, Kareszban úgy nőtt a feszültség és az aggodalom. Nem éltek nagy házban, így aztán három embert már éppen többnek tartott a kívánatosnál – legalábbis állandó tartózkodásra. Többször sóhajtva agonizált azon, hogy miként borul majd fel az ő gondosan megszerkesztett napirendje. Nem parádézhat egy szál alsónadrágban a nappali közepén, nem vonulhat el akkor a fürdőszobába, amikor ő akar, a távirányító feletti uralmáról pedig végképp lemondhat. És mindehhez még mosolygós képet is kell vágnia! Természetesen anyuka látogatása miatt minden korábbinál gondosabban át kellett nyalniuk a lakást – karácsonyi nagytakarítás címszó alatt -, és még így is biztosra merte volna venni, hogy a vendégségbe érkező házisárkány már a második percben panaszkodik majd valami kósza porcica miatt. A hab az ünnepi torta tetején pedig az volt, hogy a nője megkérte arra, hogy ugyan menjen már ki az édesanyja elé a pályaudvarra, ő ugyanis szeretné még az utolsó simításokat elvégezni a lakáson, hogy a drága anyuci mindent rendben találjon.

Lopott csók a karácsonyfa árnyékában

Miközben a vasútállomás felé autózott, az alapvetően jámbor lelkületű Károlyban újabb rémisztő felismerés ütötte fel a fejét. „De hogyan és mikor szexelünk majd?” – mondta ki hangosan, túlüvöltve a rádióból kiszűrődő muzsikát. Mostanság amúgy sem volt elkényeztetve: a csaja a karácsonyi készülődés okozta stresszre hivatkozva nagyívben kerülte a testi kontaktust. Ezt egyébként sem értette, hiszen férfiként tudta, hogy a stressz levezetésének az egyik legjobb módja egy kis ágytorna, és fel nem foghatta, hogy ezzel a nők miért nincsenek így. A hét szűk esztendő pedig most végképp beköszönt, hiszen leendő anyósa is ott lesz velük, hogy együtt, áhítatosan énekeljék el a Csendes éjt. Kicsit még azon is morgott, hogy a saját otthonában, mint valami besurranó szerelem-tolvaj, majd lopottan, titokban kell néhány meghitt pillanatot találnia szerelmével – a kölcsönös, hangos örömszerzés szóba sem jöhet. Komor kedve ellenére a fogadáskor igyekezett elbűvölően mosolyogni, de érezte, hogy a vigyora lassan vicsorba torzul.

Megkönnyített bevásárlás

„Figyelj” – hívta félre a barátnője egyik nap a konyhába, miközben a szobából épp az egyik brazil szappanopera 2443. epizódja üvöltött elviselhetetlen hangerőn. „El kellene vinned anyukámat vásárolni. Én még sem mehetek vele, hiszen nekem is venne ezt-azt karácsonyra”. Karesz érezte, hogy megroggyan a lába. Jó férfiként alapvetően is nehezére estek a beszerző körutak, a mostanit meg végképp a háta közepére kívánta. Félelmei be is igazolódtak. Az elképzelései szerint 1-2 órás körút az egész délutánt igénybe vette. Egyrészt anyuka közel sem egy életerős fiatalember tempójában közlekedett, másrészt még a fából faragott angyalkák kiválasztásánál is hosszan töprengett az ár-érték arány kérdésében, így Karcsi néha úgy érezte, ez a vásárlás sosem ér véget. Miközben jövendő anyósa a leárazott termékek között vadászott serényen, hősünk nosztalgiázva gondolt vissza azokra a karácsonyokra, amiket otthon, a családja körében töltött el.

A szenteste fénye

És végül elérkezett december 24-e! Ahogy a feldíszített, kivilágított karácsonyfában gyönyörködtek édes hármasban, Karcsi ránézett a barátnőjére. Abban a minutumban lett világossá számára, hogy megérte áldozatokat hoznia az elmúlt napokban, ugyanis szerelme arca fényesebben ragyogott a fenyő összes díszénél. Ez pedig annak volt köszönhető, hogy az édesanyja is ott volt velük szenteste. És mivel szerette a lányt, ezért ez sokkal fontosabb volt neki a saját kényelménél. Egyúttal pedig be is kellett vallja magának, hogy annyira nem volt szörnyű ez a néhány nap, mint ahogy azt várta. Persze, ettől azért még boldogan segített kedvese anyucikájának akkor, amikor a drága mama végül csomagjaival megindult a pályaudvar felé. Boldog Karácsonyt a Hölgyeknek – és az anyósoknak is!

 


 

Szólj hozzá Te is!

OLVASS TOVÁBB!

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL