Éva titokzatos sírja

Az iráni zarándokok, akik természetesen előzőleg Mekkát is felkeresték, még gyerekkorukban hallottak arról nagyszüleiktől, hogy Éva ebben a sírkertben van eltemetve. A temető bejáratánál a következő kék felirat olvasható: A hely, ahol Éva anyánk nyugszik. A bibliatudósok szerint semmiféle archeológiai bizonyíték nem került elő az évek során, ami alátámasztaná az elméletet, miszerint valóban Ádám hitvesét temették el Dzsiddában. A legenda ennek ellenére szájhagyomány útján terjedve tovább él.

Egyes kutatók azt állítják, hogy a város nevét egy arab szóról, a dzsaddáról kapta, amely nagyanyát jelent, ez pedig szerintük egyértelmű utalás Évára. Sami Nawar, a város kultúráért és turizmusért felelős megbízottja úgy véli, pusztán legendáról van szó, ám az is elismeri, hogy az elmélet az utóbbi időben sok tudós érdeklődését keltette fel. Nawar a város történetének talán legszakavatottabb ismerője, és nagyon szívesen mesél a legendáról azoknak, akik hozzá fordulnak információkért. Interjúiban többször hangsúlyozta, hogy Dzsidda talán a „legnőiesebb” város az egész muzulmán világban, mivel az Éva-kultusz az itt élők egész életét áthatja. Az itteni férfiak kevésbé harciasak, lobbanékony természetűek, mint a többi muszlim ember, és jóval megértőbbek és türelmesebbek a nőkkel, mint bigott társaik. Itt a nők több szabadságjogot élveznek, mint a muzulmán országok nagy részében.

Nawar arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes utánanézni, mit ír szent könyvük, a Korán ebben a témában. A Korán részletesen tudósít Ádámnak és Évának a paradicsomból való kiűzetéséről, arról azonban már nem olvashatunk benne, hogy ez után konkrétan hol is telepedtek le. Az arab hagyomány azonban úgy tartja, hogy miután az első emberpár elkövette az engedetlenség bűnét, és Éva unszolására ettek a tudás tiltott fájának gyümölcséből, az édenkertet elhagyva különböző helyekre kerültek. Ádám Mekkába, az iszlám szent városába érkezett, amely csupán 70 kilométerre fekszik Dzsiddától. Itt aztán Allah parancsának megfelelően megépítette a Kába-szentélyt, amely napjainkban is a muzulmán kultúra legfontosabb műemlékének számít. Ide zarándokolnak el életükben legalább egyszer a hívek, és itt mondják el imáikat, naponta ötször a szentély felé fordulva.

Ádám később egy Mekkában lévő dombra ment fel, hogy megbánja bűneit, és ez után Allah engedélyezte neki, hogy ismét találkozzon feleségével, akivel az Arafat-hegyen újították fel kapcsolatukat. Az arafat szó arabul egyébként azt jelenti: tudni. Ez a legenda tehát arról számol be, hogy Éva Dzsidda közelében járt, ez pedig megmagyarázza, miért gondolják úgy sokan ma is, hogy ebben a városban lett eltemetve.

Az elmúlt évezredek során több arab és nyugati utazó jegyezte le, hogy járt Dzsiddában, ahol saját szemével látta Éva (arabul: Hawwa) sírját. A Kr. u. 9. században élt történetíró, al-Fakihi azt mondja, hogy Mohamed próféta két társa, Ibn Abbász és Ibn Masszúd is említést tettek mesterüknek Éva temetkezési helyének létezéséről. Egy 12. századi utazó geográfus és költő, Ibn Jubayr arról értesült, hogy Éva sírja fölött egykor díszes emlékcsarnok állt. Ezt azonban még a modern idők beköszönte előtt lerombolták, így ma már nem tudni, pontosan melyik sírban is nyugszik az ősanya. William Dever, az Arizonai Egyetem professzora szerint egyáltalán nem ritka jelenség a muzulmán világban, hogy egyes sírkerteket szentek nyughelyének vélnek, a tudományos bizonyítékok azonban eddig még egyetlen ilyen vélekedést sem igazoltak. Ez azonban nem szegi kedvét a Mekkába látogató zarándokoknak, akik közül sokan manapság is útba ejtik Dzsiddát, hogy Éva emléke előtt tisztelegjenek.

Szeretnél még több ilyen és ehhez hasonló rejtélyes esetről olvasni? Akkor mindneképpen vedd meg a HIHETETLEN MAGAZIN aktuális számát!