A mai Arizona területén kb. 50 000 évvel ezelőtt egy óriási meteorit csapódott be, hatalmas lyukat vájva a Föld felszínébe. Az űrből érkező csillag egy 1,2 kilométer átmérőjű, és 180 méter mély gödröt hagyott maga után. A tudósok szerint a meteorit 72 ezer km/óra sebességgel közeledett, és a becsapódás ereje tízszer nagyobb volt, mint a Hirosimára ledobott atombombáé. A becsapódás után a nikkel és vas összetételű, 300 000 tonnás meteorit széthullott és megolvadt. Érdekesség, hogy a kráter alja annyira hasonlít a Hold felszínéhez, hogy az Apollo űrhajósai sokszor itt gyakoroltak, és itt próbálták ki a holdjárókat is.
Nagy meteoritok átlagosan 1300 évente csapódnak be a Föld felszínére. A világ legnagyobb egyben maradt meteoritja, amely valószínűleg szintén a történelem előtti időkben csapódott be, 60 tonna súlyú, és a namíbiai Grootfontein közelében található. A második legnagyobb 30 tonna súlyú, és Grönland nyugati részére zuhant. A Kanadában található Pingualuk tó (pingualuit kráter) is egy meteor becsapódás következményeként jött létre. A kb. 1 millió évvel ezelőtt keletkezett 250 méter mély lyukat a természet vízzel töltötte fel, hogy begyógyítsa a sebet.
A türkmenisztáni Karakum sivatag lakatlan közepén, a világtól elzárva található Darvaza. Ez tulajdonképpen egy hatalmas, száz méter átmérőjű és több mint húsz méter mély égő lyuk, amit „Pokol kapujá”-nak neveznek. Az üreg mélyén több tucatnyi éve ég a tűz, ami folyamatosan látható. A Darvaza üreg nem természeti képződmény, hanem egy szerencsétlenül végződött szovjet kísérleti robbantás eredménye. 1971-ben egy gyakorlat során a földalatti barlang beomlásaként jött létre, aminek következtében hatalmas mennyiségű gáz szivárog folyamatosan a felszínre. A geológusok úgy döntöttek, hogy helyesebb meggyújtani a gázt, mint a levegőbe engedni a mérgező anyagot. A szovjetek alaposan alábecsülték a szakadék méreteit: az első vélemények szerint néhány hét alatt el kellett volna égnie a gáznak, ehhez képest 1971 óta folyamatosan lángol.
A külszíni bányák szerte a világon hatalmas sebeket idéznek elő a földfelszínen. Sok művelés alatt áll, de sok már kimerült. Oroszország, Szibériai részén található a Mirnij gyémántbánya, amely 525 méter mély, és 1200 méter átmérőjű hatalmas fejtés. Az Oroszország Szibériai részén lévő Mirny gyémántbánya, a legnagyobb mesterséges üreget eredményezte a Föld felszínén, mivel 525 méter mély, és 1200 méter átmérőjű. Oroszországban találtak pár szép gyémántot is, de ott inkább az ipari gyémánt mennyisége a nagy világviszonylatban.
A Kanada északnyugati egészén elhelyezkedő Diavik-bánya a világ egyik legnagyobb gyémántkitermelő területe. Mivel a terület gyémántjai egy magmatikus kőzettel borított, úgynevezett kimberlit-kürtő belső falaiban helyezkednek el, így a hatalmas és rendkívül mély kürtő mellett építették ki fúrással és robbantásokkal, illetve több tízmillió tonna kőzet megmozgatásával a bányát.
OLVASS TOVÁBB!
Berlin milliárdokat fektet az ivóvíz biztosításába
Minden egyes berlini naponta 120 liter vizet fogyaszt el....
UTAZÁSFedezd fel az albán riviéra rejtett gyöngyszemét, Ksamilt!
Az Albán Riviéra csillogó partvonala mentén fekszik egy érintetlen gyöngyszem, amely felfedezésre vár - Ksamil. Kristálytiszta vizével,...
UTAZÁSEzért nő az áramszünet kockázata Európában
Több hasonló incidens történhet Európa-szerte....
WC- papír is szerepel a menün egy osztrák étteremben
Egy vendéglátó megelégelte, hogy senki nem tud a láthatatlan költségekről, így az étlapra írta őket....
UTAZÁSTop 8 ámulatbaejtő kilátással rendelkező szálloda a nagyvilágban – Káprázatos fotósorozat!
Legtöbben sok időt töltünk a tökéletes nyaralás kiválasztásával. Mindenki azt a szobát szeretné, ahonnan nagyszerű a kilátás, ezé...
UTAZÁS10 természeti jelenség, melyeket nem a Photoshop hozott létre - Káprázatos képsorozat
Bolygónk egy különös és csodálatos hely, telis tele gyönyörű tájakkal. Még nagyon sok minden fel sem fedeztünk ebből a meseszép vil...
Adja meg születési időpontját!
VAGY
EZT EL KELL OLVASNOD
ÁLLATI CUKISÁGOK