Mániákba menekülve

Főleg olyan emberek esnek áldozatul, akik védtelenek a mindennapi stresszel szemben, nem tudnak felülkerekedni a munkahelyi vagy magánéleti problémákon. Akik nem érzik jól magukat a munkahelyükön, nem elégíti ki őket a munkájuk, akik magányosak, és még sorolhatnánk. Az ilyen szenvedélybetegek legtöbbször saját nyomorúságuk elől menekülnek valójában. Leginkább azokat fenyegeti a veszély, akik egyfajta álomvilágban élnek, és nem hajlandók tudomást venni a valóságról. Gyakran a munkájukat sem tudják elvégezni, anyagi problémákkal küszködnek, és lassan, de biztosan tönkreteszik önmagukat.

Szenvedés a szenvedélytől

Ráadásul a társadalom eltűri ezt a szenvedélyformát. Ugyan ki háborodik fel egy televízió mániás férfin? Legfeljebb a partnere. Jóformán fel sem tűnik, hogy a képernyő előtt tölti az életét, éjszakánként pedig rémálmok kínozzák. A nő, aki mindig a legújabb divat szerinti ruhákat viseli, jól öltözöttnek tűnik, olyannak, aki sokat dolgozik és sokat is keres. Ki gondolná, hogy a ruházkodás a szenvedélyévé vált, hogy ezen kívül nem törődik senkivel és semmivel? Ezek az emberek - még ha önmaguknak nem merik is bevallani - valamennyien szenvednek a mániájuktól. Boldogtalannak és magányosnak érzik magukat. A mámorukba menekülnek. Nem tudnak nemet mondani, pontosan úgy, mint az alkoholisták és a narkósok.

Hobbi, sőt szenvedély lehet a vásárlás

Szerencsére ismét vége egy napnak. A kétségbeesés határán állsz. A főnök rigolyáit, a kollégák szeszélyeit már alig bírod elviselni. Hónapok óta megadással tűrsz, szótlanul szenvedsz, egyre csak várod, hogy vége legyen. Akkor mintha kicseréltek volna, új erőre kapsz, hiszen végre vásárolni indulhatsz. Érezted már ezt?

Aki ettől a mániától szenved, az mámorosan jár kirakatról kirakatra, míg végül az ezernyi áruból kiválaszt egy szuper felsőt, egy divatos nadrágot és egy mutatós fülbevalót. Vásárol és vásárol, olyan holmikat is megvesz, amelyekre egyáltalán nincs szüksége és valószínűleg nem is lesz soha. Amikor kezében tartja új szerzeményét, ha csak egy pillanatig is, de úgy érzi: boldog. Ám hazafelé már keserves lelkiismeret-furdalás gyötri, főleg ha arra gondol, hogy jóformán alig maradt valami a fizetéséből, ráadásul még a barátnőjének is tartozik. Ennek ellenére tudja jól, hogy amint újra pénzhez jut, újra vásárolni fog. Ez az eset azon szenvedélybetegek közé tartozik, akiknél kényszercselekvéssé vált a mindennapi normális tevékenység. Abban persze nincs semmi rossz, ha - időnként - megengedünk magunknak némi „luxust", hogy eltereljük figyelmünket a napi gondokról. Ám ha ez mindennapossá válik, jó lesz vigyázni!

A tudósok rájöttek, hogy a drogtól független szenvedély is biokémiai reakciókat vált ki a testben. Az agy úgynevezett „testazonos" morfinokat bocsát ki, melyek boldogságérzetet okoznak, elnyomják a fájdalmat, pánikot és stresszt. A szenvedélybeteg jobban érzi magát, egészen a legközelebbi rohamig, amikor újra el kell kábítania magát. Ha ki akarunk törni ebből az ördögi körből, a legfontosabb, hogy ellenálljunk a szenvedélynek. Ám az is biztos, hogy ez sokszor nem is sikerülhet szakember segítsége nélkül.