PASISZEMMEL

Ex-kresz: stop a haveroknak!

Szerző:
Szabó Anna
Kolléganőre nyomulni nem szép dolog. Mégis megtesszük. A haverom volt nőjére hajtani meg végképp randaság. De Pasiszemmel nézve azért ez sem ennyire egyértelmű.

 

Költői lesz a kérdés: vajon hány fickó kiált fel kajánul („szabad préda!”), amikor megtudja, hogy az egyik cimborája lepattintotta a nőjét? Vizsgálódásunk tárgyában nem áll rendelkezésemre releváns statisztikai adat, így más eszközökkel kellett kinyomoznom, hogy miként fogadjuk azt, ha az egyik barátunk rástartol a volt csajunkra. Vajon itt jön elő a különbség barát és haver között? Előbbivel egyértelműen szorosabb kapcsolatot ápolunk, utóbbiból meg akár több tucat is akad. Vagyis, ha az egyik haver próbálkozik be a volt kedvesemnél, akkor az kevésbé esik rosszul, mintha azt az egyik kebelbarátom tenné? És mi van akkor, ha magunkat kapjuk azon, hogy az egyik bajtársunk exének a formás hátsójáról ábrándozunk? Vagy, ami még rosszabb: nem is csak ábrándozunk róla, hanem udvarlásra adjuk a fejünket. A bölcsek úgy tartják, hogy egy jó barátság mindent kibír. Lehet, hogy a volt barátnő jelentette kísértés a legnagyobb teszt? Ezek a kérdések merültek fel bennem, de szerencsére nem egyedül kell megválaszolnom őket. Mert hát „azért vannak a jó barátok”, hogy értékes hozzászólásaikkal segítsék a tényfeltárást. Meg azért, hogy lenyúljuk a korábbi nőiket.

 

Ha megfordul a széljárás

Azért nem csak a férfiak kiváltsága, hogy megunt és kidobott exek után koslassanak. Fülembe cseng még egyik Hölgy ismerősöm azon története, amikor szerelmi csalódása után a volt pasija egyik legjobb barátjával ápoltatta a lelkét – meg a testét. De ezt akár felfoghatjuk kivételként is, hiszen a nők sokkal jobban tudnak aggódni amiatt, hogy mit gondol majd a környezetük róluk, mint a férfiak. A gyengédebbik nem tagjai ráadásul ilyen szempontból sokkal erkölcsösebbek (már aki…), és jobban hallgatnak az eszükre – velünk ellentétben. De mindegy, hogy melyik nemről beszélünk, nagyon kellemetlen lehet szembesülni azzal az érzéssel, hogy a haverunk/barátnőnk volt szerelme kezd többet jelenteni nekünk puszta ismeretségnél. Itt tehát nem feltétlenül játszanak azok a baráti megegyezések, amelyek úgy kezdődnek, hogy ami az enyém, az a tiéd is. Ám egyértelműen még ezt sem lehet kijelenteni.

A helyzet komolysága

„Ha távolabbi haver, akkor felőlem mehet. Ha nem volt olyan meghatározó a csaj, akkor szintén” – fejtegette a feldobott témát Tibi barátom. „A mi haveri körünkben, ha valaki rástartolt más korábbi nőjére, az kiesett a társaságból. Ugyanakkor vagyunk páran lyuksógorok, de ott nyilván nem az érzelmekről szólt az a múltbéli viszony. De általában az a legtisztább, ha beszélsz előtte az érintett haverral. A vétójog mindig legyen fenntartva, ez alapszabály”. Az említett kifogásemeléssel társaságunk díszbakja, Attila is szembesült az egyik szilveszteri bulin. Épp feltűnően fűzött egy szőkeséget, amikor a házigazda – közös ismerősünk – odalépett hozzá, és megkérte, hogy talán fejtse le szépen a hálóját az exéről. Attilánk nem győzött elnézést kérni, és néhány pillanat múlva már másvalaki mögött riszált teljes csípőbedobással. De mi alapján emelheti fel a szavát valaki egy olyan Hölgy mellett, akihez néhány emléken túl hivatalosan már nem köti semmi?

Az ex, mint tulajdon

„Nem tudom, mit kell ebből akkora ügyet csinálni! Ha egyszer már vége, akkor eléggé sanszos, hogy nem lesz újbóli folytatás” – hőbörgött egy kicsit Bence, majd ha már elkezdte, folytatta is. „Semmi másról nincs itt szó, mint a sértett büszkeségről. A volt barát úgy gondolja, hogy az utódjának sikerült valami, ami neki nem; abban a fazonban megvan az, ami benne nincs. Sok múlik azon is, hogy a haverod és az exe között miként értek véget a dolgok. Ha vannak elvarratlan szálak, akkor az ürge rohadtul megorrolhat rád, ha rányomulsz a volt nőjére. Sértve érzi majd magát emiatt, pedig már nincs közük egymáshoz. Talán azért, mert eleve kevés volt a kicsikéhez, vagy szimplán csak ennyire rossz vesztes”. Ha valaki, akkor Bence bizony tudhatja, hogy milyen érzés ez, ugyanis egyik legjobb pajtásom többször is belefutott már a „haverom volt csaja” utcájába. Akár passzív, akár aktív résztvevőként, ha értitek, mire gondolok. Szóval igazán nem a levegőbe beszél a srác, de ilyen jellegű tapasztalatai másnak is vannak a brancsból.

 

A szerelem mindent legyőz

Úgy tűnik, néha még a barátságot is. Bár Zalán szavait hallgatva kiderülhet, hogy a jó barátság sok mindent túlél. Mindent? „Vállalom, szemét dolgot csináltam” – tartott önvizsgálatot a marketing szakma talán legnagyobb csődöre. „Frissiben rámentem az egyik nagyon jó cimbim exére úgy, hogy szinte még együtt voltak. Megbántam, meg minden, de szerelmes lettem, sajnos. Tudom, ez nem mentség, de ez van. Kövezzetek meg, de ezen már nem tudok változtatni. Nyilván nekem is baromi rosszul esne egy hasonló dolog - kvázi árulásnak venném. De azt gondolom, hogy a dolgok azért alakulnak úgy, ahogy, mert úgy kell alakulniuk” – merészkedett filozófiai magasságokba Zalán. Az említett történet cimbije szerencsére nem szűken vett társaságunk egyik tagja volt, és a barátság is átvészelte a kétes erkölcsű hódítást. Mert hát a jó barát ismérve, hogy képes még a legnagyobb marhaságokat is megbocsájtani.

A haver fűjére lépni tilos!

Amennyiben konklúziót kellene megvonnom az elhangzottakból, akkor azt valahogy így fogalmaznám meg. Vagy úgy, ahogy Domi tette: „Baromira nem örülnék annak, ha egy friss szakítás után az egyik barátom nyomulna a volt csajomra. Basszus, van milliárdnyi másik nő, miért pont ő kell neki?!”. A felháborodás érthető, de szerencsére – ha valóban jó barátokról van szó – akkor nem is vesszük „nőszámba” a haver oldalán illegő-billegő szépséget. Vannak íratlan játékszabályok, és vannak tabuk. Ahogy már egy korábbi cikkben mondtam: házinyúlra nem lövünk. Még akkor sem, ha az a nyuszika a barátunk kertjéből épp a miénkbe téved.

 


 

Szólj hozzá Te is!

OLVASS TOVÁBB!

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL