Drága Aranykám,napok óta nem jártam a fórumon,s most ,amikor megpillantottam a sok írást először megörültem,hogy végre...

aztán nagyon elszorult a szívem!

Akard és hidd,hogy megvárja a Párod a könyv  megjelenését!

Mi valamennyien szorítunk ezért,talán az öröm is hozzátenne még egy kis időt...

Nem nagy segítség,de tudd,hogy gondolatban Veled vagyunk!

A kötetből én is szeretnék rendelni!

Samu

Köszönöm Marika, Dolna. 

Nagyon nehéz látni, hogy megy ki az erő drága férjemből. Azon izgulunk, hogy fájdalmai ne legyenek és méltósággal tudjon elmenni. 

Jó lenne, ha még a kötetét is láthatná, de arra kicsi az esély, még két hét a nyomtatása. Annyira sajnálom, hogy nem hajtottam jobban, de mindig jöttek a bajok és érdemi segítséget is csak most kaptam, hogy ez a tragédia leselkedik ránk, én meg otthonról kevés dolgot tudok intézni. 

A lányom is nagoyn szomorú, segít amiben csak tud, ahogy egy kis szünete van a munkahelyén, má r hív is fel. A telefont nem tarthatja magánál, mert csak addig kapott engedélyt rá, míg férjem kórházban van. 

puszi Mindnyájatoknak: Arany

Drága Arany!

Borzasztó,hogy már nincs segítség.Legalább annyit adjon még a párodnak a Jó Isten,hogy megjelenő könyvét még  kezében tarthassa.

Nagyon nehéz hetek,napok,órák,percek várnak Rád,Rátok.Tudd,hogy nagyon sokat gondolok Rátok.

Szeretettel ölellek,puszil:Marika

Aranykám,

összeszorult a szívem, a gyomrom, tudván, milyen nehéz napok következnek Rád. Nem is tudom, ebben a helyzetben mit írhatnék, hiszen már azt látod, hogy kilátástalan minden.

Sok-sok erőt kívánok, hogy méltósággal tudd végigasszisztálni a szegény férjed hátralévő napjait.

Legszívesebben magamhoz ölelnélek, de a távolság csak virtuálisan teszi lehetővé.

Sokat gondolok Rátok! Dolna

aranyosak vagytok, hogy lélekben velem vgytok, fogjátok a kezem. 

Most nagyon nehéz, nem tudom megállni, hogy ne follyon a könnyem.

Természetesen , aki kér , mindenkinek küldök könyvet tiszteletpéldányként és ha a sors kegyes lesz hozzánk, akkor még dedikálva.

Nem tudok többet írni, mert ömlik a könnyem.

Puszi Mindnyájatoknak: Arany 

Arany drágám!

Megszakad a szivem, úgy féltelek. Fogjuk a kezed, ha elesnél, felsegitenénk!

Lélekben is veled vagyunk.

Irtad, hogy most jelenik meg a férjed verses kötete. Ha, majd kicsit megnyugszol, szretnék rendelni tőled könyvet.

Puszika!

Kedves Arany!

Kívánok Neked nagyon sok lelki érőt .Javaslom, hogy vedd igénybe a hospise szolgálatot  /ezért  nem kell fizetned/Ők segítenek a beteg ápolásban,és lelki gondozásban is .

drágáim !

Férjem hazaengedték a kórházból szó szerint meghalni. Megmondta az orvos , hogy reménytelen, lehetnek órái, napjai. Feltehetően el fog aludni, sé még ez a legkegyesebb halál, - ha egyáltalában van ilyen. 

A rák az egész testében elterjedt. Morfiumot kapott. ha nem látja, csak sirok és sirok. Közben éjjel-nappal ellátom. Éjjel is ruhában dülök le az ágy tetejére.

Erzsóka , nekünk nagyon kijutott. megszakad az ember szíve, ilyen állapotban látni a párját és ilyen reménytelenül.

Próbálok jönni, ha tudok, de most első , hogy férjem ellássam, de azért tartom a kapcsolatot veletek, mert nagyon magányos a szívem.

Sok puszi Mindnyájatoknak: Arany 

Mifelénk még bizony nem lehet a kertekben dolgozni, reggel még -4 fok volt, de napközben is csak 2-3 fok plusz.

Pedig nagyon várom a jobb időt, hogy papucsban is tudjak kicsit kint lenni, unokáim megígérték, hogy mindennap elkisérnek kicsit sétálni. Ahol most lakunk, majdnem olyan, mint egy kisebb falu, családiházas lakótelep.

Ágikámmal felváltva, most meg párhuzamosan voltunk, vagyunk "dáthásak", szerintem egymást fertőzzük...

Annyi a különbség, hogy Ágikám rá se ránt, én meg hordónak érzem a fejem, még hőemelkedésem is van.

A család többi tagjának hála Isten, semmi baja.

Arany, Erzsóka, irjatok a betegjeitek állapotáról, talán könnyebb lesz, ha kicsit "kibeszélitek".

Sokszor gondolok Rátok - a pedagógusoknak talán a félév lezárásal most kicsit könnyebb. Nem?

Puszi: Dolna

Sziasztok!

Kicsit dolgoztam a kertben, lelkileg jót tesz nekem.